Címerhatározó/Augusz címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Augusz család címerével foglalkozik.


magurai Augusz[szerkesztés]

Magurai Augusz címer.png

Nagy Iván:

Augusz (magurai, báró).

Tolna megyei család, azonban Veszprém megyében is lelünk e névre, hol Lajos a megyei felkelő nemes gy. seregnél hadnagy volt 1809-ben. Tolnában Szekszárdon Antal főbíró volt. Fia ifj. Antal ott szül. 1807-ben, megyei hivatalra adá magát. Műveltsége, képessége őt 1843. másod, 1846-ban az első alispáni székbe emelé Tolnában. 1849. aug. 20-kán azon megye korm. biztosa és e megye, valamint Baranya, Somogy megyék kerületi főispánjává lőn. Majd 1850. Pest ker. főisp. és végre 1852. a budai helytartósági oszt. alelnökévé neveztetett. Még 1850. sz. István rendét is megkapván, 1853-ban utódaival együtt bárói rangra emeltetett. Előnevét a család Krassó megyei Magura helységtől veszi.[1]

++++++++++++++

Kempelen:

Augusz (magurai), báró. Kihalt család. Magyar nemessége állitólag 1638. kelt (G A. bárói, 1893/24.); osztrák bárói rangot 1853. ápr. 5. A. Antal kapott; nevezett 1875. okt. 5. a magyar bárói méltóságra emeltetett. Ugyanő részesült 1823. a magurai előnév adományozásában (LR. LXIV/942.) is. – Czímer: kék paizsban zöld hármas halmon kettős farku ezüst oroszlán, melynek szája és torka egy, élével felfelé forditott ezüst görbe karddal felülről ferdén át van szurva: sisakdisz: az oroszlán; takarók: kék-ezüst. (M N Zsbk. I. R. I/460.) – Talán ebből a családból származott az az Imre is, aki 1764–69. Szentpéterfán lakott s az Erdődy-család tiszttartója volt; nevezett azonos lehet azzal az Imrével, aki a vasmegyei 1784. évi nemesi összeirásokban mint belső-vathi birtokos fordul elő. – A bárói ág leszármazását I.: M N Zsbk. és G A. i. h. – Vö. még M N A. 10.; NI . I/75.; Siebm. 22., pk. 9.; Szerencs 621.; Balogh 5.

++++++++++++++

Magy. Nemz. Zsebk.:

AUGUSZ BÁRÓ.
(Magurai.)

Tolnamegyei család, mely előnevét a krassómegyei Maguráról írja. A családból AUGUSZ ANTAL, a helytartó-tanács alelnöke és a Szent-István rend lovagja 1853. április 5. (Bécs) osztrák bárói rangot nyert. 1875. okt. 5. Schönbrunnban kelt legf. elhatározással báró Augusz Antalnak osztrák bárósága Magyarországra kiterjesztetett, illetőleg neki magyar bárói méltóság adományoztatott (L. Reg. 68. sz. 451. l.). A család fiágon br. Augusz Imrében 1886. nov. 6. kihalt. – A család róm. kath.

Bárói czímer: Kék mezőben zöld hármas halmon ágaskodó, kettős farkú ezüst oroszlány, melynek szája és torka egy, élével fölfelé fordított, arany markolatú ezüst görbe ezüst görbe karddal fölülről ferdén át van szúrva. Sisakdísz: a kinövő oroszlány. Takaró: ezüst-kék.

† ANTAL (szül. 1807. febr. 10., megh. 1878. szept. 9.), a Szent-István és a pápai Krisztus rend vitéze, a volt m. kir. helytartótanács alelnöke; neje SCHWAB Klára (született 1826. május 9.). Esküvő: 1843. máj. 25. 461Gyermekeik:

1. ANNA (született 1848. ápr. 16.), paulai Szent-Vincze testvér Nagyváradon.
2. ILONA (sz. 1850. júl. 18. Budapesten), paulai Szent-Vincze testvér Budapesten.
3. † ANTAL János (szül. 1854. szept. 24., meghalt 1878. július 9. Gleichenbergben), Tolnamegye tiszt. aljegyzője.
4. KLÁRA (szül. 1857. márczius 28.); férje gr. SIGRAY Fülöp (sz. 1823. febr. 16., meghalt 1883. szept. 10.), cs. kir. kamarás. Esküvő: 1877. jún. 12. Lakás: Ivánczon, Vasmegyében.
5. † IMRE Antal (sz. 1859. márcz. 19. Budán, megh. 1886. nov. 6. Szegszárdon). A család birtokai: Nyámód és Magyalos (Tolnamegyében).

++++++++++++++

Siebmacher:

Augusz v. Magura.

Wappen, adeliges: In B. auf gr. Dreiberge, ein doppelschwänziger s. Löwe, durch dessen offenen Rachen n. Hals, ein s. Krummsäbel mit g. Kreuzesgriffe v. vorne nach rückwärts quer durchstossen erscheint die Schneide nach aufwärts gerichtet. – Kleinod: Der Löwe wachsend, – Decken: bs.

Wappen, freiherrliches: Wie oben.

Freiherrenstand (österreichischer) v. Kaiser Franz Josef I. d d.Wien, 6. April I853 für Anton Augusz v. Magura, k. k. Vice-Präsident der Pesther Stadthalterei Abtheilung, als Ritter des ungar. St. Stefans-Ordens.

Freilierrenstand (ungarischer): d. d. 5. Oktober 1875 für denselben.

Mehrere v. diesem Geschlechte, bekleideten im Anfange dieses Jahrhundertes öffentliche Aemter in d. Comitaten v. Tolna u. Veszprim.

(K. k. Adelsarchiv Wien. – Siegel. – Siehe: N. J. I. 75)

++++++++++++++

MCK:

Augusz de Magura Báró. 39. T. 2. Augusz Antal 1853. IV. 6. Ferenc József királytól nyert báróságot. – Nemesi lt. Wien.

++++++++++++++

Csatolna.hu:

Az Augusz család

Az Augusz család a XIX. század során látványos karriert futott be. Idősebb Augusz Antal, mint a megyeszékhely postabérlője került Szekszárdra a XVIII-XIX. század fordulóján, majd az uradalom szolgabírája lett. Fiát, ifjabb Augusz Antalt (1807-1878) 1843 és 1848 közt már alispánná választották, majd a liberális Sztankovánszky Imre mellett képviselte a konzervatív ellensúlyt a megyei vezérkarban. 1849-ben az osztrák megszállás alatt, az új osztrák közigazgatási beosztásnak megfelelően, a Dunántúl tekintélyes részét felölelő Soproni Kerület főispánja lett. Politikai karriert tehát a Habsburg- házhoz való hűsége révén remélt, és ebben nem is kellett csalódnia. Igen művelt, sok nyelven beszélő ember volt, különösen a zenét kedvelte. Sokat tartózkodott Pesten, Pozsonyban is. Szoros kapcsolatot alakított ki Liszt Ferenccel. A nagy mester négyszer vendégeskedett nála Szekszárdon. 1852 és 1859 közt a Helytartótanács alelnöke volt, feladatai közé tartozott a kultúra ügyeinek intézése. Így lett ő a Zeneegylet alapítója is. Megnövekedett társadalmi rangjának megfelelően, az atyja által már megszerzett és klasszicista stílusban bővített korábbi házukat tovább építette. Ifjabb Stann Jakab 1860-70 körül, romantikus stílusban - a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására- átépítette a három ház összekapcsolásával keletkezett palota északi részét. A palotához kis park kapcsolódott. A park díszei lettek azok az románkori oszlopfők is, amelyek az egykori bencés apátságból származtak. Ezek ma a Wosinsky Múzeumban találhatók. Az Augusz család kihalása után az épület úri kaszinó lett. Ma zeneiskola.

Az Augusz család jövedelmeinek tekintélyes részét a szőlő- és bortermelésből szerezte. Tolnában Augusz volt az első, aki a bort nagyobb tételben palackozva is forgalomba hozta. Borainak méltatói közé tartozott Liszt is. A Palánki-hegy környékén terültek el a legnagyobb szőlőültetvényei, ahol Augusz Antal romantikus stílusú présházat építetett.

Augusz Antal fia, Imre (1859-1886) apjától eltérő politikai nézeteket vallott, Habsburg-ellenességével tűnt ki. Korán bekövetkezett halála után vagyonának tekintélyes részét a városra hagyta, nemes célokra. Az Alsóvárosi temetőben lévő sírját Hans Petschnig tervezte, szobrát is külföldről hozatták. Augusz Antal egyébként nem itt, hanem a belvárosi templomban nyugszik. Imrével a család férfiágon kihalt.[2]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. ELSŐ KÖTET[3]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet

Magyar nemzetségi zsebkönyv. ELSŐ RÉSZ: FŐRANGÚ CSALÁDOK (FŐRENDIHÁZI ÖRÖKÖS TAGSÁGI JOGGAL BÍRÓ FŐRANGÚ CSALÁDOK). Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság. Budapest, 1888. 460-461.

Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Ungarn

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae). I

  • Külső hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Augusz_csal%C3%A1d

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs