Címerhatározó/Ürményi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Ürményi család címerével foglalkozik.


ürményi Ürményi[szerkesztés]

Ürményi Péter (1768-1839) püspök címere
Ürményi Péter (1768-1839), püspök címere
ÜRMÉNYI ÜRMÉNYI JÓZSEF (1741-1825) halotti címere.png

Ürményi ÜRMÉNYI.jpg

"Nyitra vármegye egyik legősibb - előnevét Ürmény mezővárosáról származtató - nemes családjainak egyike. Históriájuk a XVIII. század derekától kapcsolódott Fejér vármegyéhez; az ekkor ítélőmester Ürményi József egyház- és iskolaszervező munkájának elismeréseként 1775-ben nyert uralkodói adománylevelet a már ténylegesen bírt Fejér vármegyei Vál mezőváros és Agárdpuszta birtokára. A birtokszerző 1802 és 1825 között Fejér vármegye főispánja, 1806 és 1825 között országbíró, nevéhez fűződik az ún. I. Ratio Educationis (1777) megalkotása, amely a hazai közoktatásügy reformját és egységesítését szolgálta. A család címere csücskös talpú címerpajzs ezüst mezejében zöld talajon álló kék szoknyás, arany derekú, fehér csipkés kötényű hajadon, kinyújtott jobb kezében három vörös rózsát, bal kezében pálmaágat tart. Ugyanilyen alak látható a címerpajzs feletti zárt címersisak aranykoronáján is. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek."[1] +++++

Ürményi Péter (báró és nemes)

Corycusi fölszentelt püspök. Esztergomi érseki helynök.

1768. jún. 19. Nyitrazsámbokrét, – 1839. nov. 15. Esztergom

Simor Jánost ő szentelte pappá. 1805-ben pozsonyi, 1807-ben esztergomi kanonok. 1829-től nagyprépost, esztergomi érseki helynök.

Címere: a zöld gyepen egy magyar vidéki lány míderben és szoknyában, kitárt karral, jobb kezében három rózsa, feltartott a bal oldali kezében pálmaág. A pajzson nyugszik egy sisak.

A sisak huzatok igaza kék, arany, balról vörös alá- ezüst.

Baják:

A címer leírása:
Arannyal szegett csücskös pajzson ezüst mezőben zöld téren kék ruhás, ezüst kötényes, arany derekú, fehér inges hajadon kinyújtott jobb kezében három természetes piros rózsaszálat, bal kezében zöld pálmaágat tart. A pajzsot, amelyen lombkorona fekszik, a Szent István Rend aranylánca fogja körül.

1 A halotti címer egy másik példánya az O. SZ. K. Plakát- és Kisnyomtatvány Tárában c. 158. leltári számon található.
2 A halotti címeren kerek bélyegző fekete lenyomata látszik. Körirata feloldva: Reg(iae) Scient(iarum) Universit(as) Hungaricae Biblioth(eca). A pecsétkép az egyetem címere: vágott pajzs fölső mezejében hármas halmon kettős kereszt, amelynek két oldalán M(aria) T(erézia) betűk. Az alsó mezőben pajzstalp fölött könyökben hajlított kar könyvet tart. A pajzson a Szent Korona fekszik.
3 Az Ürményi (Ilmér) ősi nemesi család, amely a nevét és az előnevét a Nyitra vm.-i Ürmény (IImér) településről vette. Ürményi József Ürményi István kancelláriai hivatalnok és Motesiczky Borbála harmadik fiaként 1766-ban királyi ügyész, 1769-ben ítélőmester, 1773-ban udvari kamarai, 1774-ben magyar kancellári tanácsos, 1780. VI. 19-től 1782-ig Pest vármegye adminisztrátora, 1782. III. 1-től 1785-ig Bihar vármegye főispánja, 1785. III. 18-tól 1790. III. 18-ig a Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars vármegyék területét magában foglaló nyitrai kerület főispánja (comissarius), 1795. júliusig királyi személynök, 1790. II. 12-től Pest vármegye főispánja, 1790. III. 19-től Bács vármegye adminisztrátora, 1801-től 1806. IX. 6-ig Galícia kormányzója, 1802. IV 4-től haláláig Fejér vármegye főispánja, 1806. IX. 6-tól 1825. I.-ig országbíró volt. {Kazinczy Ferenc: Ürményi József. Felső Magyarországi Minerva 1826/2. 643-48., Nagy I.: XI. köt. 429-430., Szinnyey J.: XIV köt. 693-695.) Főispáni tisztségeit pontatlanul közli: Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp. 1994.
4 A rend lovagkeresztjét 1775-ben Mária Teréziától, az esztergomi érsekség területéről leválasztandó új püspökségek szervezése körül kifejtett tevékenységéért, a középkeresztet, mint személynök 1790. II. 18-án II. Lipóttól, a nagykeresztet pedig országbíróként 1808. I. 24-én I. Ferenctől kapta. (Névjegyzék: 19. [174. szám], 31. [252. szám], 39. [334. szám].)
5 1785-ben, mint a nyitrai kerület királyi comissariusa lett valóságos belső titkos tanácsos. A kamarásságának kelte ismeretlen. (Uo., mint a 3. jegyzet.)
6 1825 januárjában államminiszteri címmel és kegydíjjal vonult nyugállományba 59 évi hivatali szolgálat után. (Uo.)
7 1777-ben a Ratio Educationis egyik szerzője, 1791-ben az országgyűlés tanügyi rendszeres bizottságának, 1806-ban pedig az egyetemnek lett elnöke. (A magyar nevelés története. Szerk.: Horváth Márton Bp. 1988. I. köt. 149., 216., 223.)
8 1741. XII. 6-án született és 1825. VI. 8-án halt meg. 1825. VI. 13-án Válón az általa építtetett templomban temették el. Agárd és Vál településekre (Fejér vm.) 1775. XII. 15-én Mária Teréziától kapott adománylevelet. (Uo. mint a 3. jegyzet.)

  • Irodalom:

BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 176-177.[2]

  • Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs