Címerhatározó/Budai címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Budai, Buday családokok címerével foglalkozik.
pethendi Budai
[szerkesztés].jpg)
Az adományban Pethendi Budai Osvald részesül. Érdemeiről az oklevél közelebbről nem emlékezik meg, csak általánosságban említi, hogy az adományt nyert az előző évek küzdelmeiben tüntette ki magát.
A család előneve után ítélve Zala vármegyének Petend nevű helységéből származik, hol 1451, 1482 és 1513-ban három Petendi-családot említenek az oklevelek. Később a család Vas, Veszprém, Közép-Szolnok, Zemplén, Bihar és Arad vármegyékbe származott át. A két utóbbi vármegyében 1805- és 1821-ben hirdették ki a család nemességét.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
Buday alias Török
[szerkesztés]Kempelen:
Buday (alias Török).
Czímeres nemeslevelet 1628. B. Mihály, felesége Csábrághy Katalintól szül. fia: Zsigmond, leánya: Magdolna és Csatay Ferencz kaptak. (Nyitra- és Pestmegye lt.) – Gergely, Antal, továbbá n.-kőrösi lakos és fiai: János és István 1754. Pestmegyében hirdettetnek ki. Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. (Kősz. 57.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 2. kötet [2]
- Külső hivatkozások:
bölcsei Buday
[szerkesztés]
Bölcsei Buday István érkeserűi földbirtokos, kuruc hadvezér (1655-1710) érkeserűi földbirtokos, Bihar vármegye alispánja 1688-1701 között, kinek több utóda is ugyanezt vagy más vármegyei tisztet töltött be.
A család eredetét Magyar Balázstól számítja, aki Mátyás király hadvezére, erdélyi vajda és temesi bán volt. Árulás vádjával zárják a budai várba, ártatlanul kiszabadulva változatatja nevét Budaira, királyi adományként megkapva Bölcsét, ahonnan a család előnevét is veszi. Az alatta katonáskodó törökverő Kinizsi Pál vette el Benigna nevű lányát, akit fiának is fogadott. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szoborcsoportjának két tagja a hagyomány szerint Magyar Balázst és a "Vivat!"-ot kiáltó Kinizsi Pált ábrázolja.
Buday István 1703. jún. 26-án a Bóné András vezette bihari felkelés hatására csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz (1703–1711), mint az elsőként kuruccá lett alispán.
A felvidéki Kassa megerősítésére igyekvő Montecuccoli-ezredet legyőzi, Kassát és Eperjest ostrom alá fogja.
Előbb II. Rákóczi Ferenc fejedelem testőrségének parancsnoka, udvari kapitány, majd a hajdúvárosok főkapitánya, 1704 elején pedig már generális főstrázsamester (vezérőrnagy).
1704-ben a Szatmár várát ostromló kuruc had parancsnoka, a kitörő császári helyőrség azonban vereséget mér kis létszámú csapataira.
1706-ban a Duna-Tisza közén harcoló kuruc hadak vezénylő generálisa. Lovasezredének két compániájában egy 1706. februárjában 6-án tartott mustra idején összesen 230 ember szolgált. Ugyanazon hónap 26-án pedig a diószegi táborban Buday István lovasezredében javarészt a hajdúvárosok által kiállított compániákból (század) tevődtek ki. Ugyanekkor 28 érkeserűi katonát vesznek számba Bóné András lovasezredében. 1708-ban is a tábornoki (generálisi) tisztet tölti be. [3]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Zsámbéky alias Török és Buday
[szerkesztés]Kempelen:
Zsámbéky, (alias Török és Buday).
János (Nagykőrös) és fiai, János (Pánd) és István Csongrádm. bizonyítványa alapján 1781. Pestm.-ben hirdettetnek ki. – Vö. Kősz. 446.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 11. kötet [5]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: