Heraldikai lexikon/Birtokos nemesség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Birtokos nemesség szócikkből átirányítva)

A birtokos nemesség vagyoni csoport volt a nemességen belül. Néhány jobbágytól 1-2 faluig terjedő birtokkal rendelkeztek. a 15. században mintegy 10 ezer család tartozott ide.

Névváltozatok:
poſſeſſionatus: jóſzágos, nemes ember (Pápai/Bod 671.), birtokos család (Nagy Iván VI. 530.), közbirtokos (Nagy Iván VI. 471.), jószágos nemes (Nagy Iván M. nyelvtört. 119.), adományos nemesség (Nagy Iván VI. 339.), adományos nemzetségek (Nagy Iván VI. 354.), adományos birtokos (Nagy Iván VII. 205.), donatarius nemesek (Nagy Iván VI. 556.), ősnemes (Nagy Iván VI. 26.)

"Tekéntetes feo-feo rendek, jószágos, és armalista, nemessi Statusok." [Biró Márton: Prédikácziók. Győr 1761. 18.] (M. nyelvtört. 119.)

la: nobiles possessionati
Rövidítések

A szakirodalomban olykor a középbirtokos nemesség szinonímájakét, máskor alsó rétegeként vagy a módosabb köznemesség egyik csoportjaként szerepel. A 16. századtól megszaporodó nemesítések és a birtokok régtől tartó felaprózódása nyomán jól elkülönülnek az armalistáktól és a kuruális nemesektől, másrészt a jómódú birtokos nemesektől is. A besorolásnál a vagyoni helyzet, nem a származás volt a meghatározó. Az 1736-os nemesi összeírás szerint például a Szilágyi család egyes tagjai előkelő birtokosok, mások egyszerű curialisták voltak. A vármegye tiszti karában háttérbe szorultak a jómódú birtokos nemesekkel szemben. A reformkorban a radikálistól a konzervatív álláspontig minden nézeztet képviseltek. A 19. század második felétől a tágabb értelemben vett dzsentri szerényebb vagyonú csoportját alkották (legfeljebb 200 holdnyi birtokkal).

A jómódú birtokos nemeség (nobiles benepossessionati) a 14-15. században kialakult vagyoni réteg a birtokos nemességen belül. Ekkoriban mintegy 400-500 család tartozott ide. Nagyjából 4-10 faluval és 10-20 ezer katasztrális hold birtokkal rendelkeztek, de családi váruk már nemigen volt. A köznemesség felső rétegét alkották. Ők adták a vármegyei tisztviselői kar tagjait. Az 1387., 1446., 1454. évi örvények értelmében a királyi tanácsban ők képviselték a nemességet. Házasság, familiárisi szolgálat és az udvari, állami tisztségek betölésén keresztül a bárók és a nagybirtokosok közé emelkedhettek. A kései feudális korban 100-200 jobbágycsalád és 25-50 porta tartozott a fennhatóságuk alá. Ekkoriban és a török korban mintegy 120 jómódú birtokos család létezett. A 18. század elejétől az országos kormányszervekben, az állandó hadseregben és a testőrségben teljesítettek szolgálatot. A reformkorban voltak köztük liberálisok és konzervatívok is. A dualizmus korában a dzsentri gerincét alkották, 100-200 holdas birtokkal. Egy részük az "ezerholdas" nagybirtokosok közé emelkedett.

Lásd még[szerkesztés]

birtok