Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében - és árnyékában

A kép-mutogató elemzése

Előző oldal: Akarta a fene/Arany János:A kép-mutogató « » Következő oldal: Akarta a fene/Befejezés


Adalékok Arany utolsó balladájához


(Aki „á”-t mond, mondjon „b”-t is… egy-e a kettő és a kettő egy-e, avagy: jutunk-e ötről a hatra...)


Barabas-arany.jpg
Arany A kép-mutogatója azért is oly fontos műve, mert balladaírói tevékenységének utolsó akkordja az. Annak a tevékenységének, melyben - Sőtér István szavait idézve (1977, Szépirodalmi Kvk, Arany János balladái - Utószó) - a magyar irodalmat emelte be a világirodalomba. Ehhez képest evvel az életmű legfontosabb műfaját záró darabbal súlyának és fontosságának – értelmének! – megfelelően még nem foglalkoztak. Az eddig született tanulmányok száma sok, de ezen írások sosem voltak többek pár soros stilisztikai méltatásoknál, moralizáló értékeléseknél. Alábbiakkal ki szeretnénk deríteni két dolgot: kik lépnek fel az utolsó balladában és annak mi az üzenete.
Egy ásatás 30 éves emlékére
Összefoglalásként
Petőfi nyomai Arany: A kép-mutogató (1877) című balladájában


A Petőfi-legendák Arany életében 1877 június 2-án (is) lábra kaptak. „1877. június 2-án Adorján Miklósnak, az erdélyi írónak a Magyar Polgárban megjelent az a híradása, hogy Petőfi Sándorral egy Oroszországot megjárt, volt hadifogoly honvéd találkozott,- a szenzáció erejével robbant s általában hitelre talált." (Szabó Géza: 1990 - Ásatás Barguzinban - a régész egy legenda nyomában - internet) Az Őszikék ciklust épp 1877-ben kezdte írni Arany. Ennek a ciklusnak utolsó darabja A kép-mutogató.
1) A ballada kettős irányból meghatározott. Mindkét hozzá vezető utat titkok övezik. Egyik ilyen titoktól övezett Petőfi Sándor élete, a másik Szendrey Júlia halála.
2) Petőfi lecsupaszított csontváz-életrajza (Hunnia, 1996.03. 25 - Akarta a fene…) jól fedésbe hozható Jézus Krisztus hasonlóképp leegyszerűsített életrajzával.
3) A másik talány: miért is nem temethették Szendrey Júliát férje mellé, Horvát Árpádnéként…
4) Ha nyíltan kimondaná, hangoztatná Arany a Petőfi-Jézus párhuzamot, társadalmi megítélése lenne negatív. (Bolondnak néznék és költözhetne Széchenyi mellé Döblingbe.) Az eltelt évtizedek alatt mindazonáltal más vezető irodalmárok is ráébredtek a hasonlíthatóságra. (Kányádi, Móra, Keresztúry stb.) Leszögeznénk: kétféle megváltót érdemes elkülönítenünk: a politikai értelemben vett, szűkebb körűt és az emberiség egyetemes megváltóját.
5) Szendrey Júlia végrendeletéről ha tudott is Arany - pl. jóbarátja, Gyulai Pál révén -, akkor valószínűsíthetőleg titoktartási fogadalmat tett vagy tetetett vele Gyulai. (Ehhez lásd bővebben: Női tükörben - Naponként árvább: Szendrey Júlia naplója - sajtó alá rendezte és előszó: Ajtay Alinka, Szentes Éva, Editio Princeps Kk) Petőfi felesége második házasságának magán- és házaséleti részleteibe ad bepillantást Júlia naplójában megjelent végrendelete, mely írás megszellőztetése morális akadályokba ütközött volna Arany részéről.
6) A ballada azonban jó terepet kínál számára titkai megosztására, ahol a célzások, félig kimondott gondolatok és elhallgatások elsődlegesek.
7) A szöveg egyik előképét egy másik kísértetballadában, A honvéd özvegyében találjuk. (Nincs új a nap alatt. Arany mindig régi gondolatait veszi elő - Sőtér István Arany balladáihoz írott utószavában tett megállapítása szerint.) A honvéd özvegye megszólítottja a gyarló Szendrey Júlia volt, bár ezt a költő életében senki meg nem tudhatta, a verset Arany László találta meg atyja halála után pár évvel. (A vers mottója ez a Shakespeare-idézet: „Gyarlóság: asszony a neved”)
8) A kép-mutogató egyenes folytatása a komor, középkori hangulatot árasztó Tetemre-hívásnak, ahol családi - rokonsági - összefüggésekre irányult a figyelem. Itt is rokoni szálak sejlenek majd föl, családi „idillel” indul a ballada: kidobja lányát és a belé szerelmes íródeákot a zordon gróf.
9) Belőlük több is fellép A kép-mutogatóban. Az egyik a már a Tetemre-hívásban látott Bárczi, a másik a Híd-avatásban megismert, az ott egyértelműen beazonosítható, a Lánchídjára mutató Széchenyi István, a „bolond” gróf. („Enyém a hadvezéri pálca, mely megveré Napóleont/A többi sugdos: „a bolond!…”) Széchenyinek Lipcsénél, 1813-ban a Népek Csatájakor oroszlánrésze volt a francia császár vereségében. Innen indult pályája. Széchenyi grófnak lesz a vers végén egy alteregója: Arany.
10) A két gróf felléptetéséből nem egyenest következik, de áttételesen ezzel összefügg, hogy A kép-mutogatóban két házasulási történetet is elmesél a szerző mintegy egymásra montírozva: Szendrey Júlia Petőfivel és a három évvel későbbi, a Horvát Árpádéval való egybekelését. Az egyiket a szerelem és szeretet övezte - Petőfivel valót -, a másikat a kényszer és a szex. (Azt hisszük, mindkettőre adódik elég utalás a szalmakunyhós jelenetben.)
11) Horvát Árpád egyetemi tanárról két dolgot érdemes tudni elemzésünk szempontjából: a) pornográf képek gyűjteményével próbálta Júlia szexuális vágyait fokozni. (Erre a „Nézni kell a vesszőm végit” zárójeles megjegyzése utal Aranynak.) b) A címertan volt a Horvát Árpád által az egyetemen oktatott tárgy. (Erre pedig a vers záróképén céloz Arany, ismét zárójelben.) Így mintegy képmutogatóvá degradálja verse végére a vágyainak parancsolni nem tudó, mértéket nem ismerő tanárt. (Az utolsó ítélet Mérleg képére valószínűleg ráismer mindenki: „Ez a sírbolt nem lesz nyitva /Csak az ítéletnapon”) Második férjét Júlia eme naplóban és végrendeletében „kéjenc állat”-ként említi, aki még poraiban se érintse az övét. (Ezért sem akarja elfogadni a szellemlány a vers végi ajándékot?)
12) A 10-es pontban leírtak az időbeliség megkettőzését is előidézik. Több idősík lép működésbe, ami egy érdekes, általunk itt tovább - egyelőre - nem taglalandó összefüggésre is rávezet. Ez a Heribert Illig-féle időugrás (időszámításbeli diszkrepanciák) kérdése.
Ezen elmélet nagy szerepet tulajdonít annak a tíz napnak, mellyel a pápa korrigálta az addigra sarkaiból kifordult rendet, a Julianus naptárt 1582-ben. Illig a későbbiekben megállapítja, hogy Nagy Károly nem létező (vagy igencsak kis jelentőséggel bíró) történelmi alak volt. A tíz nap, a Julia név (Julianus női változata!), a Nagy Károly nevek ismerősek Petőfi és Szendrey Júlia élettörténetéből is. (Nagykárolyban ismerkedtek meg, de ugyanakkor egy Nagy Károlyt választottak országgyűlési követté Petőfi helyett. A tíz nap pedig az a tíz nap, melyet ki kellett volna még várniuk, hogy a gyászév leteljen Petőfi segesvári 1849. július 31-i eltűnése után. Így felborítottak egy addigi (szokás)rendet.)
13) A rosszból nem lesz jó… állítjuk Arany Széptani jegyzetei alapján (Arany János: Balladák - Alexandra Kvk, é.n.:Milbacher Róbert tanulmánya), ahol Arany arra hívja fel a figyelmet, hogy a balladai szereplők inkább az eposzok felől közelítendők, ahol a jellemek állandóak, változás bennük nincs. Ez azért fontos, mert különben nehezen tudnánk megmagyarázni, miért lett a rosszból, a vers elején gyermekét magától eltaszító, kegyetlen apából - jó?
14) Eme gróf Bárczi a rosszat, Széchenyi a jót képviseli. Az egyik a gyermekeire haragvó, azokat elpusztító, mitológiákból ismert Szaturnusz, a másik az ugyancsak mítoszokban fellépő, a ballada végére teremtő Jupiter. (Széchenyi szellemi életet teremtett /Akadémia/)
15) A kettő képét hézagtalan átmenettel játssza egymásba Arany. („Múlik a tél, esztendő is, múlat a gróf, feled ő is”) Eddig Bárcziról volt szó, utána Széchenyié lesz a balladai terep. Előző idézet alapján feltűnő, hogy szilveszterezéskor történik az asztaltáncoltatás. Az pedig egyben Petőfi születésnapjára is rájátszik.
16) Petőfi jelenvalósága az arisztokráciával történő vers eleji peckes szembeforduláskor már érzékelhető, az íródeákkal történő azonosíthatósága verseiből kiragadott részletekkel (Palota és kunyhó, Falu végén kurta kocsma) és egy kevésbé ismert Schiller-versfordítása felidézésével történik. (Ifjú a pataknál) (9. versszak, szalmaviskós jelenet) Ezen Petőfi idézetekből „épített” menedékben élik életük hőseink.
17) Vándor garabonciási jellemzéket kap az íródeák: tejterméket fogyaszt - ezt a garabonciás alaptulajdonságai közé sorolja Magyar Mythologiája Ipolyi Arnoldnak - és ezután közvetlen a versben egy gyökeres időjárásbéli változást kell észrevennünk. (10-11. versszak határa) Ő az, aki vihart támaszt és az időjárás változásáért „felel” a néphit szerint. (Ipolyi A. u.o.) Egyik festett kazettás mennyezetű templomunk mennyezetkazettáján, sárkányon látunk lovagolni egy Sándort! Sárkányon lovagolni is a garabonciás szerepköre.
18) A világ garabonciásaként Petőfi is okozott egyszer ilyen vihart: 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbantására gondolunk konkrétan.
19) Utána az íródeák-Petőfi mint a kámfor tűnik el a versből. (Mint Petőfi a ködben…)
20) Ezzel indul el a ballada misztikus szála, ahol szellemekkel és kísértetekkel kell megismerkednünk és jól elkülönítenünk őket egymástól, hiszen a kettő nem egy! Ettől a ponttól vált a ballada Ikrekre, és így elindulnak a megkettőződések. Fellép a második gróf, megjelenik a második kastély helyszínként, és a második grófkisasszony is, de mindezek oly mesterien egymásba játszva, hogy észre se vesszük a kettőződést.
21) Arany is vett részt asztaltáncoltatáson, Nagykőrösön. (Ennek emlékét írja meg. Az asztaltáncoltatásról c. rövid kis prózai dolgozatában.)
22) Arany Tompához írt levelében kitér rá, hogy Egressy Gábor, a színész, ilyen asztaltáncoltató szeánszokon Petőfivel "correspondeál". (1854. április)
23) A szövegtestbe beékelve fellép egy nem ok nélkül haragos, idétlen csecsemőjével apját rémisztgető kísértet is. (11-12. vsz-ban hírt hoznak róla, tényleg a 16-17-ben jelenik meg.) Ismerve a Tetemre-hívás eseményeit-történéseit (Sárkány János:Ki ölte meg Bárczi Benőt? - Ügyészek Lapja 2009/1) - észrevehetjük akár Szendrey Júlia Arany által - kezdetben - megvetett és elítélt alakját ebben a kísértetben, amely kísértet a levert szabadságharcot könnyen szimbolizáló koraszülött csecsemőt is karján hordja.
24) Szendrey Júlia szenvedéstörténete is ez a ballada, tudjuk, milyen sanyarú sors jutott neki második férje oldalán, aki benne csak vágyai kielégítésének tárgyát és eszközét látta. Petőfihez hasonló kvalitású férfit lelkileg-szellemileg nem sikerült találnia. Júlia méhrákban halt meg. Ez a ballada szempontjából azért fontos, mert az évköri besorolást illetőleg annak egyik része a Rákhoz kapcsolódik.
25) Gróf Széchenyi az, aki az asztalíró szeánszos jelenet után elsőként egy kis asztalon át írásos formában értekezik valakivel, majd a lánya (Veronika) meg is jelenő szellemével kommunikál. Ő az a lánygyermek, aki már a Tetemre-hívásban Benő húgaként fellépett, még megnevezetlenül.
26) A kutyák nagyon jól szimbolizálják a szabadságharcot leverő osztrák, orosz, Habsburg és Romanov-dinasztiákat. Címerében mindkét birodalom kétfejű sast ábrázol, amely címerállat a kutyákkal úgy hozható tökéletes összhangba, ha tudjuk, hogy a Kos állatövi jegy kétfejű sassá könnyen feldúsítható, „v” betűre emlékeztető szimbólumát a keleti Zodiákusában a kutya adja.
27) De ugyancsak kutyákkal lehet legjobban keresztbe verni családalapítási szándékot is. (Az egyik - a család - a Rákhoz, míg a másik - a kutyák - a Kos állatövi jegyhez köthető minőségek, és tudjuk, derékszögben állnak egymással. Az ilyen hatások kiütik, semlegesítik egymást. (Hunnia, 1996. 03.))
28) Érdekes adalék ehhez, hogy Segesvártól nem olyan messze van egy Szelindek nevű település …
29) Széchenyi - karöltve Arannyal, akinek 1877-re szintén volt egy Júliá(hoz hasonló nevű,) nagyon kedves halottja lánya személyében - a vers végére kápolnát építtet a szellemlánynak, aki neve azonban Veronika, a valódi kép…. („Mondssza hát, hol nyugszik tested?/Gróf atyád már rég kerestet/Felrakattam új kápolnád/Aranyozzák büszke tornyát/Ott nyugodjál, gazdagon”)
30) A lányát engesztelné a gróf a ballada utolsó előtti képén, ahol térdre borul előtte. Ezen költői átformáltságban a lány ismét Szendrey Júlia hangján (is) szól, és most Arany kér tőle felmentést a tettéért, hogy kicsit miatta is lett belőle az elátkozott özvegy és vette szájára a nép. Erre az „átok” felemlítésével válaszol a lány, ami - mint oly sok minden eddig - most is túl és igen messze mutat, pontosabban Petőfi-kötetbe vezet. („Nem mondom, hogy megbocsátok/Mert nem tőlem függ ez átok”)
31) ….hanem attól, megértjük-e Petőfi irodalmi végrendeletét..
32) Ez a vers végi szellemalak Verón rejti tehát Szendrey Júliát, de egyúttal Petőfit is. A költőt lelki gyermekének említi Széchenyi döblingi feljegyzéseiben. (A biológiai apaság fizikailag szinte teljesen lehetetlen /Vagy mégsem….?/ Széchenyi Naplója szerint, mikor Petőfi fogantatása történt, ő Wesselényi gróffal épp Nyugat-Európát járta s a Trianon-palotát látogatva arról álmodott, milyen jó is lenne nekünk egy ilyen…)
33) Így könnyű logikus választ adni, miért is látjuk végső soron ebben a jellemkomponenseit illetőleg leginkább a hagymaszerkezetre emlékeztető lányban, Veronikában, végül is - Petőfit… (A hagymáról szól a verset felvezető helyzet- és népdaldalszerű költeménye, Haja, haja, hagyma-haja...)
a) Petőfi Sándor a magyar irodalom ikonikus alakja.
Petőfi Sándor.jpg
b) Veronika szó szerint valódi képet jelent. (vera: igaz, ikon: kép) Benne, Petőfiben kapjuk ismét vissza azt a Jézus-arcot, ami Veronika kendőjén megőrződött.
c) ha házasodásukkor egybekeltek, akkor a kettő egy lett és a férfi szimbolizálhat nőt és fordítva is. (Júliáról pedig ennek épp ellenkezőjét láttuk: férfias viselkedés jellemezte. (Férfi-női egyenjogúság első magyarországi harcosa is volt Szendrey Júlia: szivarozott, nadrágot hordott, George Sand - aki nő! - könyveit olvasta.))
d) Azt se felejtsük, az első Magyarországon készült dagerrotípián Petőfit látható. Róla készült az első, valódi kép.
e) Ezen az évköri ponton épp a fény maximumát kapjuk (Ikrek-Rák besorolású a ballada, a Rákban érjük el a fény maximumát, itt a leghosszabbak a nappalok.) De hozzátesszük azonnal, hogy itt fordul át az egyik minőség a másikba, férfi a nőbe, pozitív a negatívba. Ez is magyarázat lehet a vers végi keveredésre.
f) Iménti jegyek az ú.n. kölcsönös jegyek - meghívják, felidézik egymás szellemiségét-lelkiségét. (Ikrek-Szűz és Rák-Mérleg) Ha Júliáról tudjuk, hogy férfias viselkedésében, akkor férjéről - iménti kölcsönösségi elvet figyelembe véve - épp ellenkezőjét kell észrevegyük .
… kezd úgy tűnni, hogy az utolsó balladát Arany irodalmi végrendeleteként kell (illetve lehet) kezelnünk, amelyben egy KÁPOLNÁT „rendel” - Jupiter-Széchenyitől megtámogatva - költőbarátjának. (Aki pedig - Petőfit értjük most - tudjuk, egy koporsóra „apellál”…. Az Átok és áldás irodalmi végrendeletének is beillő koporsójára gondolunk csak.) Arany már első balladájában is egy koporsó kivitelezésére buzdított, a Varró lányok záró soraiban (mely cím egyben egy Petőfi verscím is).
Milyen szépen megférne egymásban a kápolna és koporsó… és Magyarország is megszabadulna egy átoktól….
Legyen átok a földön,
Hol ama fa termett,
Amelyből énnekem
Bölcső készítteték;
Legyen átkozott a kéz,
Mely e fát ülteté,
És átkozott az eső s a napsugár,
Mely e fát felnövelte!... -
De áldás légyen a földön,
Hol ama fa termett,
Melyből nekem majd
Koporsó készül;
Áldott legyen a kéz,
Mely e fát ülteté,
Áldott az eső s a napsugár,
Mely e fát felnövelte!
Végezetül még a következőre emlékeztetnénk.
Mióta szerző eszét tudja, kétszer volt körötte világfelfordulás. A háttérben mindkettőt egy-egy ásatás kísérte-előzte meg. (A pontos :dátumokról nem érdemes se vitatkozni, vagy nekik túl nagy jelentőséget tulajdonítani.) A két ásatásnak van néhány közös jellemzője.
Mindkétszer magyar régészek-antropológusok dolgoznak, magyar vonatkozású tehát az ügy. Egyszer akadémikusi ellenszélben, a második :alkalommal viszont akadémiai hátszélben végzik tevékenységük . Közös vonása e két ásatásnak az is, hogy az előásott, ha feltámadna és :látná, miféle változások mennek körülötte végbe a világban, azokat tapsolva üdvözölné. Ennyi után remélhetőleg ráismer mindenki az 1989-es barguzini és a vele szinte egyidejűleg leomló szocialista világrend nyomaira, de a 2015-ös szigetvári ásatásokra is: Nagy Szulejmán szívének felszínre kerülésével párhuzamosan Európába megindult az arab és afrikai migráció, az öreg kontinens átformálódása.
Meggyőződésünk, hogy a világot igazgató elv nem(csak) a kauzalitásban keresendő, hanem ebben a másik, szinkronisztikus elvben, a fent bemutatott sors- vagy gondviselésszerű eseményekben is….