Akarta a fene/A ballada precessziós értelmezési kísérlete

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében - és árnyékában

A ballada precessziós értelmezési kísérlete

Előző oldal: A Híd-avatás elemzése « » Következő oldal: V.László

A ballada precessziós értelmezésére tett kísérlet
[szerkesztés]

tér-idő
Az ábrán az egymással párhuzamosan lefelé mutató nagy nyilak az időt hivatottak szimbolizálni. Jönnek a végtelenből és tartanak a végtelenbe, de mindig ugyanabba az irányba futnak. (Ez az idő mindig egy irányba folyik) Ezen idő-nyilak terjedési sebessége végtelen. Elindulnak a végtelenből és már meg is érkeztek céljukhoz, ami a végtelen…
A kör a téridő-rendszert szimbolizálja, annak síkba vetített képe. Ennek anyagi jellemzői vannak. Elmondható róla, hogy görbül a tömegvonzás miatt. Ezért választottuk épp a kört ábrázolásakor. Ebben az anyagi közegben, ami más szóval a vákuum, a terjedési sebesség maximuma a fény terjedési sebességével azonos. A kört is nyíl – a Fiú – „teremti”, a kis nyilak jelzik a folyamatábrán annak születési útvonalát. Ez a nyíl is végső soron mindig ugyanaz a nyíl. Az ABCés D a keletkezett ábra kiemelt pontjai.
Az idő (Atya) és a tér (Fiú), e két entitás lényegileg – szempontunkból – azonosak, de köztük a viszony hierarchikus. A tér az időben létezik. Az A ponton haladási irányuk egyező, segítik egymást.
B és C téri pontokon az idő mint a kilőtt nyíl suhan át, nagyobb „kárt” bennük nem okoz. Ahol konfliktusra számíthatunk, az a D pontban esedékes. Ott a két idő szembefordul egymással. Ebből adódnak bizonyos „anomáliák” és furcsaságok, amit legjobban Arany Híd-avatásában tudunk majd tetten érni…
Az Atya - az iDő - teremti a „semmi”-t.
A „semmi” – az űr, a vákuum, az átlelkesült semmi – már több mint semmi, mert energiát rejt, bár kiaknázhatatlanul szunnyadót . (A vákuumban - számítások szerint - létező energia lakozik, de ebből valós hasznot húzni lehetetlen.) A szöveg egyik lehetséges (rejtett, kódolt) olvasata alapján a teret és az anyagi létezőket a Fiú hozza létre, szintén szóban, hasonlóképp az Atyához:
„Szólt a fiú: Kettő vagy »semmi«…”
A fordított, precessziós menetben nem a Nap kiséves, hanem annak a nagy, 26 ezer éves (az Állatövön történő visszafele vándorlását) követve szintén a vers első során kezdjük annak értelmezését. Így a Fiú - az Ige - teremti a teret… (2-es ábra)
a "semmi" kettéhasad (2-es ábra)
Kettéhasad a semmi, jövőre, múltra, és köztük tátong egy mély repedés - a jelen, amin a pont most ível át hídként. Ezen és erről a hídról érhető el a múlt és a jövő…
A kettéhasadt semmi, rajta a "pont most" híddal
Ezután az olvasás egy óriási, térben és időben értendő, jobbról balra haladó ívet leírva a valóságon át a ballada utolsó képeire „ugrik”. Ez lesz a precessziós Halakat jelző állatövi jegy jelének a bal íve. (A jobb ívre a következő balladában akadunk majd..)
Ott Krisztus fulladásos kereszthaláláról - „Néz a fiú… nem látja többé,/Elméje bódult, szeme vak” -, lelke égbe ragadásáról - „Megérzi sodrát, hogy ragad”, sírba helyezéséről, a sír kővel való eltorlaszolásáról - „Széttörni e varázsgyürüt/Nincsen hatalma földi karnak”-, sziklasírban történt feltámadásáról - „Üres a híd - csend mindenütt” - tudósítanak. Megjegyeznénk, a barlang (v.ö. sziklasír) képjele olyan, mint a hídé: Ω, pl. térképeken.
Jézus Krisztus keresztfán történt fulladásos halálának töredékes-balladisztikus leírásával folytatódik az emberiség 2160 éves Halak világhónapja Arany versének immár a végétől az elejéig történő letapogatása, gondolategységenként való visszaolvasása-visszakódolása során. A Fiút írja le a kereszten – miután felvette a vízben a keresztséget. Csuklópontként az utolsó két versszak szolgál. Azon már nem Petőfit látjuk a Margit hídon, hanem Krisztust a keresztfán, a két kép 90°-os csavarással egymásba forgatható.
A Margit híd és a Duna (patibulum, stipes)
Fulladásos halálára utal az elbóduló elme, a többé nem látó szem. Úgy véljük, nem erőltetett egy, a vízbe ugró tömeg halálát sejtető ballada végén a Fiú fulladásos (kereszt)halálának leírását észrevenni. Az akkor a Földet elborító sötétség a balladai koromsötéttel, az éjjel játszódó cselekménnyel azonosítható. A végezetül egyet ütő óra is hosszabb időegységnek tekinthető ebben a nagyobb szabású értelmezésben – pontosan 90 napnak. Tehát a Krisztus halálától számolt 90 nap a ballada utolsó egységének a cselekménye – szorosan számolva. Az üres hídon értsük azt, hogy Krisztus visszament az Atyához, de úgy, hogy itt is maradt Jesus Patibilisként – a természetben szenvedő Krisztusként, hisz mindenben ő van, akár a Margit hídban is észrevehető.
A precessziós utazáshoz - mivel vízen zajlik és vizes jegyeken halad (a Halak vizes elem, a Vízöntő pedig maga a víz) - legjobb lesz hajót igénybe vennünk… Egy ’új’ világba érkezünk. Ne felejtsük, a szemközti balladában éppen ujjakat vágtak le, amik - átesve a kör középpontján és egy szófajváltáson - ide „hullanak” be… Ez szemlélet- és léptékváltást hoz magával: a kicsiből nagy lesz, a nagyból kicsi. Tárgyai jelszerűvé válnak, jelei szimbólumokká sűrűsödnek ennek a - nagy vonalakban - két évezredet átívelő utazásnak.
Ezért az elemzéstől ne precizitást és akribikus pontosságot kérjen számon az Olvasó, itt nagyobb a lépték és gyorsul a tempó. Gőzerővel haladunk, mivel vizes jegyen járunk, hajón.

A hajók - Halak
[szerkesztés]

A hajó az egyház jelképe, amely pedig Krisztus teste. Lássuk, hová visz-vezet utunk ezen a szimbolikus utazáson az egyház hajójával, melyen... ki
Az első gőzhajó a Dunán
is lesz a (modern) kapitány?
A Carolina gőzhajó lapátjai keverik elsőként a vizet - ő volt az első gőzhajó a Dunán. 1820. július 20-án kelt útra. Nem tudjuk nem észrevenni a szövegben a lapátkereket - és így a lapátkerekes gőzhajókat - felidéző „Zúg fel s le, mint malomkerék” (18. vsz.) sort. (A Dunán köztudomásúlag sok hajómalom állt.) A Rák jegyében indult a vállalkozás, a vers képjele és a valóság időpontja tekintetében is. De mire e gőzhajtású hajó és gőzgép létrejött, eltelt kis idő - pl. Amerika felfedezése után.

Amerika 1492
[szerkesztés]

A következő érzékelhető és terjedelmes állomás ezen a nagyobb, időben visszafelé zajló vízi úton az új világ 1492-es felfedezése lesz. „Menj hát elül, sötét golyó…” (16. vsz.) A kiséves (normál) menetben ezt az amerikai párbajra és a Rák szerepre vonatkoztattuk. A Rákban otthon lévő Hold sajkára, csónakra, az ugyanott erőben lévő Jupiter szakralitásra enged következtetnünk - a Santa Maria mindkét követelménynek megfelel. A vezérhajó odafelé dagadó vitorlákkal „csupán” pár bajt vitt az indiánoknak[1] - illetőleg értéktelen csecsebecséket, a Rák (fehér golyó) jelét szintén kiadó üveggöngyöt (A párbaj szó ugyanúgy szétcsúszik két jelre, mint a Rák hagyományos képjele a fehér és fekete „golyóra”. /v.ö. pár baj/) Vissza ismét tele, de most már tele gyomorral érkeztek… A Rák egymástól szétcsúszott, 69-es kettős képjele ezt jól kifejezi.
a Rák szétcsúszott - precessziós(1) - és 'normál'(2) jelei

Egy vitorláshajó árbocát is látjuk felső keresztmetszetben a Rák képi jelében, amely hajó még üres és csak láthatatlan (kis fehér) baktériumok utaznak rajta, amire az indiánok szervezete nincs felkészülve, míg visszafelé már tele a hajó - fekete a jel, és fújja a szél is a vitorlát. Az importált betegségre a k-h-g (köhögős) hangcsere is utal a golyó-hajó szópárban.

Ennek - e sötét hajónak vagy golyónak - a „párja” a mintegy Kolumbusz tojásából kikelő nő: „Unalmas arc, félig kifestve/Egy úri nő, lomhán kikel” (12. vsz.)
Rá jutott a kisévi menetben a Nyilas szerepe - a másik hely a Rák mellett, ahol Jupiter
A Santa Maria a Pintával és a Niñával
képviselteti magát. E nő - igazából lány, csak a groteszkség miatt egy másik arcát mutatja - Kolumbusz másik két hajóját „úsztatja” képbe, amik a festett (=Pinta) és a lány (=Niña) nevet viselték - amelyeket valós vagy képletes értelemben szintén hullámok nyeltek el. „Ezt is hullámok nyelik el.” (12. vsz.) Bár őt magát is nem soká...
Az apályt a pálya váltja, a kisévet a precessziós nagy év, ebben haladva a Bika - Skorpió tengely alá bukik a Nap és ennek jegyében kezdődik az elsötétedés kora .

Lipcse 1813
[szerkesztés]

A következő történelmi állomás Lipcse, a Népek Csatája. Ezen a helyen hajó nem szükségeltetik közlekedéshez - viszont a csatában hullott tengernyi véren akár hajó is járhatott volna. 1813-ban szintén elindult a pályán valaki - a huszárhadnagy Széchenyi István gróf, át a francia vonalakon, hogy maradásra bírja a már épp menni készülő porosz és svéd seregek vezéreit - Blüchert és Bernadotte-ot -, akiket Széchenyi csak személyes varázsával, lebilincselő modorával tudott maradásra és kellő időben való beavatkozásra bírni. Ha ez nem így történt volna, akkor 80 ezer katona távozott volna velük együtt - és abban az esetben közel sem biztos, hogy a monarchiák elbírnak a bár legyengült, de még nem teljesen megvert, a mindent egy lapra föltevő Napóleonnal. Így tényleg legyőzte egyszer Széchenyi gróf a francia császárt és hadvezért - mégha kicsit „bolondosan” is. [2] A versben erre a "bolond" szövege utal: "Enyém a hadvezéri pálca,/Mely megveré Napóleont!"/A többi sugdos:„a bolond!...” És nemcsak e "bolondos" győzelem, hanem a Margit hídról valóban látható Széchenyi Lánchíd is az övé - magán túl, arra mutat (hiszen dőlt betűs a szedés, kiemelt a szó) hadvezéri pálcájával Széchenyi, a Skorpió-hadvezér.
Népek Csatája
Az indulásakor hadnagy Széchenyi fellépésekor az évkörben a bolond-hagymázas grófot mutatta a Bika -Skorpió precessziós tengely. A milliósban Széchenyit venni könnyen észre („Nem hal meg az, ki milliókra költi/Dús élte kincsét, ámbár napja múl” (Arany: Széchenyi emlékezete)), az utána a hatodik szereplőben fellépő által mondottak pedig őt saját magát léptetik a hídra. „Enyém a hadvezéri pálca,/Mely megveré Napoleont” - mondta, ami ismét valami nagyobb egységet – pl. egy pálcánál jókor nagyobb lándzsát – szimbolizálhat ebben a körben. A százados (Longinus, Longinos?)[3]a Skorpió lándzsájával (farkával) döfi oldalba a Napot – a kereszten haldokló Krisztust.[4] Jól olvashatóan a „Napoleont” szóban a Napról, Leóról (Oroszlánról) és a Krisztus oldalából kiömlő vérről (Oroszlánban Mars erőben rejtve) és vízről (Oroszlánnal szembeni testiség Vízöntőről, leont~leönt (Vízöntő)) is mesél e szó. S valóban, egy százados váltotta meg szenvedéseitől Krisztust a szent lándzsával - mely eseményről csak János evangélista számol be. A hadnagyi rang alacsonyabb a századosinál - két fokkal is -, ebben egy visszavetést, lefokozást látunk. Széchenyinek (vagy a századosnak?) ismét le kell születnie a földre, hogy valamit korrigáljon… Lássuk meg, hogy a Longinus-Széchenyi párhuzam szinte allegóriává növi ki magát, ha tudjuk, hadihajókon csak hadnagyok szolgálnak, századosok nem. (A sorhajóhadnagy megfelel a századosnak. (Sorokat böngészve akadtunk a hadnagyra és a hajókra is.))
Ha Széchenyi hajóját keresnénk, természetesen volt neki, hiszen a gőzhajózást ő indította meg, mind a Balatonon, mind a Dunán - és a füstölő gőzhajó kéményét is megláttuk a Rák jelében, de akár a gőzhajó lapátkerekét is észrevettük már az induláskor a 18. versszakban.
Az ő - azaz Széchenyi - hátára ugrik fel - mint egy kis játékos, szurtos képű kölyök - a „fia”, Petőfi, immár a Mérleg szerepében - aki szinte kérlel bennünket: egy egyensúly helyreállítására… „Lábszíjjra várt a mesterem:/No, várjon, míg megkérlelem”. (14. vsz.) (A Petőfivel történő azonosítás alapja: ahol fiúról beszél Arany, ott e versben - és másokban is - Petőfiről van szó.)

Titanic 1912
[szerkesztés]

A hajóskapitány szokásos tartózkodási helye a hajó legmagasabb pontja, a hajóhíd. Itt ezen a különös amerikai járaton arra a Bak jegyét képviselő, felvánszorgó, balladájában pontifex maximus-i (Szent Péter-i) jellemzéket kapott, ravasz[5], lekenyerezhető, hajóját a pusztulás felé kormányzó ("Fogadd be, nyílt örvény-torok") Márkus kerül. (Aki A hamis tanúban - a hajóskapitányokról kialakult általános kép szerint - iszik: "Ott iszik az öreg a tanáccsal sorban" illetőleg ott is az örvénynek megy: "Majd a néptolongás közepébe törvén,/Odafelé tart, hol kútat ás az örvény") Szent Péterről "amúgy" is az a hír járja, nem kerüli el a kocsmát. (Arany: A hegedű) Szaturnuszként verséből magával hozza a hideget ("Fázik, aki ránéz és a halálra gondol") és így jéghideg körötte a levegő - így nem csoda, ha jéghegynek ütközik e szimbolikus hajó - ahol sok lesz a halott is...
Szavaiból SOS-t olvashatunk ki a Morze-ábécéből ismert betűjelölését alkalmazva a hosszú-rövid verslábakra: "A létet,|mégis|nyomorog" _ _ _| _ _|• • • (A középső spondeuszt figyelmen kívül hagyjuk és csak a molossust és tribrachist értelmezzük morze-jelnek.)
Hajója utasa az életunt arisztokrata, a nyugati életeszményt valló - oda is tartó! -, polgárosult, éjjel-nappal öltöző-vetkőző és magát festő (imént még Kolumbusz másik két hajóját szimbolizáló) úrinő a 12. versszakból. (A Titanic utasai nagyrészt ezt a polgári léteszményt képviselték ...)
E polgáriasodó-kapitalizálódó világ visszáságait szerette volna megszüntetni az osztály nélküli társadalmával Marx. A süllyedésnek indult hajó hídjának lábánál, a vízen megjelenő - nem palindrom értelemben vett - Márkus-tükörkép lesz ő, a vallással is szembeforduló, azt a népek ópiumának nevező másik "vallásalapító".
Érdekes, hogy nagy szakálla van ennek az összetett szimbólum Márkus-Marxnak is ("Egy tisztes agg, fehér szakállal") és a létről, nyomorról beszél. ("A lét határozza meg a tudatot" - állítja Marx: „Hordozta ez, míg bírta vállal/A létet, mégis nyomorog” (11. vsz).
A Márkus által szimbolizált Péter apostolra egyház, a szakállas, végig a létről és nyomorról „prédikáló”, ujjait festményén - Márkus esküjéhez hasonlóképp - magasba tartó Marxra ([1]) és könyvére egész szocialista hit épült. Ő biztosítja természetesen precessziós utazásunk Santa Maria-Titanic-jának anyagi fedezetét és tőkéjét - a hajó legalsó részét és Marx fő művét hívják így.

A bukottak bárkája - még egy palindrom szó
[szerkesztés]

Előtte a versben a süllyedő Titanicot elhagyók, maguk a vízbe vetők rövid leírása jön, ("S kört körre hány a barna hullám/Amint letűnnek itt vagy ott") majd új gondolatkör merül fel - az iskoláé. A fiú következik, akire a Vízöntő-Halak átmenet esik: „Jön egy fiú:”Én most tanulám/Az elsőt: pénzem elfogyott:/Nem adtak: ugrom hát nagyot”.(10. vsz.) Ismét Petőfiről van szó - a fiúról -, az ő gyermekkorát, iskoláit adják e sorok. De precesszióba fordítva a lassan lejáró Halak világkorszakot is idézi a halpikkely (halpénz) felcsillantásával. Bernhard Thales volt az a Saulusból lett Paulus, akit a mi Petőfink vakító fénye térített meg - olvashattuk egyszer Aranytól.[6] Így jutunk vissza a Jézus és Petőfi azonosíthatóságig. Iménti képen is - akár Arany metaforájában - épp egy vízből felugró és afölött közlekedő, fényesen csillanó „repülő” halat látunk, ami kapcsol a kiséves menethez és a 11-es számú levélhez, amin következik Petőfi „gondolájá”-val és a végső „ponton”-nal (ami hidat jelent - csak franciául, épp úgy, ahogy Bemmel érintkezett.) … („E kötetben volt minden reményem, gondolám…” ill. „A végső ponton álltam”)
Petőfi a hajózással, vízben és víz feletti közlekedéssel azért említhető egy lapon, mert egyik leghíresebb verse a Föltámadott a tenger, amiben központi szerep jut a gályának. A nagy ugrás pedig ott lesz, mikor "elugrik" e hal Barguzinig, ahol Petőfi tényleg a szent vízen, a Bajkálon jár - csak Petőfi hajó képében szeli a hullámokat - mivel Petőfiről hajót - gőzhajót?! - neveztek el a Bajkál tavon. [7]
A precesszióban visszafelé következő megszólalások tehát iskolai osztályra kezdenek fókuszálni. A zárt osztály (Széchenyi csontváz-őrültje), a marxi osztály nélküli társadalom és az első osztályon utazó dáma felfedezése után ez nem is annyira meglepő. ("Hivatlanul is jönnek aztán/A harmadik, a negyedik"(9. vsz.)) Most azonban az akadémiára terelődik a szó - a Széchenyi alapította Akadémián is osztályonként (szekciónként) voltak az ülések - és az elvárásoknak megfelelően meg is jelenik Széchenyi, a létrehívó, a milliós képében. (8.vsz.)
A páros vízbe ugró (a "galamb-pár") a Bárczi-bárkából kiesett bukott nebulókat jelzi ("S buknak - mint egykor igazán" (7.vsz.)) Szomorú sorsukhoz csak annyit fűzünk rövid kommentárként, hogy az iskolai tananyagot nagyon meg kell tanulni - ami mára viszont kezd egyre kilátástalanabb lenni. Ezért lesz a (társadalmi) reakció a játékba "menekülés" - ahová tart majd a fiú.
Felhívnánk a figyelmet, hogy ellentétes irányú mozgások indulnak el, amit már észrevehettünk Marx és annak vízen tükörképeként megjelenő Márkus (vagy akár fordítva) felléptekor. De ugyanígy itt is: a galambpár felfelé repül, míg a fehérbe öltözött, bukásra ítélt ifjú s leány lefelé tartanak.

Vízöntő - az egysíkúvá válás plusz-idővel, energiával - játékkal a végén
[szerkesztés]

Az avatáskor az ünneplő, körtáncot lejtő tömeg hozza magával a legkézzelfoghatóbban azt az "ujjongó" légkört, amely megteremtéséhez a szemközti Zách Klára balladában a Felicián lemetszette királynéi ujjak igen alkalmasnak látszanak. (Amott, szemközt a hangulat az itteninek épp az ellentettje: paprikás, dühödt, acsarkodó és fékeveszetten bosszúálló.) A szemközt levágott jupiteri ujjak miatt az ujjongás épp itt lesz "esedékes". („Uj híd! Avatni mind! vigan.”[8](6.vsz)) A vidám, derűs jovialitás (a hídon körtáncot járó avatók vidámsága - jupiteri házban vagyunk, akár a ladányi lakomakor, csak ez itt annak sötét, éjjeli háza) megelőlegezi, de azonnal ellenpontozza is a másik, nagy és égi tizenhármas "körmenet" (=a vízbe ugrók) indulását és annak komorabb atmoszféráját. (Az is vidáman indul, de nem úgy végződik.)
A fellépő monologizálók egyszer jól érezhetően kétdimenziós sík szellemlényekké, árnyképekké válnak, sőt, a hídra is felugrálnak – nem onnan a vízbe…(„Kél egy-egy árnyék a habon”) A felléptükkel zárul ebben a visszafele olvasásban a ballada Halak része. 14 versszak jut a Halak, azaz a ma korára, ha világhónapi (precessziós) szinten számolunk velük. Ez a végén, azaz most, mikor jön a körtánc és véget ér a hídavatás - illetve a kiséves menetben épp elkezdődik - lesz a legérdekesebb, mert akkor is ott van a Fiú, csak épp csendben figyeli az eseményeket. A körtánc (az emberiség haláltánca?) végeztével indul - vagy már elindult? - a Vízöntő térideje.
Ha vetünk egy pillantást a misztikus mélységbe Petőfivel – ami számára a nagyon közeli jövő -, akkor a Marx "előd" (avagy utód) Lenint rejtik a habok: „Len/i/n, csillagok száz-ezeri” (4.vsz.) A "bepótolandó" i-t jól meg lehet oldani a másik oldalról beeső-behulló jupiteri ujjakból, Erzsébetéből, de Beméből is.
(Łokietek) Erzsébet szláv volt – ugyancsak az az atyuskaként (Jupiterként!) tisztelt és szeretett Lenin. Itt fűznénk hozzá, hogy Uljanov a Lenin álnevet a Léna folyó miatt vette fel, mivel Plehanov, egyik nagy politikai ellenfele a Lénával ellentétes folyásirányú Volgát választotta keresztapaként. Az ő inkognitója ugyanis Volgin volt. Lenin legfőbb tervei közé tartozott a Szovjetunió modernizálása és a vízből előállított villamosenergia kiaknázása. A keleti, szibériai irányú orientálódását a szövegnek a benne feltűnő zászló kapcsán kifejtettük már a kiséves menetben, itt csak megismételnénk, hogy a Vízöntőt épp szibériai Zodiákusábrákon helyettesíti transzparenst hordó, akár Lenint, akár Sztálint, akár május elsejét éltető tömeg.
A szót („Lenn”) olvashatjuk Lennonnak is, adódik egy ilyen félig humoros, tragikusan morbid feloldási lehetőség is - ezt az olvasási szabályok megengedik. Lennon és Star… Ringó Starról (csillagról) csak az V. Lászlóban lesz szó, de megelőlegezünk e Dunát kulisszái között tudó balladából annyit, hogy „Ezer kis csillagot/ Rengetnek a Dunán…” (csillag=star, renget=Ringo) Ringo Star volt a Beatles-együttes dobosa.
John Lennonnak és Vlagyimir Iljicsnek közös vonásuk, hogy mindkettejük mögött tömegek álltak és bolondultak utánuk. Mindkettőjük - egyikük szó szerint, a másik átvitt értelemben - felvillanyozta az őket imádókat… Lenin, akiben a jupiteri teremtő minőségből sokat érezni – de a Marsból is! – megvalósította a Goelro-tervet, amely fő célja a Szovjetunió villamosítása volt. Ebben az értelemben hajnalcsillag volt, fényt hozott – bár műfényt. Itt jegyezzük meg, hogy a Vízöntő képjele és a váltóáramé hasonló… (~) Lenin és Lennon „hívei” száma is körülbelül ugyanakkora volt. Mindketten a béke elkötelezettjei – legalább is kifelé úgy tűnhet. Megjegyzendő, hogy mind Lennon, mind Lenin voltak merényletek célpontjai – egyikük túlélte, másikuk nem a pisztolygolyót. ("Menj hát elül, sötét golyó")
És ha itt is hajót keresnénk, mint már megszokott vízi járművet, ajánlhatjuk az Auróra cirkálót, ami viszont acélból készült. Emlékszünk még, hogy mi célból jött fel Petőfi a kisévben Pestre…a célból, hogy legyen olvasója… Ez az acél később Sztálin [9] lesz, ő váltotta Lenint, de Acél György is kultuszminiszter volt, amely funkció az olvasás népszerűsítésével valahol összefügg.
Az emberi minőség elvesztésével - mintha nyoma veszne mind az emberiséget képviselő monologizáló sík lényeknek, mind a fiúnak a 6-tól a 2. versszakig, helyettük egy arctalan, amorf ünneplő-táncoló tömeg van csak a hídon -, a tömegesedés előtérbe nyomulásával minőségi romlás is adódik: a Vízöntő téridő-színben minden lapos lesz a precessziós haladási irányt tartva, ha jegytulajdonságokról beszélünk… Ennek oka - vagy okozata? -, hogy itt nincs téridő-rendszer kijelölése - ehelyett csak a hídra felugráló sík szellemlények áradatában lesz részünk - és így előlegződik meg a ma kora, hiszen mai tévéképernyőkön fekete-fehér (mára már színes) árnyak hada köszönt bennünket és mást sem látunk, ami a 20.- 21. századi ember egyik meghatározó élménye. Eme sík létbe való átmenetkor gondoljunk a Petőfi idején feléledő, immár nyomtatott, a két dimenziót reprezentálni hivatott papírlapokra, amelyeken egyre jobban terjedt, vált hozzáférhetővé és szélesedett az irodalmi élet. Megérthetjük, miért is lesz fölös ideje játszani... (A ma embere nem csak élelemszerzéssel -és előállítással tölti idejét - "hála" a gépesítésnek és munkamegosztásnak -, hanem jut ideje és energiája más tevékenységformára is.) Mert ő lesz, aki mindjárt indul a kártyabarlangba kiélni szenvedélyét.
A hídon a körtáncolók a processziót, egy síkot, míg a hídról körben le-föl ugrálók egy másik, erre merőleges, 26ezer év kerületű, annál sokkal nagyobb léptékű körsíkot írnak le. A kettőt ha egymásra illesztjük és meg is forgatjuk, egy lámpabura képzete támad… áram már lenne, csak hol hozzá az izzólámpa?
Az izzóké, számítógépeké, processzoroké, az emberiségnek (még) rendelkezésre álló energiafelesleg miatt lehetővé vált plusz-időből fakadó játéké a jövő… A hídon elindult, annak járdasíkjával párhuzamos, lapos síkot megidéző processzióból a mára vetítve lapos processzor lesz, mindez a lapos számítógépi alaplapra helyezve, ahol az északi és déli híd biztosítja az információ szabad áramlását, rajta a PS/2 vezérlőve [10].. (A Lánchíd és a Margit híd akkortájt északi és déli hidak gyanánt is szolgáltak, nem lévén rajtuk kívül még több!) A síklények a képernyőre vetülnek és kétdimenziós lesz a lét…
Keletkezik két idősík – a munkáé és a szórakozásé. Az egyiket az Atya - a hidat felszentelő Jupiter - indította el, a másik a Fiúé. Ez a másik a barlangba siet…Hogy a gyógyforrásokhoz-e vagy a játékbarlangba, az annak a függvénye, honnan, melyik oldalról - a pestiről vagy a másikról - indult-e az elemzés…
De mind Jézus Krisztus, mind Petőfi előtt ott a vérgyöngy, ami a homlokon jelenik meg - s így az is érthetővé kezd válni, hogy nem megspórolható ebben az értelmezésben sem a Golgota és barlangba zárás. A vérgyöngynek lehet pozitív és negatív feloldása is… Az új világkorszakban a játék és ló központi szerepet kap. (Lóvontatás kap teret újra a kiapadó kőolajkészletek miatt és a (szerencse)játékok (homo ludens) előtérbe helyeződnek („Kártya mén”…))
A hajóút során az Amerika mellett felfedezett osztály szónak ott lesz jelentősége, hogy a precessziós értelmezésben a kártyabarlangban feltűnő játék momentuma volt az utolsó értelmezendő elem, amely szavak érdekes palindromiában állnak egymással. Ennek a felfedezéséhez azonban helyesírásunk kicsit szabadabban kell kezelni: játszó ↔ osztály. A magánhangzó hosszúságtól-rövidségtől és az ly-j különbségtől el kell tekintsünk. Ilyen vagy hasonló oda-vissza értelmes szóra találtunk már a Tetemre-hívás okának felfejtésekor... ami végső soron egy találat volt. Az teljesen tükörszimmetrikus szó volt - hiszen napéjegyenlőségi volt a tengely, amit vizsgáltunk -, ezen osztály-játszó szópárunk viszont épp nem az, mert merőben mást ad jobbról balra, akárcsak a precessziós értelmezés...

Egy kísérletről
[szerkesztés]

Utolsóképp hadd számolunk be egy „kísérletről”, amit még a szolnoki gyaloghíd avatása utáni eufóriában végzett el e sorok írója – aki persze szolnoki.
A jelen korban (világhónapban) minden könyv János munkája. Minden irodalom ősforrása ő. Ez a(z Arany) János nem csak a nagyszalontai Arany János, hanem álruhás apostoli szereplő, Jézus kortársa, az egyik legfőbb tollnok. Hogy ő ezt tudja-e vagy nem, nem érdekes, most nem a történelemben létezett Aranyról van szó. Van egy misztikus Arany is, aki legalább oly fontos, mint ő maga, a hús-vér szereplő. A szimbólum legalább oly „erős” - hacsak nem erősebb -, mint az, amit vagy akit szimbolizál.
Jelen korban – lévén a Nap a Halak-Vízöntő határán a tavasz kezdetén, március 21-én – a Halak-Vízöntő átmenetet éljük. Ennek a két jegynek - bár fordított sorrendben - az imént elemzett a balladája.
A Vízöntőben olyan tulajdonságok várhatók, hogy a jegytulajdonságok ráterülnek a szomszéd jegyekre, így szétfolyik az idő, és emiatt az itt esedékes tulajdonságcsoportok kikerülnek, "ráfolynak" más könyvek lapjaira, ott folytatódnak. Visszaköszönnek tehát más könyvekből is a ballada Vízöntő részére jellemző motívumok-momentumok.
Minden könyv János (a logosz letéteményese) és a Vízöntő (így leginkább a Híd-avatás) „szerzeményei” .. De úgy érezzük, ez fordítva is igaz akár: a könyvek szellemi lenyomatként tükröződnek, beszűrődnek a balladába. Mindenki ezek gyermeke.
Szerző 2011. február 10-én elvégzett egy becsületszóra spontán kísérletet.
Levett találomra a könyvespolcról 5 kötetet és kinyitotta mind a 314. oldalon. Azért pont ott, mert az a körhöz tartozó szám és minden kör hasonló... (Jobban érti ezt, aki már próbált (év)körben elhelyezni irodalmi alkotásokat.) Mivel 3.14-dik oldalon nem lehet kinyitni könyvet, és a 31.4 sem lenne még elég pontos szám, esett a választás a 314-dikre. (3141 oldalas könyvek is számításba jöhetnének – ha lennének ilyen vastag művek…)
Ez az öt kötet esett keze ügyébe:
1) József Attila minden verse és versfordítása Szépirodalmi Kvk, 1983
2) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Akkord Kvk, 2005
3) Kalevala Európa Kvk 1975
4) Goethe: Válogatott művei Európa Kvk, Bp. 1986
5) Edgar Allan Poe Válogatott művei Európa Kvk, 1981
József Attila kötetében ezen az oldalon a Hetedik van, épp az a sor esedékes, hogy „Akit a vers nevén szólít…” Még előfordul az Emlék című is.
O. Nagy Gáboré ezen az oldalon pont a János, Jani, Jancsi, jámbor címszót taglalja.
A Kalevala vonatkozó oldala teljesen üres. (Emlékszünk még: a Vízöntőben nincs erőben bolygó, nincs nyíltan színre lépő és így leállás, megtorpanás van.)
Goethe Faustjában épp egy folyó csordogál a lapokon, Faust erőtlen.
Poe könyvében pedig az Aranybogár (Golden Bug) című novella van épp, aranykincsek - többek között egy aranyóra - leírása folyik.
Kellenek-e ennél fényesebb, modernebb és tömörebb bizonyítékok, hogy az asztrálmitikus keretek valóban létező és ma is ható tényezők…?

Előző oldal: A Híd-avatás elemzése « » Következő oldal: V.László

  1. az indián őslakosság milliós nagyságrendnyi áldozattal járó kiirtása nemcsak tűzfegyverrel, hanem - akarva-akaratlan - az Európából behurcolt betegségek segítségével is történt.
  2. Kunszabó Ferenc: És ég az oltár – 104. old. Szépirodalmi kvk)
  3. Jn 19, 31-37
  4. A hagyomány szerint a Lándzsa korlátlan hatalmat és legyőzhetetlenséget biztosít tulajdonosának. Az majdnem Napóleon kezébe került az austerlitzi csata után.
  5. balladájában agyafúrtsággal, előre a csizma talpa alá tett földdel járt túl a szomszéd falu eszén
  6. Corvina kiadó - János Arany - Gedichte - 1982, 37. oldal
  7. http://sanyinyaral.blog.hu/, 1989 augusztus 19 - Barguzinszkaja Pravda, Beketov cikke, 1989 szeptember 16 - Kárpátontúli (Magyar?) Ifjúság. Vaszilij Pagirja cikke ugyanerről, 1990 január 13, Pagirja u.o.
  8. a szókezdő "u" ebben a sorban rövid! ellenben a 3. vsz-ban hosszú!
  9. =acél (orosz)
  10. számítástechnikai szakkifejezés mind az északi és déli híd, mind a PS/2-es vezérlő