Ugrás a tartalomhoz

A kábítószer-fogyasztás bizonyítása/A kábítószer-fogyasztás bizonyításához szükséges minták fajtái

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


A kábítószer-fogyasztás bizonyításához kapcsolódó munka egyik kézenfekvő lépése a vizsgálat alá vont személy szervezetéből minta biztosítása és abban a kábítószer, illetve maradványának kimutatása. Természetesen csak olyan minták jöhetnek szóba, amelyek gyűjtése nem vonja maga után a mintahordozó személy egészségkárosodását és mind a mintahordozó, mind a mintavevő szempontjából elfogadható módon elvégezhetők. Ezek alapján a következő humán eredetű minták biztosítása jöhet szóba: vizelet, verejték, nyál, vér, hajszál, szőrszál, köröm.

Vizelet[szerkesztés]

A szakértők többsége vizeletminták vizsgálatát javasolja, mivel a vizelet a mintaszolgáltató együttműködése és megfelelő helyi feltételek biztosítása esetén viszonylag egyszerűen, sérülés okozása nélkül beszerezhető. A vizeletben szinte az összes kábítószer metabolitja megjelenik, és hosszabb ideig detektálható benne, mint a vérben. A vizelet kábítószer-, illetve metabolit tartalma azonban nem ad információt a befolyásoltság mértékére, a bevett adagra és a bevétel időpontjára.

Verejték, bőrfelületi kondenzátum[szerkesztés]

A kábítószer-maradványok a verejtékben is megjelennek és így az elemzéshez a bőrfelületről is vehető minta. Például kannabiszfélék, azaz a marihuána, a hasis, a hasisolaj szívása bizonyítható a fogyasztó szájkörnyékéről, valamint ujjainak felületéről vett minták vizsgálata alapján is, hiszen az égő anyag füstjéből jelentős mennyiségű kábítószer-komponens kondenzál a bőrfelületen. A verejtékminták többnyire a kábítószer-vegyületet változatlan, azaz nem metabolizálódott formában tartalmazzák. A bőr felületén jóval később jelenik meg és hosszabb ideig van jelen a fogyasztott kábítószer, mint például a nyálban; ezen ismeretnek a bizonyítás szempontjából ugyancsak jelentősége lehet. A verejtékminták biztosításához 70%-s etanollal nedvesített gyapotszövetet javasolnak, amellyel főleg a hónaljak és a mell felületén letörlik a testfelületet. Az így biztosított minták műszeres elemzésével várható hasznosítható eredmény.

Nyál[szerkesztés]

A nyál ugyancsak alkalmas a fogyasztott kábítószerek kimutatására. A nyál főleg változatlan, nem metabolizálódott formában tartalmazza a legtöbb kábítószert, azonban a fogyasztást követően rövidebb ideig van jelen, mint például a verejtékben. Nyálminta biztosításának egyik lehetséges módja a köptetés, amely azonban kellemetlen szituációkhoz vezethet, így inkább előnyben részesítik a nyálkenet vételét.

Vér[szerkesztés]

A vérminták vizsgálatának abból a szempontból van jelentősége, hogy a vér kábítószer-tartalma alapján esetenként következtetni lehet a kábítószer által okozott befolyásoltság mértékére. A vér kábítószer-, illetve metabolit koncentrációja azonban nem mindig van szoros összefüggésben a befolyásoltság mértékével. Például LSD fogyasztása után az LSD és lebomlási termékeinek teljes kiürülését követően hosszabb-rövidebb idő múlva jelentkezhet az úgynevezett „flashback” hatás. A „flashback” hatás során a fogyasztó hasonló állapotba kerül, mint amilyen közvetlenül a fogyasztást követően állt be, azaz újabb adag LSD bevétele nélkül érzékcsalódásai lesznek. Az adagnövelési hajlam ugyancsak akadályozza a kábítószer vérkoncentrációja alapján a befolyásoltság mértékére vonatkozó megbízható következtetés levonását. (Például kezdő kábítószerélvező számára kevesebb hatóanyag váltja ki a kívánt hatást, míg függő egyének esetében jóval nagyobb dózis hatásos.) A vérminta vétele szakember által elvégezhető beavatkozást igényel.

Haj- és szőrszálak[szerkesztés]

Haj- és szőrszálak vizsgálata alapján a kábítószer-fogyasztási szokások - adott időszakban milyen kábítószereket, milyen időbeni sorrendben fogyasztott az illető - is rekonstruálhatók. (Például metamfetamint szedők hajában és szakállában is megjelenik a metamfetamin, valamint metabolitja, az amfetamin. Az amfetamin a metamfetaminhoz képest annál több, minél régebben és rendszeresebben fogyasztott az illető.) A vegyületnek a haj hossza mentén való eloszlása alapján, a haj 2,8-3,2 mm hét növekedési sebességének figyelembevételével a fogyasztás időpontja becsülhető. Például az amfetamin kb. egyhetes fogyasztási periódust követően 10-14 nap múlva kimutatható a szakállszőrzetben. A haj akár több hónapon keresztül is hordozója az elfogyasztott kábítószerek maradékának. Az eddigi tapasztalatok szerint az opiátokat (például heroinfogyasztásból), a kokaint, az amfetaminokat, illetve azok lebomlási termékeit ki lehet mutatni a hajban. Az is előfordul, hogy a kábítószer-vegyület nagyobb mennyiségben van jelen a hajban, mint a metabolitja. A haj- és szőrszálak a közelmúltban történt alkalmi fogyasztás bizonyításához nem megfelelő mintahordozók, mivel csak hosszabb idő múlva - a szálak növekedésével - biztosítható a vizsgálathoz minta. Bizonyos hajszínezékek és színezési eljárások (például hidrogén-peroxiddal való szőkítés) károsítják a haj kábítószer-, illetve metabolittartalmát.

Köröm[szerkesztés]

A kábítószerfogyasztók kéz- és lábujjainak körmei például a kokainfogyasztás bizonyításához megfelelő mintahordozók. Azt tapasztalták, hogy a körömben a kokain nagyobb mennyiségben van jelen, mint lebomlási terméke, a benzoil-ekgonin. A kokaetilén - amely a kokain alkohollal együtt való fogyasztásának bizonyítéka is -, valamint a crack[1] fogyasztása során keletkező pirolízis termék, az anhidro-ekgonin-metilészter is megjelenik a körmökben. A körömbe beágyazódott vegyületek hosszabb ideig változatlanul maradnak, mint a vérben és vizeletben. Az utóbbiak csak a közelmúltban történt kábítószerfogyasztást bizonyíthatják, míg a körömben kimutatott szer régebbi fogyasztás bizonyítéka lehet. A köröm - a haj- és szőrszálakhoz hasonlóan - az alkalmi fogyasztás bizonyításához ugyancsak nem optimális mintahordozó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Crack - a feketepiaci kokainnak az a változata, amely a kokaint elpárologtatható, úgynevezett bázis farmában tartalmazza. A crack fogyasztása során az anyagot speciális pipába vagy egyéb hőálló anyagból készült edénybe helyezik, melegítik és a felszálló anyag gőzeit belélegzik