Ugrás a tartalomhoz

Útipatika/Speciális utazók/Űrturizmus

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Űrturizmus

Űrkikötõvel rendelkező országok (zöld), ahol saját területükön más országok és űrhivatalok is működnek. 2007.
Űrhotel.
EADS Astrium űrturizmus projekt, egy belső makett. 2007.
Leo művész által készített Kopernikusz című múalkotása. Renderelője a bimodális nukleáris Termál transzfer Járműnek. 2012).
A NASA űrhajósa Charles "Pete" Conrad, parancsnok (Skylab 2 misszió) fogászati ​​vizsgálaton vesz részt. Tisztiorvos: Joseph Kerwin Skylab. 1974.
Discovery űrrepülőgép fedélzetén videokamera rögzített képet készít a Nemzetközi Űrállomásról röviddel leválasztás után az állomástól. 2009. március 25.

Galaktikus utazások, űrturizmus

[szerkesztés]
  • Kötelező védőoltás:-
  • Rutin védőoltás: influenza
  • Ajánlott védőoltások: Meningococcus és Pneumoccocus
A globális utazások skáláján egy sor egészségügyi kockázatnak van kitéve az utazó, többek között különböző kórokozóknak, élettani változásoknak, amelyek az utazók egészségi állapotának megromlásához vezethetnek[1][2]. Észak-Amerikai tudósok írásában, a British Medical Journal cikke szerint a háziorvosoknak fel kell készülnie a közeljövőben a betegek azon kérdésére, hogy alkalmasak-e űrutazásra, űrturizmusra is [3][4].
Emberes űrmisszió hosszú évek óta az emberiség álma, amely valósággá vált Y. Gagarin 1961- ben történt kilövésével, majd az első kis lépések a Holdon N. Armstrong az Apollo 11. űrhajósának köszönhetően. Azóta, az emberi tevékenység az űrben folyamatosan nőtt. Több mint 400 ember volt az űrben, és a tartózkodás időtartama 2 óráról több mint egy évre nőtt asztronautánként. Egy új korszak kezdődött a 21. században a Nemzetközi Űrállomással (ISS).
A 21. században közös állampolgárként utazhatnak és élhetnek az űrben, legyen az orosz vagy amerikai állampolgár. Mielőtt azonban a galaktikus tér biztonságossá válhat, lakható hellyé, meg kell oldani oly sok problémát. Ehhez egy hatékony eszköz áll rendelkezésre, amely részben megoldhatja azokat élettani problémákat, amelyek az űrben keletkeznek, és ez az Űrorvostan.
Az alvászavartól a folyamatosan leépülő izmokig egy sor nehézség teszi próbára a Nemzetközi Űrállomás lakóinak életét. Miért lesznek magasabbak az űrhajósok, és miért törnek össze dolgokat a visszatérés után? Mi lesz, ha a Marsra mennek majd 2022- ben?

Élettani változások a súlytalanság miatt

[szerkesztés]

Szív-és érrendszer

[szerkesztés]
Földi körülmények között a testfolyadék egyenetlenül oszlik el az emberi testben: a gravitáció miatt a legnagyobb mennyiségben az alsó végtagokban összpontosul. Az űrben ez pont fordítva történik, a folyadék a felső testfélbe áramlik. Az első hetekben a fej megduzzad, a lábak azonban vékonyak lesznek a folyadékátrendeződés miatt. Kis idő elteltével viszont a test hozzászokik az új környezeti viszonyokhoz, így a puffadás eltűnik.
Az űrben nő a gerincvelői folyadék nyomása is, és valószínűleg ezzel magyarázható, hogy sok űrhajósnak romlik az éleslátása az űrben (ez az űrállomáson dolgozók 60%-ára jellemző). Egyelőre nem lehet megmondani, hogy még hosszabb küldetések, például egy Mars-utazás során mennyivel lesz súlyosabb ez a probléma.

Váz- és izomrendszer

[szerkesztés]
Az egyik legszembetűnőbb változás az, hogy a testmagasság több mint három százalékkal is nőhet az űrben. Hosszabb ideig tartó súlytalanság esetén ugyanis a gerincoszlop enyhén megnyúlik. A Földre történő visszatérés után néhány hónap telik el, míg az űrhajósok visszanyerik eredeti magasságukat.
A világűrben nincs szükség az izmokra test tartásához. Az asztronauták izmai az első napoktól elkezdenek ehhez alkalmazkodni, és megkezdődik az izomtömeg leépülése. Ennek elkerüléséhez egy űrhajósnak napi két órát is kell edzenie.

Alvásra - ébrenlétre gyakorolt hatása, űr jet-lag

[szerkesztés]
Az álmatlanság talán az egyik leggyakoribb probléma az űrben, amellyel szinte minden asztronauta szembesül. Ennek egyik oka, hogy az űrhajósok sokszor számolnak be fényvillanásokról, miközben pihenni próbálnának. Ezek a villanások valójában a kozmikus sugárzás miatt alakulnak ki. Az űrből, illetve a Napból érkező nagyenergiájú részecskék az űrállomást eltalálva másodlagos sugárzásokat indítanak el, ami sugárterhelést jelent a szervezet számára. A kozmikus sugárzástól a földfelszínen a légkör is véd bennünket, az űrállomáson, 400 kilométer magasan ez már teljesen hiányzik. Az űrállomáson való tartózkodás idejének főleg ez a probléma szab határt.

Űrutazási mozgásbetegség, űr kinetózis

[szerkesztés]
Néhány perc vagy néhány óra eltelte után a súlytalanság egyes űrhajósok tapasztalata a súlytalan térben űr mozgás betegség, amelynek a tünetei: fejfájás, rossz közérzet, a hányinger és a hányás. Hatvan-hetven százaléka az űrhajósoknak tapasztalják ezeket a tüneteket, amelyek visszatérnek időszakosan az első vagy a második napon, de aztán eltűnik a harmadik, negyedik és ötödik napon.

Vérképzőszervi- és immunológiai rendszer

[szerkesztés]
Az egyik jelentős változás a hematológiai és immunológiai rendszerben tapasztalható a mikrogravitációs környezetben, ahol a vörös vérsejtek átalakulása figyelhető meg a vérben. Kilencven százaléka a normális vörösvértesteknek egy korong alakú bikonkáv (pl.) fánk alakú korong. A súlytalanságban néhány vörösvértest átalakul "eperfa" alakúvá, vagy gömbbé. Ezek azonban könnyen megfordíthatók, és hosszú távú küldetést sem akadályozza az űrben.
Anémia jelei, vörösvértestek számának csökkenése figyelhető meg négy napon belül az űrrepülés során. A szám a vörösvértestek csökken mintegy 15%-kal, miután a három hónapos űrrepülés kevés szubjektív tünetek, akkor visszanyeri után visszatér a Földre. A tevékenység a limfocitáknak, amelyek ellensúlyozzák a mikroorganizmusok invázióját kissé csökkent, de ez ritkán okoz gyakorlati problémákat.

Izolált környezet pszichológiai szempontjai

[szerkesztés]

Űridőjárás és káros sugárzások

[szerkesztés]
Űridőjárásnak a világűrben uralkodó "légköri" viszonyokat nevezzük. Alkotóelemei: mágneses terek, nagysebességű plazma és elektromosan töltött részecskék. Elsődleges befolyásoló tényezője a Nap, de lehet akár más csillagrendszer is [5]. Alapvetően kétféle sugárzás létezik: elektromágneses sugárzás (E = h × f: tömeg nélkülinek tekintett fotonok hordozzák) és a részecskesugárzás, amely leggyakrabban alfa-sugárzás (hélium atommag) vagy béta-sugárzás (elektronok). Ionizációt elektromágneses sugárzás (indirekt ionizációs sugárzás) és részecskesugárzás(direkt ionizációs sugárzás) is okozhat, ha kellő energiamennyiséget hordoz.

Űrállomás-dozimetria és háttérsugárzás

[szerkesztés]
A Földet folyamatosan érő természetes ionizáló sugárzás (háttérsugárzás) részben a kőzetekben végbemenő radioaktív bomlásokból, részben a kozmikus sugárzásból származik. A kozmikus sugárzás összetevői a galaktikus kozmikus sugárzás, mely a csillagközi térből érkezik és a szoláris kozmikus sugárzás, mely a Napból származik. A galaktikus kozmikus sugárzás elsősorban nagyenergiájú töltött részecskékből áll, az összes elem (így a nagyrendszámú elemek) ionjait tartalmazza, és a csillagközi térben általában állandó intenzitású. A szoláris kozmikus sugárzást kisebb energiájú komponensek alkotják, fő összetevői protonok és elektronok, intenzitásuk a naptevékenység függvényében széles határok között változik. Napkitörések idején nehezebb ionok is megjelenhetnek, és a sugárzási szint sok nagyságrenddel megnőhet. A galaktikus és szoláris kozmikus sugárzás kölcsönhatásban állnak egymással; a szoláris kozmikus sugárzás intenzitásának növekedésekor a Naprendszeren belül a galaktikus kozmikus sugárzás szintje csökken.

Védőpajzs

[szerkesztés]
A Föld felszínén kettős "védőpajzs" alatt élünk. A Föld mágneses tere a kozmikus sugárzás töltött részecskéit eltéríti, mintegy befogja, létrehozva a földkörüli sugárzási övezetet (van Allen-öv), melynek belsejében a sugárzási szint igen nagy. A sugárzási övezet a földfelszíntől számított mintegy ötszáz kilométer magasságban kezdődik; a mágneses erővonalak irányának és sűrűségének megfelelően védőhatása az Egyenlítő fölött maximális, és a pólusokhoz közeledve erősen csökken. Kitüntetett hely a brazil partok fölötti égtér, ahol - a Föld mágneses tengelyének a geometriai tengelyéhez képesti eltolódása miatt - a sugárzási övezet mélyebbre nyúlik le (Dél-atlanti anomália). A védőpajzs másik eleme maga a légkör; főként annak alsó, sűrű rétegei a maradék kozmikus sugárzást nagy részben elnyelik.

Tengerszint feletti magasság

[szerkesztés]
Fentiekből következik, hogy a tengerszint feletti magassággal a sugárzás-intenzitás nő. Űrhajók esetében, alacsony földkörüli pályán a védőpajzs egyik eleme (a légkör) már teljesen hiányzik, a dózisterhelés a földinek akár százszorosa is lehet. Az űrállomások a légkör fékező hatásának csökkentése érdekében egyre magasabb pályán keringenek, és a technológia fejlődésével faluk, ami járulékos védelmet ad, egyre vékonyabb. A növekvő pályamagassággal egyre hosszabb szakaszon repülnek a Dél-atlanti anomáliában; a napi kétszeri, egyenként alig negyedórás átrepülés alatt ugyanannyi dózist gyűjtenek össze, mint a pálya "normál" szakaszain egész nap. Nem véletlen, hogy űrhajók, űrállomások 500 km feletti magasságban sohasem keringenek, és pályájuk hajlásszöge se nagyobb 60°-nál.

Sugárterhelés

[szerkesztés]
Földkörüli pályán keringő objektumoknál - azok környezetében éppúgy, mint belsejében - a sugárzási tér igen bonyolult, időben és térben nagyon inhomogén. A kozmikus sugárzásnak a felső légkörrel, illetve az űrhajó szerkezeti elemeivel (beleértve annak falát) való kölcsönhatása másodlagos sugárzásokat (például fékezési röntgen-, neutron-sugárzást) hoz létre. Napkitörések idején a sugárzási szint jelentősen megnőhet. Ma már az űrrepülés műszaki kockázata aránylag kicsi, az űrállomásokon folyó állandó, szolgálatszerű tevékenység következtében az űrben való tartózkodás időtartama jelentősen megnőtt. Az igen nagy költséggel kiképzett űrhajósok aktív pályafutásának egyre inkább csak dózisterhelésük korlátja szab határt. Az asztronauták űrállomáson kívüli tevékenysége (űrséta) is egyre gyakoribb és hosszabb idejű, ahol fokozottan vannak sugárterhelésnek kitéve. A Nemzetközi Űrállomás összeszerelése alatt már a naptevékenységet folyamatosan figyelő speciális riasztószolgálat működik, melynek jelzése nyomán az űrsétát azonnal megszakítják.

Sugárvédelem

[szerkesztés]
Sugárvédelmi szempontból a bolygóközi utazások még kritikusabbak. A van Allen-övezet védelme alól kilépve, különlegesen nagy napkitörések idején az űrhajósok - kellő járulékos védelem hiányában - még halálos dózist is kaphatnának. Egy űrhajós, aki 3 hónapot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, tipikusan 10 remnél kisebb sugárdózist kap. Ugyanennyi időt eltöltve egy laboratóriumban a Hold felszínén, a mennyiség ugyanannyi. Ezek a mennyiségek azonban nem foglalják magukban a napviharok és az űrséták alkalmával kapott sugárdózist. Egy hároméves Mars-utazás (2 év az oda-vissza út és 1 év felszíni munka) kb. 100 rem sugárterhelést jelentene, átlagos háttérsugárzást feltételezve. Ennek a veszélynek az elhárítása az egyik legnagyobb probléma, ami a Holdra és a Marsra tervezett bázisok előtt áll. Biológiai szempontból az ionizáló sugárzás az élő sejtek vagy a sejtben lévő DNS roncsolásával jár. A sugárzás az emberi immunrendszert károsítja. A sugárzás erőssége lényeges tényező, itt nem csak az összmennyiség, hanem az energiaszint is számít.

Immunrendszer és súlytalanság

[szerkesztés]
Az utazás előtti egészségügyi szűrésnek jelentősége előtérbe kerül az űrturizmus[6] megjelenésével, hiszen kívülről az utazás alatt nem kerülhet be a rendszerbe mikroorganizmus, szakszerű orvosi ellátásra, diagnosztizálásra kicsi az esély. Tüsszentés egy űrhajón a legnagyobb kockázat lehet a hosszú távú űrrepüléseken[7]. Ha valaki tüsszent vagy köhög a Földön, a baktérium leesik a földre, de anélkül, hogy lebegő fertőző ágensek hosszabb ideig a légtérben, a fej magasságában maradnának. Zárt térben, súlytalanság állapotában, ahol a baktériumok a levegőben elhúzódó ideig maradnak lebegve, nagyobb kockázatot jelentenek az űrutasok egészségére [8]. Új intézkedések bevezetését javasolták a kutatók az Egyesült Államokban a fertőzések kezelésére, amit az űrhajósok szenvedtek el az űrutazások alatt. A mikrogravitáció gyengíti az űrhajós, űrturista immunrendszerét valamilyen módon, ez is növeli a virulenciáját és antimikrobiális rezisztenciáját bizonyos mikroorganizmusoknak[9]space-flight-infections. Az immunrendszer a Fritz térben másképp viselkedik: a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, fertőzés elleni T-sejtek kevésbé hatékonyak, a csontvelő is kevésbé hatékony, a killer sejtek kevésbé energikusak[10]. Ugyanakkor, a kórokozók erősebbek, a sejtfaluk vastagabb, nagyobb ellenállásra képesek az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben. Alvó herpeszvírus fertőzés ismert, hogy aktívvá válik a gravitációs térben[11]. Amikor visszatérnek a Földre az utasok bőrén nagyobb staphylococcus populáció alakul ki, valamint a felső légutakban és a vastagbélben. Védőoltások körét bővíteni kell a Meningococcus és Pneumoccocus baktériumokkal, az influenza védőoltás gyakorlata mellett. Asztronautákat meg kell vizsgálni az összes Staphylococcus aureus törzsre, köztük az antibiotikum-rezisztens formákra utazás elött[12].

Infekciók megelőzés

[szerkesztés]
A hosszú időtartamú űrrepülésekkel kapcsolatos infekciók megelőzésére legjobb stratégia a megelőző, profilaktikus módszerek jelentőségének előtérbe helyezése. Speciális előkészítéssel és felszerelésekkel történő ellátása az űrhajósoknak a mikrobákkal szemben. NASA jelenlegi intézkedése a kötelező védőoltás az űrhajósoknak az influenza elleni védőoltás, és szűrés a tuberkulózisra.

A fizikai, űrorvostani állóképesség megszerzése

[szerkesztés]
Hexapod általános animációs ábrázolása. 2005.
L-39 Albatros jet repülés. 2010.
TsF-18 centrifuga a Jurij Gagarin űrhajósok Képzési Központ. 2010.
Marsha Ivins asztronauta mutatja a súlytalanság hatását a hosszú hajra. 2004.
Az űrrepülés előtt részt kell venni egy edzés programon, ahol szakképzett oktatók felkészítik a turistát az űrutazásra különböző szimulátorok segítségével. (Desdemona repülési szimulátor, Zero –G szimulátor, L-39 Albatros jet repülés, G-centrifuga)[6]. A tréningeken Hollandiában ill. Németországban lehet részt venni. Az űrrepülés feltétele az L-39 Albatros jet repülés, melynek díját nem tartalmazza a befizetett alap részvételi díj.
  • Desdemona szimulátor
Olyan, egyedülálló szimulátor, mely imitálni képes az összes lehetséges G-erőt 3.3 G-ig. A pilótafülkéből közel 180 fokos kilátást biztosít. Nincs a világon még egy ilyen gép, mely ilyen magas színvonalú szimulációt képes biztosítani, mint a Desdemona.
  • L-39 Albatros JET trénig
Magas teljesítményű sugárhajtású repülőgép, ideális, hogy felkészítse az űrutazásra. A hátsó ülésen, tandemben repülhet egy képzett pilótával, ezzel értékes tapasztalatot nyerhet, miközben szimulálják az űrrepülés legfontosabb fázisait.
  • G-centrifuga
A centrifuga segít, hogy felkészülhessen a repülés közben Önre ható G-erőkre, egészen 4 G-ig. A tréning közben egy kis pilótafülke szimulátorban ül, mely egy hosszú kar végén helyezkedik el és nagy sebességgel forog körbe. Képzett szakemberek megtanítják Önnek egy-két technikát, melyek segítenek megbirkózni a nagy G-erőkkel is.
  • Zero-G szimulátor
Olyan speciálisan felszerelt repülőgép, amelyben megtapasztalható a súlytalanság kb. 20 mp-ig egy speciális manőver közben, melyet parabolának hívnak. Ez egy repülés alatt kb. 20-30 alkalommal ismételhető. Átélheti ugyanazt, amit az asztronauták az űrben, szabadon lebeghet a kabinban és kipróbálhat pár gyakorlatot a súlytalanság állapotában.

Űrhajósok útipatikája, életmódbeli előírások

[szerkesztés]
A hossz időtartamú űrmissziók felkészüléséhez az orvosságos szekrény tartalmát is alaposan meg kell fontolni. Számos tanulmány feltárt a gyógyszerek stabilitásával kapcsolatos problémákat a Nemzetközi Űrállomáson. Ezek azt mutatják, hogy számos gyógyszer gyorsabban bomlik súlytalanságban[13]. "Egyedi környezeti tényezők közé tartozik többek között a környezeti sugárzás, túlzott vibrációs erők, többszörös gravitáció környezet, a szén-dioxid magas koncentrációja, a nem hagyományos csomagolás és egyéb ismeretlen faktorok.
  • Az élelmiszerek szelektív besugárzása (csírátlanítás az emésztőrendszerre károsan hat)
  • Az űrhajósok, űrturisták felszerelése fertőtlenítő törlőkendőkkel, sebészi maszkokkal és levegőszűrőkkel (HEPA légszűrő).
  • Többféle antibiotikum szállítása a sürgősségi orvosi szettben.
  • Alacsony energiájú diagnosztikai kittek baktériumok kimutatására.
  • Az űrhajósok kapjanak formális infekciókontroll oktatást a személyes és általános higiénia, a környezet tisztán tartása, és egyéb egészséges életmódbeli tanácsok.
  • A csapok, adagolók, WC pedállal történő felszerelése[14].

Hazatérés után

[szerkesztés]
Jellemző tapasztalat az asztronauták körében, hogy a Földre visszatérve gyakran elejtenek tárgyakat. Több hónapos súlytalanság után nem könnyű újra megszokni, hogy az elengedett tárgyak nem lebegnek, hanem a földre zuhannak.
A világűrben nincs szükség az izmokra test tartásához. Az asztronauták izmai az első napoktól elkezdenek ehhez alkalmazkodni, és megkezdődik az izomtömeg leépülése. Ennek elkerüléséhez egy űrhajósnak napi két órát is kell edzenie.
A másik gyakori probléma a csontsűrűség csökkenése. Ennek elkerüléséhez is folyamatos edzésre van szükség, az űrállomáson két futópad és két szobakerékpár áll rendelkezésére. Testmozgás hiányában ugyanis havonta akár egy százalékkal is csökkenhet az asztronauták csontsűrűsége.

Az űrturisták listája

[szerkesztés]



Űrturista Fénykép Állampolgárság Év A repülés időtartama Űrrepülő Kifizetett összeg (USD) Anyagi források
1. Dennis Tito USA 2001 8 nap (Apr 28 – May 6) Launch: Soyuz TM-32
Return: Soyuz TM-31 		$20 millió[15] Investment management
(Wilshire Associates)
2. Mark Shuttleworth RSA
UK 		2002 11 nap (Apr 25 – May 5) Launch: Soyuz TM-34
Return: Soyuz TM-33 		$20 millió[16] Software - internet security
(Thawte)
3. Gregory Olsen USA 2005 11 nap (Oct 1 – 11) Launch: Soyuz TMA-7
Return: Soyuz TMA-6 		$20 millió[17] Optoelectronic sensors
(Sensors Unlimited Inc.)
4. Anousheh Ansari USA
IRN 		2006 12 nap (Sept 18 – 29) Launch: Soyuz TMA-9
Return: Soyuz TMA-8 		$20 millió[18] Telecom
(Telecom Technologies, Inc.)
5. Charles Simonyi USA
HUN 		2007 15 nap (Apr 7 – 21) Launch: Soyuz TMA-10
Return: Soyuz TMA-9 		$25 millió[19] Software
(Microsoft Office)
2009 14 nap (Mar 26 – Apr 8) Launch: Soyuz TMA-14
Return: Soyuz TMA-13 		$35 millió[19]
6. Richard Garriott[20] USA
UK 		2008 12 nap (Oct 12 – 23) Launch: Soyuz TMA-13
Return: Soyuz TMA-12 		$30 millió[21] Software gaming
(Origin Systems)
7. Guy Laliberté CAN 2009 11 nap (Sept 30 – Oct 11) Launch: Soyuz TMA-16
Return: Soyuz TMA-14 		$40 millió[22] Performance art
(Cirque du Soleil)


◄--- Előző lap:Meghűlés                      ---► Következő lap: Torokfájás
  1. ↑ http://apps.who.int/ithmap/
  2. ↑ http://www.who.int/foodsafety/publications/consumer/en/travellers_en.pdf
  3. ↑ http://www.bmj.com/content/345/bmj.e8124
  4. ↑ MILLENNIUM Utazási Iroda 1065 Budapest, Nagymező u.21. Telefon: (+36 1) 413-1441 E-mail: info@xutazas.hu Fax: (+36 1) 411-0336 www.millenniumutazas.hu
  5. ↑ http://www7.nationalacademies.org/ssb/SSB_Space_weather97.pdf
  6. ↑ 6,0 6,1 http://www.urturizmus.hu/
  7. ↑ http://newsarchive.asm.org/dec99/images/f3.pdf
  8. ↑ http://news.brown.edu/pressreleases/2012/10/spacetravel
  9. ↑ Clinical Infectious Diseases
  10. ↑ http://online.liebertpub.com/doi/abs/10.1089/10799900050044741
  11. ↑ http://www.nasa.gov/mission_pages/station/research/experiments/Latent_Virus.html
  12. ↑ Read more: http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2220178/Researchers-identify-biggest-risk-long-distance-space-flights-Astronauts-sneezing.html#ixzz2T5yE5jqs Follow us: @MailOnline on Twitter | DailyMail on Facebook
  13. ↑ Preparing to Stock the Medicine Cabinet for Long-Duration Missions by Jessica Nimon Houston TX (SPX) Nov 09, 2011 Stability Kit 3 before flight to ISS on STS-121. (NASA)
  14. ↑ http://www.space.com/20730-human-body-spaceflight-weird-facts.html
  15. ↑ Tyler, Patrick E.. „Space Tourist, Back From 'Paradise,' Lands on Steppes”, The New York Times, 2001. május 7.. [2013. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  16. ↑ „Space tourist gets value for money”, CNN, 2002. május 1. 
  17. ↑ Moskowitz, Clara: Millionaire Space Tourist Wants to Go Back. Space.com, 2010. június 9.
  18. ↑ Her Ticket To Space: $20 millió. NPR, 2011. július 14.
  19. ↑ 19,0 19,1 „Charles Simonyi buys return ticket to space for $35m”, The Guardian, 2009. március 24. 
  20. ↑ Expedition 18. NASA. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
  21. ↑ Morrison, Tim. „Space Tourist Richard Garriott”, Time, 2008. szeptember 25. 
  22. ↑ Clark, Stephen: Boeing allies with Space Adventures for tourist flights. Spaceflight Now, 2010. szeptember 15.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Útipatika/Speciális_utazók/Űrturizmus&oldid=349590”