A „hátizsákos utazó”, a „backpacker" fogalma nem a fiatalok holmi tárolási segédeszközére utal. Nem reprezentatív felmérések alapján, a hátizsákos utazókra jellemző a hosszú utazási időtartam (átlag 73 nap, szemben a turisták 40, az utazók 63 napjával), amely alatt majdnem kivétel nélkül költségkímélő módon szállnak meg, és a lehető legtöbb tevékenységet igyekeznek belesűríteni az utazásukba. A helyi lakossággal való szorosabb érintkezés, a gyakori vidéken való időzés a helyi fertőzésekkel való intenzívebb, hosszabb idejű érintkezés veszélyét is jelenti. Többek között ez adja backpackerek nagyobb kockázatú csoportba sorolásának indokát[1].
Veszélyek a hátizsákos turizmus során[szerkesztés]
Az éjszakákat is rendszerint a városon kívül, sátrazva töltik, így a rovarcsípés (malária) veszélye is nagyobb. A fiatalok körében hódító tetoválás, hennázás, piercing is mind fertőzés forrásaként szerepel. Veszélyforrásként szerepel még a gyakori alkohol-drog abúzus, a tény, hogy szegényesebb körülmények között laknak, így az étkezési és higiénés szabályokat kevésbé tudják betartani, hosszú útra mennek, változatos desztinációkkal és kevésbé figyelnek egészségükre, és kevés pénzük van orvoshoz fordulni.
A hátizsákos turistánál az utazás előtti tanácsadásnál nem csak az immunizáció (mert ez a csoport gyakran negligálja az endémiás veszélyeket) fontos, de fel kell hívni a figyelmüket a biztonságos étel- és italfogyasztásra, mert már a természeti, alpin vizek is szennyezettek.17 Súlyt kell helyeztetni a biztonságos szexre és a személyi higiéniára (melyet nehéz megtartani pl. egy szabadtéri, többnapos rock koncerten[2].
Hatékonyan fel kell készülni a kisebb sérülések (szilánkok, lyukak, ficamok) okozta balesetekre. Ennél is fontosabb, felismerni és azonnal kezelni a kihűlést (hypothermia), hőgutát, kiszáradást és oxigénhiányt (hypoxia), mivel ezekkel a tünetekkel csak ritkán találkozunk a mindennapi életben.
↑ Richards G,Wilson J. The global nomad. Backpacker Travel in Theory and Practice. Channel View Publications, Cromwell Press, UK, 2004 Behrens RH, Curtis CF.Malaria in travelers: epidemiology and prevention. Br Med Bull 1993;49:363–381
↑Bellis MA, et al. Effects of backpacking holidays in australia on alcohol, tobacco and drug use of UK residents. BMC Public Health 2007;7:1 Alkan M. Incidence and Precipitating Factors of Morbidity among Israeli Travelers Abroad. J Travel Med 2002;9:227–232
