Útipatika/Rovarűző- és rovarirtó-szerek

Rovarűző- és rovarirtó-szerek

Moszkitó, Ochlerotatus notoscriptus, Tasmania, Ausztrália.

Két ágy egy :::gyermekgyógyászati intenzív osztályon a ECWA Evangelikus Kórházban, Jos városában, Nigériában. Ágyakat szúnyogháló borítja be a moszkitók elleni védelem miatt. 2006. december 9.

Perex kemping. Három hétig a Specht család költözött Prerowba. 1990. augusztus

Rovarriasztók, rovarűzők (repellenes), kullancsriasztók, a rovarcsípés megelőzése

Fertőzött rovarok csípése betegség terjedésének forrása lehet. Elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy melyik rovarriasztó termékek kiszámítható és tartós védelmet nyújt. Közel 100%-os védelem érhető el, ha hosszabb időtartamú rovarűző szereket használunk, kombinálva permetrinnel kezelt ruházattal. A leggyakoribb w:szúnyog által terjesztett betegségek a trópusi és szubtrópusi éghajlaton a következők: malária dengue-láz sárgaláz filariázis Vírusos w:agyvelőgyulladás (pl. japán encephalitis, venezuelai ló-encephalitis), a Rift-völgyi láz, nyugat-nílusi láz, Chikungunya-láz, és Sindbis láz.

Megjegyzés: A szúnyogok nem továbbítják a HIV vírust. Ugyanolyan személyi védelmi intézkedéseket kell foganatosítani w:kullancsok és csípős w:rovarok, legyek esetében, mint a szúnyogoknál, mert ezek az w:élősködők is továbbítja a Lyme-kórt, kullancsencephalitist, visszatérő lázt, tífuszt, leishmaniasist, onchocerciasist, trypanosomiasist, és számos más trópusi és fertőző betegségeket.

Hatásmechanizmusuk

DEET termékek.

A rovarriasztó, repellens (latin: elriasztó, távol tartó, pl.: rovart) olyan anyag, fizikai eljárás, amely elriasztja, távol tartja a rovarokat az ember bőrétől, ruházatától, lakóhelyétől vagy az állatok kültakarójától, környezetétől, élőhelyétől. Repellens hatás alatt bizonyos hatóanyagok kullancsokra és rovarokra kifejtett távol tartó hatását értjük, ami megakadályozza a paraziták megtapadását, szúrását vagy vérszívását a kezelt emberen, állaton.

A parazitáknál már egy rövid ideig tartó kontaktust követően koordinációs zavar, majd bénulás lép fel, majd gyorsan elpusztulnak (knock-down-effektus/taglóhatás). Ezáltal megakadályozható a megtapadás és annak következményeként a kórokozók átvitele (kontaktus repellens), valamint a kórokozók továbbvitele az emberre, állatra. Fertőzött rovarok csípése betegség terjedésének forrása lehet.

Elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy melyik rovarriasztó termékek kiszámíthatók és tartós védelmet nyújtanak. Közel 100%-os védelem érhető el, ha hosszabb hatástartamú rovarűző szereket célszerű használunk, kombinálva permetrinnel kezelt ruházattal. A leggyakoribb szúnyog által terjesztett betegségek a trópusi és szubtrópusi éghajlaton a következők: malária, dengue-láz, sárgaláz, filariázis, vírusos agyvelőgyulladás (pl. japán encephalitis, venezuelai ló-encephalitis), a Rift-völgyi láz, nyugat-nílusi láz, Chikungunya-láz és Sindbis láz.

Használatukkor a következő szempontokat kell figyelembe venni

• A készítményeket csak a használati utasítás szerint alkalmazzuk!
• Ügyeljünk arra, hogy a készítmény nyálkahártyára (szem, száj) ne kerüljön.
• Kisgyermekeknél (3 éves korig) inkább a ruházatot kezeljük az erre alkalmas aeroszol palackkal, figyelve arra, hogy a permet ne kerüljön a gyermek tenyerére, kézfejére és arcára, ahonnan esetleg a szemébe, szájába jutva nyálkahártya-irritációt okozhat. 3 hónapos kor alatti gyermekeknél lehetőség szerint ne alkalmazzunk semmilyen riasztószert, inkább használjunk a csípéstől védő öltözetet vagy szúnyoghálót.
• Terhes nők csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, a bőrre vékony rétegben felkenve alkalmazzák.
• Allergiára hajlamos egyének a használat előtt kis bőrfelületen győződjenek meg a készítmény ártalmatlanságáról.
• Napégette vagy sérült bőrfelületen ne alkalmazzuk.
• Csak akkor ismételjük a kezelést, ha a készítmény már elvesztette a hatékonyságát.
• A dietil-toluamid a műszálas anyagokat, műbőrt, óraüveget és a festett vagy lakkozott felületeket károsítja.

Szintetikus szerek

US Navy Army Specialist James Wood egyenruhát permetrinnel kezeli.

Dietil-toluamid (DEET)

dietil-toluamid (DEET) 5-, 15-, 35%-os készítmények

A különféle formájú (aeroszol, krém, folyadék) rovarriasztó szerek a használati utasításban megadott módon, a csípés veszélyének kitett szabad bőrfelületre vagy a ruházatra juttatva a kullancs bőrbe fúródását meggátolják, csípését megakadályozzák. Az aeroszol palackkal a műanyagot nem tartalmazó ruházat is kezelhető.

A DEET nem véd a halálos darazsakkal szemben

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia )

De nem minden veszélyes rovar csípi meg áldozataikat. Egyesek, mint a Vespa mandarinia vagy az ázsiai óriás Hornet csípése halálos.

Picaridin

picaridin NATRAPEL spray adventuremedicalkits

Etil-butil-acetil-aminopropionát, (IR3535)

Növényi eredetű, természetes szerek

PMD

(p-menthane 3,8-diol - oil of lemon eucalyptus extract)

Növények, illóolajok

Az illó (többnyire "illatos") monoterpének egy része bizonyos rovarokat elriaszt, azaz repellens (pl. régi népi megfigyelés, hogy a levendula vagy a bazsalikom ruha közé téve elriasztja a molyokat a szekrényből), más rovarfajokat csalogat, vagyis attraktáns, s ezáltal elősegíti a beporzást és a megtermékenyülést a virágban (szelektív védekezés, szelektív beporzás!).

Az alkilaminok inkább "szagos" illó vegyületek, főleg bizonyos légyfajokat és bogarakat csalogatnak. Sok trópusi növény virágja (nálunk a kontyvirág ilyen) nekünk kellemetlen szagú, míg a virágporból és nektárból belakmározó rovarok számára csábító illatözön. A keserű ízű szeszkviterpén-laktonok sok növényt távol tartanak a rágcsáló állatoktól, de pl. az éti csiga ügyet sem vet a legtöbb keserű anyagra. A szag és íz gyakran kémiailag ugyanarra az anyagra (vegyületekre) vezethető vissza.

Szúnyogriasztók

A babér, levendula, menta, fokhagyma, körömvirág, bazsalikom, oregánó, szivarfa és a citromfű is. Ha körbe vesszük magunkat ezekkel az illatos fűszernövényekkel, megbízható bástyát építhetünk magunk köré akár a kertben, akár az ablakokba, vagy az ajtó közelébe helyezve.

Bolhariasztók

A bolhák remekül elűzhetők fokhagymával. A természetes, rovarirtó tulajdonságú eukaliptusz illóolaj, citromfű illóolaj, levendula illóolaj kiöli és elriasztja a bolhákat.

Légyriasztók

A repülési pályáját mutatja a 10 perces felvétel egy feketelégynek. Biológiai vizsgálat ketrecben három zóna: a kezeletlen zóna, a köztes zónát, és a kezelt zóna.

A legyek nem kedvelik a levendula-, eukaliptusz- és cédrusillatot.

Biotermékek

Bugs lock szúnyog és kullancs riasztó karkötő, Galaktiv bio kullancsriasztó spray, Bens kull.-és szúnyogriasztó 37 ml, Protect szúnyogírtó folyadék utántöltő, Protect szúnyogírtó spirál,

Protect elektromos szúnyogírtó kész.+folyadék, Protect lotion szúnyog- és kullancsriasztó krém 100 ml, Galaktiv bio szúnyogriasztó spray pumpás, Vape magic folyadék utántöltő, Vape sanity házi poratkaírtó aerosol.

Fizikai eljárások

US Navy Gerry Newsome egyenruháját permetezi Permetrinnel a fedélzetén. A hajó egy öt hónapos bevetésre készül, amely alatt Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni szigetekre látogatnak, ahol a személyzet és néhány egészségügyi és civil szervezetekkel működnek együtt, hogy segítsék a polgári lakosságot. 2006. Május 13.

Ultrahangos rovarriasztók

A Cochrane Systematic Review áttekintése nem talált semmilyen bizonyítékot az elektronikus szúnyogriasztókkal (EMRs) kapcsolatban arra, hogy hatékonyan működnének. A kutatók ezért azt mondják, hogy nincs ok azok használatára, és nincs ok újabb kutatást végezni.

Védőruházat

• Szabadban végzett tevékenységek estén a rovarcsípések nagymértékben elkerülhetőek megfelelően viselt ruházat segítségével.
• A ruházat biztosít fizikai akadályt szúró rovarok ellen, feltéve, hogy kellően vastag és sűrű szövésű. A fokozott védelme, különösen akkor szükséges, ha intenzívebb rovartevékenységet tapasztalunk (pl. este).
• Neutrális színű öltözék: a szabadban lehetőleg semleges színű ruhákat viseljünk, mert ezen könnyű észrevenni a ránk sodródott kullancsot.
• Ideális ruhatár: az időjárásnak és időtöltésünknek megfelelően öltözködjünk! Célszerű hosszú szárú nadrágot hordani, és a szárát a zokninkba belegyűrni. Ha rövidnadrágot viselünk, mindenképpen használjunk kullancsriasztót, de emellett is gyakran nézzük meg, nem mászott-e ránk kullancs! Fejünket minden esetben védjük világos színű
  

Füstölő spirál/rúd

Füstölő spirál.

Szabadban szúnyogirtás/riasztás céljára alkalmas. A spirál közepén található rést a dobozban mellékelt fém tartóvázra illesszük, a rudat szúrjuk a földbe. Gyújtsuk meg a spirált, illetve a rudat és addig tartsuk a lángban, amíg parázslani nem kezd. Ezt követően fújjuk el a lángot, mivel az 5-8 órán keresztüli hatékonyságot a parázsló spirál füstje adja. Ha a füstleadás már nem szükséges, a parázsló részt törjük le, így a megmaradt rész ismételten meggyújtható. Ha szükséges, egyszerre több spirált is égethetünk.

• Bros szúnyogirtó spirál,
• Bros szúnyogirtó rúd,
• Metatox szúnyogirtó spirál,
• Raid szúnyogirtó spirál,
• Vape Mini szúnyogirtó spirál

Légtérkezelő aeroszol

Zárt vagy félig zárt térben (pl. helyiségben, sátorban) használható. A nyílászárókat csukjuk be. A palackot használat előtt rázzuk fel. A palackot függőlegesen, szórófejjel felfelé tartva, a helyiségben körben járva, legyező mozdulattal juttassuk ki az aeroszolt a légtérbe. Egy 30 légm3-es helyiségben 5-10 mp porlasztás elegendő.

• Catch Chemotox légy- és szúnyogirtó aeroszol,
• Johnson Raid szúnyog- és légyirtó aeroszol,
• Mortein Ultra légy- és szúnyogirtó aeroszol,
• Sano K600+ légy- és szúnyogirtó száraz aeroszol

Párologtatók

Zárt térben a repülő rovarok elpusztítására alkalmas módszer. A folyadék/lap kizárólag az azonos márkanévvel ellátott készülékben biztosít megfelelő hatékonyságot! A kombinált használatú készülékek a lap és a folyadék üzemelésére egyaránt alkalmasak. A módszer előnye, hogy a készítmények használatakor a helyiségben való tartózkodás megengedett, illetve annak repülő rovar-mentessége folyamatosan biztosítható. A készülékbe helyezett lapból a magas hőmérséklet hatására a hatóanyag elpárolog. Hatásukat a készítménytől függően kb. 8-10 órán át fejtik ki, mely időtartam után feltétlenül használjunk új lapot. A szakaszosan üzemeltethető, speciális készülékbe helyezett folyadék napi kb. 10-12 órás működés esetén, a folyadék mennyiségétől függően, a használati utasításban megadott időn (30-45-60 napon) keresztül fejti ki hatását. A szakaszosan üzemeltethető, speciális készülékbe helyezett korong zárt térben, kb. 30 légm3-es helyiségben 60 éjszakára biztosít szúnyogmentességet.

• Biolit Plus légy- és szúnyogirtó folyadék,
• Chemotox szúnyogirtó lap,
• Chemotox szúnyogirtó lap,
• Chemotox MiniM szúnyogirtó korong,
• Protect szúnyogirtó folyadék,
• Raid (240 órás) szúnyog- és légyirtó korong,
• Raid szúnyogirtó lap,
• Vape légy- és szúnyogirtó lap,
• Vape Herbál szúnyogirtó folyadék,
• Vape Herbál szúnyogirtó lap

Néhány, szúnyogriasztásra engedélyezett készítmény hatástartama

Név	Mennyiség (%)	Hatóanyag	Hatástartam (óra)
Ben’s 30 kullancs- és szúnyogriasztó aeroszol	30	dietil-toluamid	6 - 8
Biocolt-U szúnyog- és kullancsriasztó aeroszol	23	dietil-toluamid	5 - 7
Biocolt-U szúnyog- és kullancsriasztó krém	30	dietil-toluamid	8 - 10
Johnson OFF Aktív rovarriasztó aeroszol	30	dietil-toluamid	6
OFF! Family Care rovarrisztó száraz aeroszol	15	dietil-toluamid	4
Protect szúnyog- és kullancsriasztó aeroszol	20	dietil-toluamid	5 - 7
Stix kullancs- és szúnyogriasztó aeroszol	20	dietil-toluamid	4 - 6
Szuku szúnyog- és kullancsriasztó aeroszol	23	dietil-toluamid	5 - 7
Szuku szúnyog- és kullancsriasztó krém	30	dietil-toluamid	8 - 10
Vape Derm Extra szúnyog- és kullancsriasztó aeroszol	32	dietil-toluamid	5 - 6
Autan Active rovarriasztó szer, pumpás	20	pikaridin	4 - 8
Autan Protection Plus kullancs- és szúnyogriasztó folyadék	20	pikaridin	6 - 8
Autan Protection Plus rovarriasztó aeroszol	16	pikaridin	4 - 5
Autan Protection Plus rovarriasztó folyadék	20	pikaridin	max. 8
Naturland szúnyog- és kullancsriasztó aeroszol	20	etil-butil-acetil-aminopropionát	4 - 6
Aromax szúnyog-és kullancsriasztó aeroszol, pumpás	30	citriodiol	7
Galaktivbio kullancsriasztó aeroszol, pumpás	20	citriodiol	2 - 6
Vape Derm Sensitive szúnyog- és kullancsriasztó pumpás aer.	13	citriodiol	2 - 3
Vape Derm Sensitive szúnyog- és kullancsriasztó száraz aero.	13	citriodiol	2 - 3

Rovarirtók (inszekticidek)

DEET

Permetrin szintetikus rovarölő szer.

• Permetrin

Egy erőteljes, gyorsan ható rovarölő szer, amelyt a ruházaton és szúnyoghálón alkalmazzuk. Úgy viselkedik, mint egy neurotoxin. A nátrium átjárhatóságát gátolja a rovarok idegrostjaiban. Bár erősen mérgező a rovarokra nézve, de a permetrin nem veszélyes az emlősökre. A legjobb módja, a rovarcsípések és a betegségek megelőzésének, hogy w:DEET rovarriasztót a bőrön és a ruházaton permetrinnel kezelünk. Nem ismert, hogy kárt okozna emlősökben vagy madarakban, de mérgező macskákban, halakban. Általánosságban elmondható, hogy alacsony a emlős-toxicitása és gyengén szívódik fel a bőrön. Nittyfor 0,5% hajszesz 60 ml, +Infectoscab 5% krém 30 g.

A kullancsok és eltávolításuk

A csípés látható, néhány duzzanat / immunrendszer tevékenysége nyilvánvaló. 2005.

Kullancs (aka)

Biztonságos kullancs eltávolítása.

Csipesz.

Ixodhol eltávolítása: a szájszerv összenyomásával és nem A kullancstestet szorítjuk. Elkerülhető az allergének, toxinok és fertőző mikroorganizmusok gazdaszervezetbe jutása. 2005.

A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. A kullancsok kis pókok a Parasitiformok rendjében, az atkákkal együtt, ők alkotják az Acarina alosztályt. A kullancsok ektoparaziták (külső paraziták ), főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. A kullancsok vektorok számos betegség, többek között a Lyme-kór, Q-láz (ritkán, gyakrabban továbbítják fertőzött ürülék), Colorado kullancs láz, Rocky Mountain foltos láz, az afrikai kullancscsípéses láz, tularemia, kullancs által terjesztett visszatérő láz, babesiosis, ehrlichiosis, Tick bénulás, és a kullancs által terjesztett meningoencephalitis , valamint a szarvasmarha anaplasmosis .

Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát. A Kárpát-medencében leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és mást fertőzéseket is terjeszthet az emberre.

Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stadiumok következnek. A kifejlett állat, vagy más néven imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.

A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például Lyme-kórt vagy vírusos agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) és agyhártyagyulladást terjesztenek emberre. Magyarországon a legveszélyesebb betegségeket a kullancsok terjesztik. A leggyakoribb a Lyme-kór, amely szívizomgyulladást, agyhártyagyulladást, arcidegbénulást, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladást okozhat.

Bár Európában az elmúlt két évtizedben 36 000 esetet jelentettek, hazánkban a betegség előfordulása csökken: 2010-ben 2355 esetet regisztráltak, ez a szám a tavalyi évben 1325-re csökkent. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) oltással megelőzhető, ugyanakkor hazánkban az átoltottság csupán 30 százalékos. Ez jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria 90 százalékos eredményétől.

Igyekezni kell úgy eltávolítani a kullancsot, hogy ne nyomjuk össze a testét, és persze törekedni kell, hogy az eltávolítás minél hamarabb megtörténjen. Ha magunk távolítjuk el a kullancsunkat, nagyon nehéz elkerülni, hogy ne nyomjuk össze.

A kullancs kiszedése

Amikor összenyomjuk a kullancs testét, a benne lévő kórokozókat – mintha egy fecskendő dugattyúját nyomnánk meg – magunkba préseljük ki. A kifejlett (felnőtt) kullancsoknak akár egy hétre is szükségük van, hogy teleszívják magukat. Ezzel szemben a lárváknak (alig látható, 1mm-es, szinte átlátszó kullancscsecsemőknek) mindössze egy nap is elég ahhoz, hogy jóllakottan távozzanak, egyben a kórokozókat bejuttassák. Hegyes végű csipesszel vagy cérnával könnyű megoldani a feladatot (bármikor előhúzhatunk a ruházatunkból). A gyógyszertárban kapható rugós, acélból készült csipesz, amivel nem könnyű bánni, de alkalmas a feladatra, hogy a parazitát testének összenyomása nélkül távolítsuk el. Rajzszögkihúzóra emlékeztető, műanyagból készült eszköz, ami talán a legkönnyebben használható és egyben a legbiztonságosabb. A „kullancskanál” rossz minőségű műanyagból készül, túl vastag, és emiatt használhatatlan.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk kullancscsípés esetén?

Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint mondani szokták), nem kellene vele tovább bajlódni, mert ebben már nincs érdemi mennyiségű fertőző anyag, hagyni kellene, hogy magától kilökődjön. A további felesleges piszkálásnak köszönhetően a csípés helye másnapra begyullad, így a Lyme-kór betegség gyanúját keltheti, így végül nem mentesülünk a felesleges antibiotikum-kezeléstől.

Az orvosok csípés után gyakorta védőoltást adnak kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen. Amennyiben ez az első ilyen oltásunk, az esetleges vírusos fertőzést nem fogja megelőzni, később azonban diagnosztikus problémát okozhat. A csípést követően a Lyme betegség megelőzésére antibiotikumot kaphatunk. Ez nem veszélytelen dolog, mert annyi gyógyszert nem kapunk, amennyi a kórokozó elpusztítására elegendő lenne, viszont elegendő lehet ahhoz, hogy a jellegzetes bőrpír ne alakuljon ki, így a fertőzés rejtve maradhat, és a diagnózis szinte lehetetlenné válik.

Érdemes tudni, hogy a vérvizsgálat a Lyme-kór irányában a csípést követő napokban teljesen értelmetlen, mert a vérben csak ellenanyagokat tudunk kimutatni, ezek termeléséhez több hét kell. Megbízható eredmény reményében csak hetek múlva érdemes elvégeztetni a vizsgálatot. Sajnos a kereskedelmi forgalomban kapható tesztek minimum 25 százalékban hamis pozitív eredményt adnak.

A kullancsot célszerű megőrizni, mert a fajmeghatározás segítheti a klinikai diagnózist. A kullancsot nem szabad vizsgálatokra küldeni, hogy kórokozót keressenek benne. A kimutatott kórokozó még nem jelenti, hogy meg is fertőződtünk, viszont pánikot kelt, és a végén jön az antibiotikum. Ugyanakkor a negatív lelet ellenére is kialakulhat a fertőzés, hiszen ez is csak egy vizsgálat, aminek nem ismerjük a megbízhatóságát.

Vegyünk egy jó nagyítót, mert nem minden kullancsnak látszó dolog bizonyul kullancsnak a nagyító alatt.

Szúnyogfélék

Ahhoz, hogy táplálkozni és emészteni tudjon, a szúnyog nyálával véralvadásgátló anyagot juttat a szúrás helyére, ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú, azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.

A lárva a farkánál lévő légzőcsövön lélegezve szinte „csüng” a víz színe alatt. A vízzel sodortatja magát, és egyesek planktonnal táplálkoznak, mások mozgékony ragadozók.

A szúnyogfélék, más néven csípőszúnyogok, valódi szúnyogok vagy igazi szúnyogok (Culicidae) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család. A család három alcsaládján 3500 fajuk ismert. A legtöbb idetartozó faj nőstényei más állatok, illetve az ember vérét szívják (hematofágia), így évente emberéletek millióit kioltó járványok fertőzési vektorai lehetnek.

E rovarok hossza 8 milliméter. A nőstény csápja fésűs, míg a hímé tollas, és szárnyával lassabban ver, és ezzel zümmögő hangot hallat. A hím ezt a zümmögést tollas csápjával hallja meg. A nősténynek hat szúró-szívó sörtéből álló szívókája (stylet) van. Ez nyugalmi állapotban a hosszú, barázdált szájrészben, az alsó ajakban fekszik, mint egy burokban. A vér szívásakor ez a szerv a tápcsatorna. A vért a fejben lévő „szivattyúk” szállítják a középbélbe, ahol tárolódik.

A szúnyogok látása nem jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, illatkomponens, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el áldozatához. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. E fajoknál ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal.

A nőstényszúnyog rendszerint pocsolyák, háborítatlan állóvizek, lassan folyó vizek felszínére, egyesével vagy csomókban rakja petéit. A peték (50–300 között van) „tutajként” úsznak a víz felszínén. A petékből néhány nap alatt kelnek ki a lárvák. A lárva a farkánál lévő légzőcsövön lélegezve szinte „csüng” a víz színe alatt. A vízzel sodortatja magát, és egyesek planktonnal táplálkoznak, mások mozgékony ragadozók. Többszöri vedlés után bebábozódik. A báb nem táplálkozik, de mozog; ha megriasztják, alásüllyed. A bábból – a víz hőmérsékletétől és fajtól függően – 4–7 nap múltán bújik ki a kifejlett rovar.

Három fontos szúnyog nemzetség

• Az Anopheles nemzetség egyetlen ismert hordozója a maláriának, de közvetíti a filariázist és az agyvelőgyulladást. Anopheles szúnyogok könnyen felismerhetők a nyugalmi helyzetben, amelyben az ormány, a fej és a test tart egy egyenes vonal egymással. Az életciklusuk 18 nap és néhány hét között mozog.
• A Culex genus hordozza a vírusos agyvelőgyulladást, nyugat-nílusi láz vírusát, és trópusi és szubtrópusi éghajlaton, a filariázist. Úgy tartja a testét, hogy párhuzamos a felszínnel és a nyugalomban az ormánya hajlott lefelé a felszínhez képest. Az életciklus, általában 10-14 nap, hosszabb lehet hideg időben.
• A Culex genus hordozója a vírusos agyvelőgyulladásnak, a nyugat-nílusi vírusos láznak, és a trópusi és szubtrópusi éghajlaton a filariázisnak. Úgy tartja a testét, hogy párhuzamos a felszínnel és a nyugalmi ormány hajlott lefelé a felszínhez képest. Az életciklus, általában 10-14 nap, hosszabb lehet hideg időben.

Egyre gyakrabban előfordul itthon is a hazai szúnyogfajok által terjesztett nyugat-nílusi láz. Ezt az esetek 80 százalékában tünetmentes betegséget 2004 óta regisztrálják, tavaly 36 esetet rögzítettek. A szúnyogokba a költöző madarak vérével jutnak be a vírusok. A fekélyes sebet, lázat okozó tularémia (nyúlpestis) elsősorban szúrólegyek közvetítésével terjed, évente 130-300 megbetegedést tartanak nyilván. A gyakoriság függ a rágcsálópopuláció nagyságától. Társadalmi szinten jelentős az aggodalom, hogy a klímaváltozás miatt Magyarországon is elterjedhetnek a maláriához hasonló betegségek. Ezt erősíti, hogy hazánkban több őshonos maláriaszúnyog-faj él. A szakértők szerint azonban az éghajlatváltozáson túl több tényező – többek között kiterjedt vizenyős területek, nagyobb páratartalom – is szükséges a kóros állapotot előidéző parazita egysejtű (plazmódium) megtelepedéséhez, vagyis a maláriától egyelőre nem kell tartanunk hazánkban.

Púposszúnyog, bivalyszúnyog, fekete légy

Púposszúnyogok.

Púposszúnyogok lárvái.

A púposszúnyogok vagy cseszlék (Simuliidae) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjéhez tartozó család. Mintegy 1800 faj tartozik ide. A Simuliidae család fajai 2-6 milliméter hosszú, púpos, szúnyogszerű rovarok. Színük szürke vagy fekete. Csápjuk 11 ízes, rövid és zömök. Szívókájuk rövid és erőteljes, szúrósertéik pengeszerűen élesek. Toruk erősen boltozatos.

A vízi lárvák tengerparti strandok árapály zónájában élnek, sárban vagy nedves szerves törmelékeken. A felnőtt egyedek gyakran csípős szúnyogok, és csak 2-3 mm hosszúak, így nehéz észrevenni őket. Ezek a legyek található szinte bármilyen vízi vagy semiaquatic élőhelyen az egész világon. Sok a vérszívó faj kártevő a tengerparton vagy hegyvidéki élőhelyeken. Ezek lehetnek betegségek vektorai vírusoknak, protozoáknak, és filariázist okozó férgeknek.

Púposszúnyogok, fekete legyek orvosi jelentősége: a Földközi-tenger és Dél-Ázsiában, Phlebotomus pappataci közvetítője a vírusnak, és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia és magában hordozza az egysejtű parazita okozza Kala Azar, Keleti gyulladt espundia és bartonellosis. Számos betegséget terjesztenek, többek között a folyami vakságot: az afrikait (Simulium damnosum és S. neavei) és az amerikait (S. callidum és S. metallicum a Közép-Amerikában, S. ochraceum Közép-és Dél-Amerikában).

Lárvák a folyó áramlásában.

Több, mint egy irritáció: a strandon, a vízparti nyaralás, búvárkodás üdülőhelyein egy olyan betegség, amely képes tönkretenni a nyaralást. Ez egy olyan betegség, mely lappanghat hónapokig hazatérés után. Bár ez nem olyan széles körben ismert, mint a malária, ez lehet minden darabja akkora, fájdalmas, állhatatos, és veszélyes. Még ennél is rosszabb, a fertőzés forrásának szinte láthatatlan a betegség közvetíti a leishmaniasist. Leishmaniasis érinti, jelenleg körülbelül 12 millió embert, 88 országban (2,5 millió új fertőzés évente).

Úgy ítélik meg, folyamatosan terjed, amely ma már jól beépült a Földközi-tenger, Észak-Afrika, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerika és a Karib-térségben. Évtizedeken keresztül a leghatékonyabb kezelés tekinthető úgy, hogy nátriumstibogluconate, de a három hetes intravénás kezelés viszonylag mérgező, és a parazita állítólag egyre antimon- rezisztens bizonyos területeken, így nincs garancia, hogy nem ismétlődnek meg. Egyéb kezelések állnak rendelkezésre, de nincs gyógyulás 100%-os, és jelenleg nincs oltóanyag

Cecelégy

Cecelégy.

Cecelégy globális elterjedtsége 2009 - ben.

A cecelégy (Glossina) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjéhez és a cecelegyek (Glossinidae) családjához tartozó nem. A cecelégy hossza 6-14 milliméter között van. A légynek egy pár repülésre alkalmas szárnya van, amelyet a légy nyugalmi helyzetben a hátára fektet. Szárnya mellett, még van egy pár billérje is, ami segíti az egyensúlyozásban repülés közben. Szájszerve vékony, tűszerű cső, amelynek végén mikroszkopikus méretű, borotvaéles „fogak” találhatók. Ezzel a légy még a vastagabb bőrréteget is képes átszúrni, hogy elérje a véredényeket.

A cecelégy a Szaharától délre és a Kalahári-sivatagtól északra Afrika trópusi területein mindenütt elterjedt. A cecelégy magányos élősködő. Tápláléka az emlősök, madarak és hüllők friss vére. Táplálkozási módszerével terjeszti a halálos álomkórt. Az álomkórt egy egysejtű kórokozó Trypanosoma idézi elő, amely mielőtt eljutna a nyálmirigyéig, már a légy beleiben szaporodni kezd; a légy pedig szúrással viszi át áldozatára.

Bolhák

Bolhák.

Bolhacsípés.

A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend. Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig[1] 82 fajt írtak le. Szárnyatlan, és három pár lábuk van. A hátsó pár láb módosult az ugráshoz. A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.

A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.

A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában. A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.

Homoki bolha

Homokibolha.

Tonga penetrans

Tungiasis (más néven nigua ) egy gyulladásos bőrbetegség okozta fertőzés, amelyt a női ektoparazita Tunga penetrans bolha (más néven homoki bolha bolha , dzsigg, nigua vagy homoki bolha) okozza. Megtalálható a trópusi Afrika egyes részein, a Karib-térség, Közép-és Dél-Amerikában és Indiában. Tunga penetrans a legkisebb bolha a világon, mérete 1 mm átmérőjű. Az is ismert, Latin-Amerikában, mint a nigua és bicho de pite (spanyol) vagy bicho de pé (portugál), szó szerint " láb bolha ". Ezek a bolhák endémiásak Közép-Amerikában és Nyugat-Afrikában. Szabadban élnek, száraz, homokos helyeken. A nőstény behatol a bőrbe a lábujjak közé és megduzzad, majd tojásai gyulladást és fekélyt okoznak. Üszkösödést okozhatnak, ha nem kezelik. A tünetek közé tartozik: súlyos viszketés, fájdalom, gyulladás és duzzanat. Sérülések és fekélyek, a fekete pontok a központban. Kerülje mezítláb a közismerten fertőzött területeket.

Nincs olyan gyógyszer, amely bizonyítottan a beágyazódott bolhák ellen hatékony. Az orális niridazole volt egykor a terápiás gyógyszer, de jól megtervezett vizsgálatok hiányoznak, és mivel súlyosak a mellékhatások. Ez egy olyan gyógyszer, amely valószínűleg több kárt okoznak, mint hasznot. Azonban van néhány anekdotikus bizonyíték lízisére a bolháknak. Az orális ivermectin bizonyos endémiás területeken csodaszer bolhák ellen, de a vizsgálatok nagy adagban nem bizonyították be ezt a hipotézist. Más gyógyszerek, mint például a helyileg alkalmazott ivermektin és metrifonate voltak valamelyest sikeres volt, de nem elég ahhoz, hogy jelentős. A felülfertőződéshez, trimetoprim , szulfametoxazol, metronidazol , amoxicillin , (klavulánsav ) már sikerrel használták, bár ezek kezelésére csak másodlagos fertőzésekre jó.

Tetvek

Fejtetű.

A tetvek (Phthiraptera) a rovarok (Insecta) legnagyobb olyan csoportja, amely kizárólag élősködő (parazita) fajokból áll. A fejtetű (Pediculus humanus capitis), vagy más néven hajtetű emberen élő obligát ektoparazita (a bőr felszínén élősködő növény vagy állat). A szívótetvek (Anoplura) csak emlősökön találhatók, vérrel táplálkoznak. Az emberen elterjedt a ruhatetű (Pediculus humanus humanus) és a fejtetű (Pediculus humanus capitis). Az előbbi jelentős fertőző betegségeket is terjeszt. Nemi úton terjedő emberi élősködő a lapostetű (Pthirus pubis).

A tetvek többféle módon károsítják gazdaállataikat:

• mechanikai kárt okoznak, például a tolltetvek lelegelik a tollazat finom piherétegét, és ezáltal rontják a hőszigetelő képességét,
• a vérrel táplálkozó fajok vérveszteséget okoznak,
• kórokozó vírusokat, baktériumokat, sőt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között.
• az ember egyik tetve, a ruhatetű például a kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.

A fejtetvek naponta 5-10 alkalommal vért szívnak, és a vérszívás helyén jellegzetes viszkető piros csípésnyomokat hagynak. Ezek a szúnyogcsípésre emlékeztetnek, de a hajjal fedett részeken tűnnek fel; főként a fülek felett és mögött, illetve hosszú hajú gyerekeknél a tarkón is. A diagnózist megkönnyíti a sűrű fogazatú tetűfésű használata, ezzel ugyan a fertőzés egésze rendszerint nem számolható fel, de viszonylag könnyű kifésülni néhány tetvet, mely a fertőzés gyanúját megerősíti. A diagnózist segítheti a hajra ragasztott peték, az úgynevezett serkék felismerése. Ez azonban néha téves diagnózishoz vezethet, hiszen a régi, üres petetokok feltűnő fehér színűek, ezek egy korábbi fertőzésre utalnak, mely esetlég már magától megszűnt.

A hajszesz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére és megelőzésére egyaránt alkalmas. Tetűirtó hajszeszből többféle is kapható vény nélkül a gyógyszertárakban - például a Paranit, Pedex, Hedrin, NITTYFOR.

.

---

◄--- Előző lap:                       ---► Következő lap:

---

Jegyzetek