Útipatika/Légi utazás és betegségek

Légi utazás és betegségek

A légi utazás egészségügyi szempontjai

Az utasszállító repülőgépeken a mesterséges környezet és a szûk térben való több órás összezártság hatást gyakorol az utazók egészségére. A sokszor paranoiáig fajuló biztonsági intézkedések miatt az utasok pszichés és fizikai megterhelése még nagyobb. A mozgásukban korlátozzák őket, a repülőtéri biztonsági intézkedések frusztrációt keltenek bennük, így a fizikális stresszhez emocionális és "szociális” stressz járul. Ugyancsak megterhelő és patogén tényezőként szerepelhet (vénás trombózis, kontaktfertőzések stb.) a profitorientált szemléletből adódó szûkösség, helyhiány.

Beszállás előtti és leszállás körüli stressz

Évről-évre emelkedik azok száma, akik repülőgéppel utaznak, 2007-ben már 2.2 milliárd ember választotta az utazás leggyorsabb és legbiztonságosabb módját.Az utazók képességének elbírálása gyakran nem könnyű, mert ma már idősek és nem ritkán krónikus betegségben szenvedők is repülőgépre ülnek. Ugyanakkor légitársasági statisztikákból tudjuk, hogy kb. egymillió légi utazásra átlagosan egy fedélzeti haláleset esik^[1].

A légi utas állapotromlásának ok a lehet a be szállás előtti stressz. Tény, hogy izgalmakkal járhat már a kiutazás a repülőtérre. Fokozza a feszültséget a sorban állás a pultok előtt, a vám és az egyre szigorodó biztonsági vizsgálatok. Gyakran van bonyodalom a túl nagy és túlsúlyos csomagokkal. Előfordul, hogy a repülőgépek késései miatt gyakran kell nagy repülőtéri távolságokat átsietve megtenni^[2].

Akut pszichés zavarok

A fóbiák egyik fajtája a repüléstől való félelem. Tünetei az enyhe idegességtől a súlyos, pszichoszomatikus rosszullétekig terjednek, a pánikbetegség egyik ismertetőjele is lehet. Oldásában a feszültséget oldó anxiolitikumoknak van szerepük. Számos forrása közül figyelembe kell venni a repüléstől való félelmet; a dohányzás, alkohol hosszan tartó megvonását; a tömeg, zsúfoltság, tolongás hatását; a megalázó procedúrákat a biztonsági ellenőrzéskor; a személyzettel szembeni kiszolgáltatottságérzést; az elhagyatottság érzését (külföldön); valamint a kiszáradást, a vércukorszint csökkenését. ^[3].

Dühkitörés repüléskor

Air Rage, ez a kifejezés írja le a pszichológiai vagy fizikai erőszak fellépését repülés közben. Az utazók viselkedésében is leírtak a gépkocsivezetők dühkitöréseihez, fékezhetetlen viselkedéséhez hasonló jelenségeket „légi düh” néven. Ez különösen aggasztó, mert a hely szűkössége miatt egy repülőgép belsejében elkerülhetetlen a légiutaskísérők és a többi utas jelenléte a dührohamot produkáló utas mellet.

Az Air Rage-t együttesen okozzák azok az események, amelyek a késéssel, a kimerültséggel, kevés alvással, a túlzott alkohol fogyasztással és az útitársak viselkedésével kapcsolatosak. A közelmúltban bebizonyították, hogy gyakori oka a dühkitörésnek a nikotin megvonás erős dohányosok esetében, hosszú távú "Dohányozni tilos" járatokon.

A légijármű kabinjának jellemzői

A feszültségekkel terhes bizonytalanság (vajon nem késem le a járatot?) után érik a fedélzeti stressz-hatások az utast: a kabinban csökkent légnyomás és a pO₂. (A repülőgép utazómagasságán a kabin magassága 5000-8000 láb, ami 1524 -2438 méternek felel meg. A parciális oxigénnyomás ezen a magasságon 565 Hgmm és az oxigén szaturáció 90%.). A repülés alatt alacsony, 10% alatti páratartalom, zaj, egésztest vibráció, gyakran kedvezőtlen hőmérséklet további fedélzeti kóroki tényezőket jelentenek. A fülkében a levegő oxigéntartalma minden esetben 21%, amikor viszont a fülke magassága növekszik, az alveoláris oxigén parciális nyomása csökken.

Az egészséges személyekben az artériás oxigén parciális nyomásának(pO2) tengerszinten mért értéke 13 kPa és 2100 méteres magasságnál is még legalább kb. 8 kPa. A hypoxiás panaszok csak 3000 m felett jelentkeznek, amikor az artériás oxigén parciális nyomása 7 kPa alá esik. Az ennek megfelelő haemoglobin oxigén telítettségi érték a tengerszinten 98%, 2100 méteren 92% és 3000 méteren 87%. A fülke levegőjét újracirkuláltatják, tehát azt óránként 6–12 alkalommal cserélik.

A fülke levegője ₠nagyon száraz, a relatív páratartalom a repülés során 10% és 20% között változik. Alacsony páratartalom a kabinban a légcsere és a légkondicionálás miatt áll elő a repülőgépen, ahol, mint láttuk, természetes szellőzésről szó sincs. A 15% körüli páratartalom fokozza a kiszáradás veszélyét, különösen a gyermekek körében. A száraz levegő káros hatásait nem csak az asztmások érzik meg: sok utas számol be bőr-, szem és légúti kiszáradásról.

Légi utazás és a légzőrendszer állapota

Akinek a légutakkal kapcsolatos betegsége volt korábban nehézséget okozhat a légi járműveken történő utazás a repülőgép kabinjában lévő csökkentett légnyomás miatt. Azok az utasok, akik fertőző tbc-ben szenvednek nem utazhatnak repülővel addig, amíg be nem bizonyosodott, hogy nem fertőzők. Akinek már volt tüdőkollapszusa (légmell) nem szabad utazni, amíg kezelőorvosa erre engedélyt nem ad.

Krónikus légúti megbetegedések

Ebbe a körbe tartoznak pl. az asztmás és a COPD-s betegek. Tévhit, hogy a krónikus légzési problémával élő emberek a kabinban uralkodó alacsonyabb légnyomás és kisebb oxigéntelítettség miatt semmiképpen nem szállhatnak repülőre. Nem mindenki esetében jelent ez a körülmény ellenjavallatot, hiszen orvosi vizsgálatokkal pontosan meg lehet állapítani, hogy az adott ember szervezete milyen mértékű oxigén-csökkenést tud még tolerálni. Érdemes evvel a problémával is a gondozó orvoshoz fordulni, hiszen a krónikus betegséggel élők számára a repülőút a legkevésbé megterhelő utazási forma. Ma már a technika fejlődésének köszönhetően hordozható oxigén koncentrátort is vihet a repülőre, akinek kiegészítő oxigénterápiára van szüksége.

Asztmás beteg és repülés

A dohányzás általában tilos minden kereskedelmi légitársaságnál. A dohányzást még mindig a törvény lehetővé teszi egyes charterjáratokon, ezért nem dohányzó részen kell jegyet foglalni. A levegő a repülőn nagyon száraz. Ez kiválthatja az asztma fellángolása. A kézi poggyászba célszerű gyorsan ható inhalációs antiasztmatikumot csomagolni. A száraz levegő miatt igyon sok vizet.

Felső légúti hurut

A repülőgép utaskabinjának magas CO₂-szintje legtöbbször a kabin elégtelen szellőztetésére vezethető vissza. Az újabb géptípusokon alkalmazott nagy teljesítményû szûrők kiszûrik a baktériumokat, gombákat, de a vírusokat alig. Így a cseppfertőzés (TBC, influenza) veszélye a beteg utas körül megnő. Járatgépen utazóknál pár nappal az utazás után felső légúti fertőzés tüneteiről panaszkodnak. A repülés utáni felső légúti megbetegedésekért elsősorban a repülőgépek légcserélő rendszerét okolják, bár ezt a klinikai vizsgálatok nem támasztották alá.

Tény azonban, hogy a repülőgépes utazás után az utazók hajlamosabbak a megfázásra, influenzára. Lehetséges, hogy a cseppfertőzéssel terjedő vírusok a kabinban nagyobb expozíciós veszélyt jelentenek az utastársakra. A leírtak miatt a felső légutak, a fül, orr, melléküregek krónikus megbetegedései, illetve a meglevő gyulladásos folyamatok utazás előtti kezelése fontos szempont a felső légúti fertőzések megelőzésében.

Barotrauma

A légtartó testüregekben a nyomás kiegyenlítődésének rendellenessége. A fülkében létrejött légnyomás változások a szervezetben lévő zárt testüregekben is nyomásváltozást idéznek elő, hacsak a nyomást ki nem egyenlítődik. A legáltalánosabb panaszokat a középfül ill. az orr melléküreg gyulladásos vagy allergiás állapota okozza. Tünetei az egyre fokozódó fülfájdalom, halláscsökkenés, vérzés, dobhártya-perforáció, cselekvőképtelenné válás. Sok utazó azt hisz, hogy a repülőgépben az emelkedésekor majd süllyedéskor a fedélzeten a légnyomás nem változik.

Az igazság az, hogy az emelkedéskor a kabin-nyomás csökken, süllyedéskor pedig emelkedik. Az utazómagasságon, kb. 10 km magasságban a közforgalmi repülőgépek fedélzetén pedig a légnyomás kb. 1500 - 2400 m (5000 . 8000 ft) magasságnak felel meg. A légnyomás ebben a 2438 m-es (8000 ft) magasságban 564 Hgmm-re csökken. Látnunk kell tehát, hogy a légnyomás-változás a repülés velejárója, S ezért osztogattak a légiutas-kísérők régebben a repülőgépek fedélzetén cukorkát^[4].

Ma már a korszerű repülőgépeken a légkondicionáló rendszer fokozatos és lassú nyomásváltozást biztosít, amit az utasok nagy többsége észre sem vesz, vagy jól elvisel. Tudnunk kell azt is, hogy a dobüregben a nyomás egy kis járat, a fülkürt (Eustach-kürt ) segítségével egyenlítődik ki. Ha az utas náthás, vagy az orr- és garatrendszere gyulladt, esetleg allergiás, a fülkürt nem tud kinyílni és a dobhártya két oldalán nyomáskülönbség alakul ki. Minél nagyobb a külső és középfül között a nyomáskülönbség, annál súlyosabbak lesznek. Felszálláskor tehát a dobüregben a belső nyomás növekszik, de a túlnyomás spontán egyenlítődik ki az Eustach-kürtön. Leszálláskor fordítva zajlik a folyamat, a kabinnyomás növekszik! Ha azonban nem sikerül a nyomást kiegyenlíteni, a dobüregben marad az alacsony légnyomás.

Ilyenkor a panaszok (egy vagy kétoldali fülfájás, halláscsökkenés, szédülés, hányinger) egyre fokozódódnak, a gyermekek sírnak, a hölgyek könnyeznek, a férfiak pedig a fájdalomtól cselekvőképtelenné válhatnak. Az Eustach-kürt megnyitását aktívan, ásítással és nyeléssel kell segíteni, megpróbálható a Valsalva - manőver is. A csecsemőket helyes leszálláskor cumiztatni. A barotrauma ijesztő tünetei tehát megelőzhetőek, ha az utasokat megfelelően tájékoztatjuk, és szükség esetén ellátjuk orrspray-vel. Fontos, hogy befújni a süllyedés megkezdése előtt kell! Vészes fájdalom esetén a légiutas-kísérő segít a fedélzeti elsősegélynyújtó dobozban található orrcseppel.

Mélyvénás trombózis

Az interkontinentális légi utazás az 1960-as években terjedt el. Napjainkban 1,6 milliárd turista, üzletember, látogató utazik évente repülőgépen. A légi forgalom minden évben átlagosan 5%-kal nő. Az új „széles törzsű” gépek egyre több utast, egyre hosszabb távolságra szállíthatnak. A fapados légi járatok elterjedésével a légi szállítás különösen fellendült, idős emberek is mind gyakrabban utaznak repülőgépen.

A légi utazás gyakori velejárója a tartósan fennálló, kényelmetlen ülő helyzet. Az elmúlt 40 évben egyre gyakrabban figyeltek fel arra, hogy a hosszú repülőutakkal kapcsolatban az utasokon mélyvénás trombózis (MVT) alakulhat ki, amely akár halálos tüdőembóliát (PE) okozhat. Kiderült az is, hogy hosszan tartó földi utazás után is kialakulhatnak vénás tromboemboliák (VTE).

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, ha vérrög alakul ki a szervezet valamelyik mélyen futó - nem közvetlenül bőr, vagy nyálkahártya alatti vénában. Az utazási trombózis vagy utazók trombózisa kifejezést akkor használjuk, ha a vénás tromboembolia hosszan tartó utazás alatt vagy az utazást követő 4 héten belül keletkezett.

A légiutazási-trombózis pedig olyan mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát jelent, amikor az utas az utazás jelentős részét repülőgépen töltötte. Általában az alsó végtagot érinti, amit rendszerint a végtag duzzadása, meleg lilásvörös bőr, és súlyosabb esetben fájdalom jelzi.

A mélyvénás trombózis sok esetben veszélyes szövődményeket - embóliát okozhat a tüdőben, szívben, agyban attól függően, hogy a leszakadt vérrög hol akad el. Gyakran a MVT (mélyvénás trombózis) alattomosan alakul ki, az esetek többségében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetei^[5].

A mélyvénás trombózis tünetei lehetnek:

a vérrög kialakulása előtti testrész megduzzad (boka, lábfej, alsó lábszár)
fájdalom leggyakrabban a vádliban, ami izom lázra emlékeztet
pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett
Néha a MVT jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet:

légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb)

rossz közérzet, szorongás

köhögés, sok esetben véres köpettel

mellkasi fájdalom, amely mély lélegzetvételre, ill. köhögésre súlyosbodik

szédülés, ájulás

Ha a MVT jeleit észleli valaki, annak fel kell keresnie az orvosát, viszont a tüdőembólia jelei esetén mentőt kell hívni.

Hosszú ideig tartó ülés után, amikor a lábak huzamosabb ideig nincsenek használva, a vádli izmai nincsenek használva, és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.

Kór oktana

A repülőgépen a hosszan tartó ülés közben, mialatt a gép fedélzetén a légnyomás alacsony, relatív hypoxia áll fenn, és a páratartalom is alacsony – az alsó végtagon számos, komplex reológiai és biokémiai változás jön létre:

fokozott alvadási hajlandóság
pangás
vénafal-károsodás

A hosszú légi utazással kapcsolatos rizikófaktorok két csoportba oszthatók:

1. Fedélzeti (a kabinnal kapcsolatos, külső) rizikófaktorok

Immobilizáció, Kényszertartás, Hipobarikus hipoxia, Alacsony páratartalom

2. Az utassal kapcsolatos (belső) rizikófaktorok

Túlsúly, testmagasság, Előzetes VTE, Thrombophilia, Orális fogamzásgátlók, hormonok, Malignitás, Krónikus szívbetegség, Krónikus betegségek, Nem régi műtét/sérülés, Krónikus vénás betegség/varicositas

3. Ülőtrombózis

Komputerhez kötött „e-trombózis”*, Utazási trombózis → Légiutazás-trombózis

Előfordulási gyakorisága

Azt állították, hogy az utazók a több kockázati tényező is nagyobb a kockázata a DVT, csakúgy, mint induló járatok utasait, több mint 8 óra. Egy tanulmány szerint a British Airways úgy találta, hogy a kockázat egy egészségügyi incidens, amely magában foglalja a DVT és más betegségek, lehet a sorrendben 9 100.000 utast.

Kockázati tényezők:

magasabb életkor ( > 40 év)
terhesség
ösztrogén hormon terápia, ideértve az orális fogamzásgátlók és a hormonpótló terápia
dohányzás
elhízottság
korábbi vagy jelenlegi rosszindulatú betegség
személyes vagy családi története DVT
vérképzőszervi betegségek vezető fokozott véralvadási hajlam
nagyobb műtét a közelmúltban vagy sérülés , különösen az alsó végtagok vagy a has
szívbénulás
visszér

Általános ajánlások, megelőzés

Az utazási trombózis megelőzése Homans már 1954-ben ezt írja: „Hosszú időn át tartó ülés során ajánlatos a lábujjak, a lábszár, az egész alsó végtag mozgatása. Ha alkalom nyílik rá, fel kell kelni és mozogni”. Ezek a jó tanácsok napjainkban is érvényesek. Kerülni kell a keringést akadályozó szoros ruhák viselését. Tapasztalati alapon ajánlatos, hogy az utazók rendszeres időközönként keljenek fel helyükről és járjanak.

A láb ismételt dorsalflexiója és plantárfl exiója a v. popliteában a vér áramlási sebességét 4-5-szörösére növeli, a lábikra izompumpájának összehúzódása miatt. Az utas igyon sok folyadékot, 2 óránként legalább 250 ml víz, üdítőital elég a dehidráció kivédéséhez. Viszont ne igyon alkoholt, sok kávét, ne szedjen nyugtató-altató tablettákat.

Repülés előtt:

Jelentősen csökkenti a cigaretta bevitelt két hétig a repülés előtt
Magas kockázatú utazóknak folyosón helyet kell keresniük a kijárat közelében, hogy maximalizálja a könnyű mozgást,
Magas kockázatú utazókat lássák el kis molekulasúlyú heparinnal vagy védőharisnyával

Repülés alatt:

A lába mozgás három-négy percig óránként utazás közben
Igyon elegendő vizet, hogy elérje a halványsárga színű vizeletet
Minimalizálja az alkohol és a koffein bevitelt (A vízhajtó hatás csökken)
10-20 perc séta, ha lehetséges utazás alatt
Viseljen kényelmes ruhát, elsősorban a derekát és az ágyékot hagyja lazán, valamint védőharisnya használata.

Sugárterhelés és repülés

Kozmikus sugárzás és interplanetáris űrhajó.

Az embert kétféle természetes forrásból származó expozíció éri, nevezetesen a földkérgi eredetű radioaktív bomlási sorokból származó (pl.: rádium, radon, és bomlási sorba nem tartozó radionuklidok révén (rubidium-89, kálium-40, stb.), valamint a kozmikus eredetű sugárzások révén. A légi közlekedésben résztvevőket az utóbbi forrásokból fokozott expozíció éri. Minél magasabban van a repülési útvonal a tengerszint felett, annál nagyobb a sugárterhelés.

A bioszférában a primer és szekunder kozmikus sugárzás hat. A galaktikus - naprendszeren kívüli - primer sugárzás folyamatosan éri a Földet. Ezt a csillagkitörések, csillagkorona tömeg kilövellések, szupernóva robbanások, galaktikus magok robbanásai okozzák. Ezeket a galaktikus mágneses tér foglalja magába, protonból, alfa-szemcsékből, nehéz atommagokból áll.

A naperedetű kozmikus sugárzást a napkitörések okozzák: a Nap kromoszférájának hirtelen, ritka erupciói. Nagy naptevékenységnél a napfelszín foltjainak helyi perturbációi következnek be. Percek alatt kifejlődik, és óriási energia felszabadulással jár. Maximális napaktivitásnál mintegy 10 jelentős napkitörés fordul elő évente. Az atmoszférában lévő környezeti sugárzás a primer kozmikus sugárzás, valamint a föld magnetoszférája és atmoszférája kölcsönhatásának eredménye.

A sugárzási tér intenzitási és összetevői a mágneses szélesség és magasság, valamint a napkitörések kivételével a sugárzási tér összetétele a galaktikus kozmikus sugárzás függvénye. Az atmoszféra felső rétegeibe jutott primer részecskék kölcsönhatásba lépnek az atmoszféra atomjaival, következményesen kiépül a másodlagos részecskék együttese. Minden ütközésnél a protonok energiájuk mintegy 50%-át veszítik el és másodlagos protonok, neutronok, π és K mezonok jönnek létre. Így az atmoszférában a hadronok képződésének egy kaszkádja alakul ki.

A sugárterhelés mértéke

A légi közlekedésben résztvevők a kozmikus sugárzástól a szokásos 6-12,5 km magasságban folyamatos expozíciónak vannak kitéve. Rövid időtartamú, 8 km alatti repüléseknél az útvonal-dózis néhány μSv lehet. A sievert - Sv - a sugárvédelemben használt dózisegység. A természetes eredetű sugárzási háttér mintegy 3 mSv (millisievert). A mikrosievert (μSv) a millisievert ezredrésze. A foglalkozási kategóriában az évi dóziskorlát 20 mSv 5 év átlagában, az évi lakossági dóziskorlát 1 mSv.

A korszerű utasszállító gépek repülési magasságánál a dózisteljesítmény akár 10 μSv/óra is lehet. A Concorde repülések során igen sok mérési adat gyűlt össze a szuperszónikus repülési magasságra vonatkozóan, az átlagos mért teljes egyenértékdózis-teljesítményt 18 km magasságban mintegy 11 μSv/óra értékűnek találták. Az egyes repülési útvonalakon adódó sugárterheléseket

a különböző légi társaságok mérései, illetve becslései alapján határozták meg. biológiai jelenségek és dóziskorlátok dózisainak nagyságrendi különbségeit szemlélteti.

A sugárterhelés mértéke a légi utasoknál, figyelembe véve az útvonal dózisokat, legfeljebb néhány tized mSv-et, vagy ez alatti sugárdózist tesz ki. A sugárbiológiában az utóbbi évtized legnagyobb vitája akörül forog, hogy vajon ilyen kis dózisoknál érvényes-e a sztochasztikus hatásokra - mint a rosszindulatú daganatkeletkezés - a nagy dózisokból egyenesen arányosított kockázat, a lineáris küszöb nélküli dózis-hatás modell. Mindezidáig úgy tűnik, hogy nem. Az epidemiológiai vizsgálatok szignifikanciája mintegy 200 mSv alatt elbizonytalanodik.

Ennek alapján kijelenthető lenne, hogy légi közlekedésben megszerzett néhány tized mSv-es sugárterhelés nem jelent kimutatható kockázatot a daganatos megbetegedésekre. Tekintve, hogy a légi utasok jelentős hányada nő, ki kell térni a nők, illetve a magzat sugárvédelmére. A nemzetközi ajánlásokhoz és szabályozásokhoz viszonyítva a magyar szabályzat lényegesen szigorúbb, nevezetesen a foglalkozási kategóriában a terhesség felismerése után a terhes nő sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztatható.

Az embrió és magzat sugárterhelésére vonatkozó mérések kimutatták, hogy terhes légi utas kísérőknél mintegy 15-szöri transzatlanti repülésnél haladhatja meg a magzat sugárterhelése az 1 mSv-t. Ebből az is következik, hogy egyes repülőutazásoknál, még az igen hosszú távolságokon is, a sugárdózis legfeljebb ennek 1/15-e.

Az eddigi kutatások és számítások szerint tehát a légi közlekedésben részt vevő terhes utasok magzatának ekkora sugárterhelésből származóan egészségkárosítása nem fordulhat elő. Még a repülőgépek személyzetére sem jelent nagy veszélyt, az utasokra gyakorolt hatása pedig elhanyagolható ^[6].

Parazitafertőzés

Esetenként az utazók a légi utasok ülőhelyétől a fejtetű és a bőr egyéb parazitáinak érintkezésével fertőződhetnek. Meg kell állapítani azonban, hogy a legtöbb légitársaság végez alapos fertőtlenítést, rovarirtást, takarítást a kabinban és egyéb létesítményekben. Nemzetközi járatokon számos országban megkövetelik a repülőgép utasterének rovarirtóval történő permetezését, ha speciális úti célra repülnek.

A jet-lag

A fejlettebb agyműködéssel rendelkező élőlények ébrenlét–alvás periódusait a szervezet belső órája, a cirkadián ritmusa szabályozza. A cirkadián periódus kb. 24 órás, és a fény/sötétség változásának 24 órás ritmusát követi. A ritmus függ a fény és sötétség változásától, mely a melatonin elválasztást befolyásolja. A melatonin receptorok a hypothalamusban vannak. Így a belső óra szabályozása is a hypothalamusból történik, a melatonin és kortikotrop hormonokon keresztül. A melatonin „kronobiotikus ágens”, melynek a sötétség a fizikai ingere minél hosszabb a sötétség, annál több melatonin termelődik. A sugárhajtású (jet) repülőgépek korában lehetővé tették, hogy az utazó nem egészen 2 óra alatt átugorjon egy időzónát. A valós (külső környezeti) idő és a belső idő időleges deszinkronizálódása okozza az időeltolódás („jet-lag”) okozta betegséget ^[7].

A belső óra deszinkronizációja alvászavarokhoz vezet. Az alvászavar az általános fáradtságon, kimerültségérzésen kívül egyéb szomatikus tüneteket is okoz, így másnaposságra emlékeztető érzést, megfázásra való hajlamot. A legzavaróbb tünet a megérkezés helyén tapasztalt álmatlanság. Gyógyítására sikerrel alkalmazzák a melatonin alapú szereket. Az „Argonne-diéta” nagy és kis kalóriatartalmú ételek váltakozó fogyasztása az indulás előtti napokban. A módszer (kísérletekkel nem meggyőzően alátámasztott) hatása valószínûleg azon alapszik, hogy a fehérjedús reggeli stimulálja a dopamin és az adrenalin termelését. Ez éberré teszi a szervezetet, míg a nagy szénhidráttartalmú vacsora serkenti a melatonin és a szerotonin termelését, ezáltal elősegíti az alvást.

Az utazás előtti napokon felváltva kell fehérjedús ételeket enni, amelyek a szervezet éberségét stimulálják, többletenergiát szolgáltatnak, illetve a következő napon koplalni, hogy a szénhidrátszint csökkenjen, és a májból kiáramló glükóz az álmosság érzését váltsa ki. Így „félrevezetve” a belső órát, az utazó elkerülheti a fáradtsággal és egyéb kellemetlen érzéssel járó jet-lag betegséget, és már akklimatizálódva érkezik céljához. Újabban bevezették a gyógyszerpiacra a melatoninreceptor-gátló vegyületeket tartalmazó készítményeket is. Előnyük a hosszabb hatástartam, és függőséget kiváltó hatásuk sincs.

MEDIF kérdőív

A légitársaságok a szabvány MEDIF (medical information - orvosi információ) kérdőíven kérhetnek orvosi adatokat, mielőtt a beteg szállítására kiadják az engedélyt. A kérdőívet a légitársaságok jegyirodáiban és orvosi részlegén lehet beszerezni. Minden esetben ki kell tölteni a MEDIF kérdőívet, ha a beteget hordágyon szállítják vagy amikor bizonytalan, hogy a beteg képes-e az önálló utazásra.

A légi utazás abszolút ellenjavallat

Nemrégiben lezajlott szív vagy agyi infarktus (a betegség kezdetétől 2–4 hétnek kell eltelni). Dekompenzált szívelégtelenség. Nyugalmi stenocardia. Szövődmény nélküli myocardialis infarctus után három héttel engedélyezhető a repülés. Szövődményes AMI után hat hét, cerebrovascularis esemény után két hét a várakozási idő.
Légmell után 2 hetet várni a felszállással
Súlyos vérszegénység (Hb < 75 g/l)
Nemrégiben elvégzett hasi műtét utáni állapot (levegő a zárt testüregben, bélelzáródás). Repülés hasi műtétek után 2 héttel, bélnyitás nélküli hasi műtét után egy héttel engedélyezhető. Ileus gyanúja esetén repülni tilos, colonoscopia után 24 óra teljen el a felszállásig.
Veszélyes, ragályos fertőzések (diftéria, kezeletlen tüdőtuberkulózis, lépfene, pestis, kolera, Ebola-láz, Lassa-láz)
Törések rögzítése után 24-48 óráig nem javasolt a repülőgép alacsony nyomású környezete.
Közép, vagy belső fül operáció után két hét várakozás javasolt. Akut sinusitis a repülés ellenjavallata.
Szemészeti műtétek után mérlegelendő, hogy légköri turbulenciákban megnő az egésztest vibráció és a retinák károsodásának veszélye.
Zavart, pszichotikus beteg menetrendszerű járaton nem utazhat. Orvosilag képesített kísérővel utazhat, és a légitársaságot kötelező előre értesíteni.
Gyógyszeresen jól be állított epilepsziás beteg utazása engedélyezhető, de ha nincs egyensúlyi állapotban, orvos kísérő szükséges.
Utasülésen nem utazzon olyan beteg, akinek a látványa vagy a szaga zavarhatja a többi utas közérzetét.
Búvárok, sportolók merülése és a repülőgép felszállása között legalább 24 óra teljen el.

Óvatossági szabályok

Enyhe angina pectoris esetén: ha a beteg képes 100 métert gyalogolni a földön vagy fel tud menni a lépcsőn, akkor állapota alkalmas a légi utazásra.
Chronicus obstructiv tüdőbetegség: ha a tengerszinten mért pO₂ érték 9 kPa alatt van, a beteg oxigénkiegészítésre szorul az egy óránál hosszabb repülőút során.
Cukorbetegség: hosszú repülőút alatt az indulási ország helyi idejének megfelelően kell az étkezéseket elfogyasztani és a gyógyszereket adagolni. Az étkezési időkre és a gyógyszerelésre vonatkozó új időrendi beosztást csak az érkezés után kezdjük el.
Sérült beteg: végtaggipszelt betegeknek számára esetleg nincs elegendő hely a légijármű ülésében; a felszállás és a leszállás alatt a betegnek is normál ülőhelyzetet kell felvenni, a támlát függőlegesen kell állítani, a biztonsági övet be kell kapcsolni. A végtag nem nyúlhat ki a légijármű folyósójára.
Operált otosclerosis: a beteg a nyomásváltozás hatására súlyos szédülést tapasztalhat.
Gyermekek fertőző betegsége: nincsenek megszorítások. Az utastérben a szellőzés során a levegő kiáramlása olyan irányú, hogy emiatt minimális eséllyel fertőzi meg a beteg a többi utast.
Terhesség: a légi utazást a betöltött 36-dik terhességi hétig engedélyezik, abban az esetben, ha nincsenek terhességi szövődmények és nincs jele a közelgő szülésnek. A rövid belföldi, valamint Skandinávián belüli utazást a 38-dik hét végéig engedélyezik.
Szülés utáni állapot: sem az anyára sem az újszülöttre nem vonatkoznak megszorító intézkedések.

◄--- Előző lap:Útipatika ---► Következő lap:

Jegyzetek

↑ REPÜLŐORVOS.HU
↑ www.traveldoctor.co.uk/flights.htm
↑ www.traveldoctor.co.uk/flights.htm
↑ Sadé J, Ar A, Fuchs C. Barotrauma vis-a-vis the „chronic otitis media syndrome”: two conditions with middle ear gas deficiency. Is secretory otitis media a contraindication to air travel? Ann Otol Rhinol Laryngol 2003;112(3):230–235 14. Zitter JN,Mazonson PD,Miller DP, et al. Aircraft Cabin Air Recirculation and Symptoms of the Common Cold. JAMA 2002;288:483–486 Smart RG,Mann RE. Causes and consequences of air rage in Canada: cases in newspapers. Can J Public
↑ Utazási trombózis. Orv Hetil 2008;150(3): 99–108 Wright HP, Osborn SB. Effect of posture on venous velocity, measured with 24NaCl. Br Heart J 1952;14:325–330 Partsch H, et al. Traveler’s Thrombosis. VASA 2002;31:66–6
↑ Bagshaw M. Cosmic radiation in commercial aviation. Trav Med Infect Disease 2008;6:125–127 12. Rayman RB. Passenger safety, health, and comfort: a review. Aviat Space Environ Med 1997;68(5):432–440.
↑ Srinivasan V, et al. Jet lag: therapeutic use of melatonin and possible application of melatonin analogs. Trav Med Infect Disease 2008;6:17–28

[1] REPÜLŐORVOS.HU

[2] www.traveldoctor.co.uk/flights.htm

[3] www.traveldoctor.co.uk/flights.htm

[4] Sadé J, Ar A, Fuchs C. Barotrauma vis-a-vis the „chronic otitis media syndrome”: two conditions with middle ear gas deficiency. Is secretory otitis media a contraindication to air travel? Ann Otol Rhinol Laryngol 2003;112(3):230–235 14. Zitter JN,Mazonson PD,Miller DP, et al. Aircraft Cabin Air Recirculation and Symptoms of the Common Cold. JAMA 2002;288:483–486 Smart RG,Mann RE. Causes and consequences of air rage in Canada: cases in newspapers. Can J Public

[5] Utazási trombózis. Orv Hetil 2008;150(3): 99–108 Wright HP, Osborn SB. Effect of posture on venous velocity, measured with 24NaCl. Br Heart J 1952;14:325–330 Partsch H, et al. Traveler’s Thrombosis. VASA 2002;31:66–6

[6] Bagshaw M. Cosmic radiation in commercial aviation. Trav Med Infect Disease 2008;6:125–127 12. Rayman RB. Passenger safety, health, and comfort: a review. Aviat Space Environ Med 1997;68(5):432–440.

[7] Srinivasan V, et al. Jet lag: therapeutic use of melatonin and possible application of melatonin analogs. Trav Med Infect Disease 2008;6:17–28

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]