Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Vesefoltos szerecsenkata

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3295 bájt

Kertészet

Vesefoltos szerecsenkata


Vesefoltos szerecsenkata
Vesefoltos szerecsenkata
lárva
Vesefoltos szerecsenkata
(Chilocorus renipustulatus, Syn: -)
Más neve(i): -


A vesefoltos szerecsenkata a katicabogárfélék családjába tartozó, pajzstetvekkel táplálkozó bogárfaj.
Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől Oroszország távol-keleti régióiig. Skandináviában a sarkkörig hatol. Európában széleskörűen elterjedt, helyenként gyakori. Egyes források szerint Észak-Amerikában a biológiai növényvédelemben használták és kivadult, ez azonban csak rokonaira igaz.
A testhossza 4-5 mm. Felülnézetben tagolatlan széles ovális alakú, majdnem kerek. Szárnyfedői erősen domborúak, szinte félgömbszerűek. Felszín sima, szőrtelen. Egész teste fényes fekete színű, csak a szárnyfedők közepén látható egy-egy nagy, szabálytalan, kissé szögletes, élénkvörös folt. Hasi oldala is fekete, csak a potroh narancssárga. Lábai és csápjai sötétbarnák. Az előtor hátsó széle keskenyebb, mint a szárnyfedők elülső széle. A szárnyfedők oldalsó pereme jól kifejezett.
Lárvája halvány- vagy sötétbarna, feje és lábai feketék. Minden tor- és potrohszelvényből hat hosszú, elágazó, fekete tüske nő ki, amelyek hosszában sorokba rendeződnek a lárva testén. Bábja először halványvörös, majd hamarosan fényes feketévé válik; alsó részén megmarad a tüskés lárvabőr.
Lombos erdőkben (ritkábban vegyes erdőkben fenyőkön is), parkokban, fás élőhelyeken található meg. Az imágókkal tavasztól őszig lehet találkozni; a telet kéregrepedésekbe vagy az avarba bújva vészelik át. Kora tavasszal válnak aktívvá, néha lehet látni ahogy már februárban vagy márciusban sütkéreznek a fatörzseken. Tavasszal és ősszel a leggyakoribbak. Mind a kifejlett bogár, mind a lárva ragadozó, elsősorban pajzstetvekre (ritkábban levéltetvekre) vadásznak főleg kőrisen és madárberkenyén, de tölgyön, bükkön, nyíren, fűzön, égeren, juharon vagy más lombos vagy tűlevelű fán is.
Párzási időszaka hosszú és már kora tavasszal megkezdődik. A nőstények áprilistól egészen nyárig levelek alsó felére rakják halványsárga petéiket. A lárvák néhány nappal később előbújnak, előbb elfogyasztják a pete maradékát, majd vadászni indulnak. A bábból egy-két hét múlva bújnak elő az imágók, amelyek ekkor még halványbarnák vagy narancsszínűek, de néhány órán belül megfeketednek. Évente egy, délen két nemzedéke nő fel.
A harlekinkaticának vannak hasonló színváltozatai, de ott az előtor nem egyszínű fekete, hanem kétoldalt narancsszínű.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Vesefoltos szerecsenkata

A Wikimédia Commons tartalmaz Vesefoltos szerecsenkata témájú médiaállományokat.