Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Nádi félböde

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3169 bájt

Kertészet

Nádi félböde


Nádi félböde
Nádi félböde
(Coccidula rufa, Syn: -)
Más neve(i): -


A nádi félböde a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.
Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől egészen Szibériáig és Mongóliáig. Délen a mediterrán területekig, északon Skandináviáig hatol.
A testhossza 2,5-3 mm. Alakja megnyúlt, ovális. Egész teste vörös vagy vörösbarna színű, csak a szárnyfedők közötti pajzsocska (scutellum) és a vállak környéke lehet sötét. Hasi oldala is vörös, de a tor és a potroh felső része fekete. Felső felszíne finoman szőrözött. Csápjai jóval hosszabbak a fej szélességénél és a családra jellemzően három ízből álló, csonka végű bunkóban végződnek. Az előtor rézsútos, oldalt lekerekített, nagyjából középen a legszélesebb. Egyenletesen domború, felülete finoman pontozott. Szárnyfedői megnyúltak, vállai lekerekítettek, oldalt alig szélesednek ki, kicsivel a középvonal alatt a legszélesebbek. Felszíne finoman pontozott, de nagyobb pontokból álló hosszanti sorok is megfigyelhetők. Lábai hosszúak és karcsúak, a tarsus ("lábfej") négyszelvényes, de háromszelvényesnek látszik, mert a harmadik igen apró és nagy, kétlebenyes második szelvény elfedi.
Lárvája halvány barnásszürke, ritkásan szőrös, testét több hosszanti sor bibircsók díszíti.
Vizes élőhelyek lakója, ártereken, lápréteken, mocsarakban, folyó- és tópartokon, nádasokban fordul elő. Az imágókkal egész évben lehet találkozni, az avarban, növények száraiban telelnek át és már kora tavasszal is aktívak. Jellemzően nádon, gyékényen, sáson láthatóak, ritkábban virágokon is előfordulnak. Tavasz végén és nyáron messzebbre is elkalandoznak, víztől messzebb, kertekben, parkokban is megfigyelhetőek.
Főleg tavasszal párzanak (ritkábban később is) és a nőstények a vízparti növények leveleire vagy szárára rakják petecsomóikat. A lárvák négy fejlődési stádiumon mennek át, mire nyár közepén bebábozódnak és imágóvá alakulnak. Mind a kifejlett bogár, mind a lárva ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak. Egyik kedvenc zsákmányuk a hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni), amely a szilva- és a barackfák mellett a nádat is megtámadja.
A mocsári félböde hasonló méretű és színű, de hátán feketén foltos.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Nádi félböde

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi félböde témájú médiaállományokat.