Címerhatározó/Deák címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Deák családok címerével foglalkozik. (Vö. Literatus címer)

[szerkesztés] pécsi Deák

Pécsi Deák Boldizsár 1549. október 26., Prága I. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvérei János, Máté, Márton, Mihály és unokaöccse Tamás

R 64

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

[szerkesztés] Deák 1580

Szakmári Kovács György 1580. november 6., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Sára, gyermekei István, Judit, atyafia Deák Menyhért

R 64

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

[szerkesztés] Deák 1665

Deák Pál 1665. május 2., Laxenburg I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Judit, gyermekei Pál, István, Mihály, Anna, Katalin

R 64

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[szerkesztés] kehidai Deák

Deák Ferenc címere‎

A Hertelendy vagyonba beházasodó Deák Gábor pecsétje (1760)

Idősebb Deák Ferenc táblabíró arcképe (a Vasárnapi Újság nyomán)

Idősebb Deák Ferenc, valamint felesége, Sibrik Erzsébet kézjegye és pecsétje a Hertelendy Annával Kehida átadásáról 1795-ben kötött szerződésen

A Deák család reformkori pecsétje

Kehida másik földesúri famíliája, a Deák família a XVIII. században még egyáltalán nem rendelkezett a Hertelendyekhez hasonlítható múlttal és tekintéllyel. Tagjai pénzükre támaszkodva indultak meg a jogi-társadalmi felemelkedés útján, amikor a XVII. században szinte tömeges lehetőség nyílt a nemesi kiváltságok megszerzésére. Feltörekvésük dinamizmusa a következő század generációit is jellemezte.

A zsitkóci Deák Péter és testvére, Mihály 1665 decemberében háromszáz ezüsttallért kölcsönzött földesurának, gróf Nádasdy Ferenc országbírónak. A kölcsönért cserébe Nádasdy 1665 decemberében zálogjogon a településhez tartozó Cseterten házat és ahhoz tartozó tizenhét hold földet adományozott a testvérpárnak, két – későbbi fogalommal élve – felszabadított jobbágyának. A Deák testvérek ezután máig ismeretlen körülmények között, a zálogjogú adományt követő hihetetlen gyorsasággal, még 1665. december 22-én Bécsben, I. Lipót által kiállított armálist, azaz nemesi címereslevelet nyertek.

A második generáció, Deák I. Péter fia, II. Péter jó stratégiával, a vármegyei tisztikarba lépve építette tovább a család tekintélyét és vagyonát. Az 1719 decemberi tisztújításon a kapornaki nagyobb járás alszolgabírójává választották, majd jó másfél évtizednyi szolgálat után, 1735-ben főszolgabíró lett ugyanott. Hivatali pályafutása az 1744. augusztus 21-i tisztújításon zárult le. Bár alispánságra és tisztében történő megerősítésre egyaránt jelölték, egyik pozíciót sem nyerte el. Csekély vigasz lehetett számára, hogy gróf Althan Mihály János örökös főispán a vármegye táblabírói karába emelte.

Deák II. Péter birtokszerzéseivel és a szomszédos Vas vármegyére is átnyúló kölcsönügyletei segítségével – hivatali tevékenységével párhuzamosan – építette a családi vagyont és presztízst. Az ősi zsitkóci javak, valamint a petánci, orokláni és vörösfalui szerzemények mellett a legismertebb birtoka Tárnok volt. 1732-ben a vasvár-szombathelyi társas káptalannál vallotta fel, hogy szerzeményi birtokait – Tárnok, valamint a szentgyörgyi, vörösfalui, felső- és alsóorokláni birtokrészek – Málik Ferenctől vásárolta meg háromezer forintért.

Deák II. Péter elsőszülött fia, Gábor az apa szívós építkező munkájának köszönhetően fölöttébb sikeresnek ígérkező házasságot kötött. 1757. augusztus 28-án Kehidán – Tárnok földesuraként – feleségül vette Hertelendy Gábor nemrég árvaságra jutott egyetlen leányát, Hertelendy Annát. E frigy Deák Gábort vitathatatlanul a megye nemesi elitjéhez kapcsolta, és az egyetlen leányörökös révén Kehida, valamint a kiterjedt Hertelendy-uradalom törvény szerinti földesurává tette. Ugyanakkor azonban e házasság mindkét félnek sok bajt, pört és szerencsétlenséget hozott.

A később óriási adósságai és botránygyanús magánélete miatt elhíresült Hertelendy Anna 1768-ban vagyoni elválasztást, illetve házasságbontást kezdeményezett férjével szemben. Deák Gábor és Hertelendy Anna, tekintettel a közöttük fennálló házassági problémákra, 1768. november 26-án Kehidán Forintos Gábor, Zala vármegye alispánja és Hertelendy György főszolgabíró előtt meg is egyeztek a birtokok szétválasztásáról. A kehidai, kustányi, koppányi, orbányosfai, forintosházi, nemesapáti és benkeházi jószágok az asszony tulajdonába kerültek, míg a söjtöri, tófeji, hahóti javak a muraközi szőlővel és a koppányi Kozári-féle malommal egyetemben, 11 226 forint ellenében – amely összeget Hertelendy Gábor adósságainak kifizetésére fordítottak –, a tárnoki birtokára visszavonuló Deák Gáboréi lettek.

Időközben meglepő események történtek. Deák Gábor az asszony rendezetlen magánéletére hivatkozva pert kezdett az elveszett kehidai birtokok visszaszerzéséért Hertelendy Anna ellen. A konfliktus elmérgesedését jelzi, hogy miközben 1773 áprilisában Balogh László tanácsos, királyi biztos széles körű vizsgálódásba kezdett Hertelendy Anna és Uzovics Ferenc botrányos kapcsolatáról, Uzovics Ferenc maga és az asszony becsületének védelme érdekében kezdeményezett hasonlóan kiterjedt körű vizsgálatot. Valószínűleg ennek, a legfelsőbb fórumokat is érintő ügynek köszönhető, hogy 1773. október 1-jén Mária Terézia királynő az udvari kancellárián keresztül elrendelte Hertelendy Anna tiszttartója számadásainak Zala megye általi felülvizsgálatát. Az asszony költséges életvitele miatt egész sor adóssági per is indult.

Több részbirtok eladását követően, 1795. május 20-án megegyezett fiával, Deák Ferenccel, aki feleségével, Sibrik Erzsébettel közösen magára vállalta Hertelendy Anna immár hetvenkétezer forintra rúgó adósságát, így az anyai birtokok az ő tulajdonába mentek át. Hertelendy Anna a továbbiakban gyermekeitől külön élt Kehidán, egészen 1803-ban bekövetkezett haláláig.[4]

Irodalom:

Külső hivatkozások:

[5]

[6]

Lásd még: Hertelendy címer

Rövidítések

Lásd még:

• címerhatározó

Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra, a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this site are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!