Címerhatározó/Bihar megye címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bihar megye címerével foglalkozik.
Bihar vármegye címerét pecsétadomány formájában 1690-ben I. Lipót erősített meg.* [* Hajdú-Bihar megye kommunális jelképeit bemutató könyvében Nyakas Miklós szerint egy 1692. évi pecsétlenyomatról ismert a címer. Ezt vette át Hoppál Dezsı újabb, vármegyei címerekre vonatkozó győjteményes munkájában is. Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei. Hajdúböszörmény, 1991. 10.; Hoppál Dezsı: A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei 1899. Bp., 2001. 36. Az eredeti oklevél a HBML diplomagyőjteményében található a MUO 195. jelzet alatt (ld. még a LR 21. 12. oldalon is). Idıvel az öt búzakalászt rozskéve váltotta fel, 1838-ban a királyi adománylevélben már ez szerepel. LR 66. 656–657.]
Az oklevél szövege szerint a pajzs alját folyó foglalja el, amiben három sás közt három hal úszik, a folyóparton hegyek emelkednek, a (heraldikai) jobb oldalon öt teljesen érett búzakalász szabadon lebeg, a bal oldalon a hegyek felett pedig élő, érett szőlőfürt látható.
A halban gazdag folyóvizek a Sárrét vidékét, a hegyormok a megye hegyeit, a Béli-, Bihar- és Réz-hegységet szimbolizálják, a búzakéve és szőlőfürt a termelési adottságokra utal.
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 147-148. (PhD értekezés) [1]
Külső hivatkozások:
Lásd még: