Wittich Zsuzsanna írásai/A szeretet akár a csiperkegomba

A szeretet akár a csiperkegomba

A szeretet akár a csiperkegomba

Szeretet, szerelem, és más effélék

- I want you, I need you, I love you!
- Halihó! Te meg mit énekelsz?
- Ó, nálam még mindig Elvis Presley a király!
- Én is sokat hallgatom. I need you…
- Igen! Azt jelenti, szeretlek! Tudod, azt hiszem, szerelmes belém valaki… most…
- Wooaaa! Te meg Elvis Presleybe vagy szerelmes úgy látom!
- I need you. . .
- I need you nem azt jelenti, hogy szeretlek, hanem azt, hogy..
- Tudom, tudom, azt hogy szükségem van rád. Nem mindegy? Ugyanaz.
- Hát nem éppen. „I need you”, azaz „szükségem van rád”, lehet szerelem, de a szomszédasszonyomnak is mondhatom, ha nem tudom egyedül föltenni a függönyt.
- De vicces vagy!
- Azt hisszük, hogy a „szükségemvanrád” azt jelenti, hogy szeretlek. Pedig nem, Csak összetévesztjük, mint a csiperkét a gyilkos galócával.
- Micsoda hasonlat!
- Kicsit morbid valóban, de jó.
- Na és, lehet, hogy szeretem a szomszédasszonyt, mert segít feltenni a függönyt. Nem az a parancsolat, hogy szeresd felebarátodat?
- „Szeress kislány, engemet tehát, én vagyok a felebarát”.
- Szerelem, szeretet. Mi a különbség?

- Szeretlek! Szükségem van rád! Mit szólnál… ha… összeházasodnánk!
- Óh, ez nagyon szép ötlet. De mégis miért?
- Mit miért? Szükségem van rád! Kell egy társ.
- Egy társ kellene? És milyenre gondolsz?
- Ilyenre, mint te vagy. Szükségem van valakire, aki beszélget velem, aki becéz, simogat, kényeztet, aki megérti a problémáimat, akinek elmondhatom a legmélyebb titkaimat, aki segít a mindennapi életben, és akivel az örömömet megoszthatom..
- Szóval ennyi?
Nem ennyi, mert szexuálisan is alkalmasnak kell lennie. Hogy kellene ezt szebben mondanom?
- Nem, nem ennyi. Gyere, megmutatom, mire vágyom még…
- Ok, de még nem kérdezted, hogy én mire vágyom.
Óh, erre nem is gondoltam! Ő is vágyik valamire.

Szóval ez nem szeretet, hanem egy vagy több szükséglet kielégítésére irányuló vágyakozás. Azt a személyt, akinek ezt mondom, alkalmasnak tartom ezeknek a szükségleteimnek, vágyaimnak a kielégítésére. És persze, meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak… De hogy neki is vannak vágyai, ez nem volt benne. Talán kellene mondanom neki, hogy szerelmes vagyok bele.
- Szerelmes vagyok beléd! Legyél a társam! Boldogok leszünk együtt
Na, ezt jól mondtam. Ez valószínűleg megfelel annak, amit érzek.

Szerelem – szeretet. Mi a különbség? A szexuális vágyakozás, és hozzá még más izgató érzelmek, vonzó jövőkép, esetleg az is, hogy mennyire irigyelnek majd a barátaim, hogy ilyen jó társat szereztem...
Ez lehet, hogy szerelem, de nem szeretet. A különbség az önzésben van. A szerelemben ott az önzés, a szeretet viszont önzetlen.

- „I want you”, I want you…, ez sem szerelem?
- Dehogynem. Azt jelenti, akarlak. Figyeled? Itt az önzés. Kellesz nekem. Azt akarom, hogy az enyém legyél. Micsoda kitüntetés! Hát kell ennél nagyobb szerelmi vallomás?
- Akarlak! Semmi nem érdekel, azt akarom, hogy legyél az enyém. Szerelmem, azt akarom, hogy az enyém legyél, szeretlek!
- Nem leszek senkié. Magamé vagyok.
- Na, de hogy – hogy? Hát nem szeretsz?
- Szeretlek. De nem leszek a tiéd. Nem birtokolhatsz.
- Akkor nem szeretsz.
- Mit jelent a szeretet szó szerinted?
-„I love you”
- Jó, de magyarázd meg!
- Micsoda kérdés?! I want you! Akarlak!
- Vagyis szeretlek?
- Lehet, hogy csak hasonlít, és összetévesztjük, mint a csiperkét a gyilkos galócával?
- Elég morbid hasonlat, de jó.

- Levágatnám érted a fél lábamat!
- Énértem? A te lábadat? Minek?
- Hogy bebizonyítsam, mennyire szeretlek!
- Nem azt bizonyítaná ez inkább, hogy milyen… őrült vagy?
- Mert őrülten szeretlek!
- De én nem szeretnék egy féllábú embert.
- Jó. Akkor nem vágatom le a lábamat, de mit tegyek meg azért, hogy szeress?
- Hát… van sok ötletem. Először is szerezz egy jó diplomát. Azután sok pénzt. Mert azt beláthatod, hogy akármilyen csóróval nem köthetem össze az életemet.
- OK. A diploma meglesz. A pénz már nehezebb ügy. De majd lopok vagy csalok, ha másképp nem megy.
- Óh! Mindezt énértem?
- Igen, hogy megfeleljek az igényeidnek. És felmosom az előszobát, főzök ebédet, vacsorát, csillogni fognak az ablakaid!
- Na, figyelj. Szerinted ezt szeretetnek hívják?
- Nem. Ez őrült szerelem. Meg akarok felelni az igényeidnek.
- Nekem olyan valaki kellene, aki szeret.
- Én vagyok az! Mindent megteszek!
- Nem. A megfelelést nem téveszthetjük össze a szeretettel.
- Szóval már megint a csiperke?
- Igen. Meg a gyilkos galóca.

Az önzés akár a szeretet

- Képzeld drágám, megkaptam a munkát! Kineveztek művészeti fő vezérigazgatónak!
- Gratulálok! Nagyszerű! Mindig is mondtam, hogy tehetséges vagy. Biztosan jó fizetést is adnak.
- Adni adnak, de az utazgatás sokba fog kerülni.
- Miféle utazgatás?!
- Tudod, ezután a munkahelyem nem itt lesz, hanem …
- És velem mi lesz? Itt hagysz egyedül? Ki fog nekem kávét hozni reggelente?
- Csak heti három napot kell ott töltenem. Addig majd valahogy megleszel.
- Nem. Nem leszek meg. Nem engedlek el magam mellől. Kivel beszélgessek? Kivel nézem a TV-t? Maradj velem! Szeretlek! Nem lehetek nélküled, nagyon hiányoznál.
- Kibírod, szerelmem!
- Nem, nem bírom ki! Nem akarom, hogy elmenj! I want you, I need you. Akarlak, és szükségem van rád!
- Yes. And you love mi. Igen. És szeretsz. És ezért elengedsz. Mert ha itt tartasz, az önzés, és az önzés nem szeretet.
- És tőled nem önzés, hogy csak a magad érdekét nézed?
- Ez nem érdek, drágám. Ez a magam élete.
- Hagyd a magad életét, maradj mellettem!

Ezt hívják ragaszkodásnak. Nagyon könnyen összetéveszthető a szeretettel.
- De akit szeretek, ahhoz ragaszkodom, nem?
- Nem. Akit szeretek, azt engedem, hogy a maga életét kiteljesítse. Attól a szeretet is kiteljesedik. És a szerelem is.
- De ha elengedem magam mellől, az azt jelenti, hogy nem szeretem.
- Dehogyis. Azt jelenti, hogy akarom, hogy akit szeretek, az megélje a maga életét, még azon az áron is, ha bizonyos mértékig, vagy teljesen le kell mondanom róla. Ha nem így teszek, akkor önző vagyok. Az önzés az, ami megfojtja a szeretetet, meg a szerelmet. És az önzetlenség az, amitől mindkettő kiteljesedik.
- Igen, kezdem érteni. A szeretet akkor is ott van, ha nem vagyunk közel egymáshoz. Akkor is, ha a magunk élete elfoglal. A szeretet akkor is ott van, ha nagyon régóta nem láttuk egymást.

- Óh mi lett veled? Betörted a fejeddel az ablakot! Tiszta vér az arcod! Nagyon fáj?
- Nem fáj. Ne is törődj vele. Úgysem sajnálsz, pedig én sajnáltalak, amikor te belebetegedtél, hogy nem mentél át a vizsgán.
- Minek sajnáltál? Én nem kértelek, hogy sajnálj!
- De én sajnáltalak, mert szeretlek.
- Én viszont nem szeretem, ha valaki sajnál engem.
- Ha valaki, akit szeretsz, bajban van, azt sajnáljuk, nem? Te azért nem sajnálsz, mert nem szeretsz.
- És ha sajnálnálak, akkor azt gondolnád, hogy szeretlek?
- Persze! Abból látnám, hogy szeretsz.
- De remélem, nem azért vágtad bele az ablakba a fejedet, hogy okot adjál a sajnálásra?!
- Nem. Azért mentem neki az ablaknak, mert részeg vagyok. Ki akartam ugrani.
- Innen, az ötödikről?!
- Mondom, hogy részeg vagyok.
- És minek ittál annyit?
- Bánatomban, mert nem szeretsz.
- Na, idefigyelj, mindezért nagyon sajnállak, ha ez öröm neked, szeretlek is, mert jó barátom vagy, de nem szeretlek szerelemmel. Viszont most leápolom valami gézzel az arcodat, és aztán hazaviszlek.

- Szia! Rég láttalak! Hová mész?
- Megyek a kórházba, viszek epret a kisfiamnak, örülni fog.
- Kórházban van a kisfiad?
- Igen, ott fekszik, úgy hiszem, holnap lesz a műtétje.
- Óh, jaj, milyen borzasztó. Szörnyű egy kis ötévest kitenni egy műtétnek. Nem aggódsz? Nem sajnálod?
- Azt mondják, rutinműtét, és jó sebészt találtunk. Azt hiszem, nem kell aggódnunk. És kárpótlásul megvettük neki a kisvasutat! Nagyon fog örülni!
- Szóval nem is sajnálod! Milyen egy anya vagy te! Nem sajnálod, mert nem szereted. Aki szereti a gyerekét, az sajnálja.
- Nem hiszem, hogy igazad lenne. Én nagyon szeretem őt. Miből gondolod, hogy a sajnálás meg a szeretet az együtt jár?
- Nem együtt jár, hanem ugyanaz.
- Nem ugyanaz. A sajnálás inkább a szeretet pótlása bizonyos esetben. A szeretetet sajnálással pótoljuk.
- Hogy mondhatsz ilyet? Azt sajnáljuk, akit szeretünk, nem?
- És akit nem szeretünk, azt nem sajnálhatjuk, ha baj éri?
- Kiforgatod a szavaimat.
- Mindegy, itt kell leszállnom, de gondold át. A sajnálás nem szeretet. Ebben biztos vagyok.
- Szia! Gyógyulást a kisfiadnak!
- Köszi!

- Hát,jó,szóval a birtoklásvágy, a ragaszkodás, a megfelelés kényszere, a sajnálás…, mi van ezekkel?
- Ez mind nem szeretet, de annak látszik. Összetéveszthető, akár a csiperkegomba a gyilkos galócával.
- Aha. De azért a sajnálás, ha nem is szerelem, de a szeretet benne van nem?
- Te szereted, ha sajnálnak téged?
- Nem, egyáltalán nem. Utálom, ha sajnálnak.

- Hé! Az nem a volt barátnőd, aki ott megy?
- Húú, az a fekete nadrágos? Nem! Az az új barátnőm! De dögösen néz ki! Kell nekem az a nő! Megszerzem magamnak!
- Ismered?
- Nem. Még nem. De hamar megismerkedem vele.
- Szereted?
- Na, ne hozzál zavarba. Honnan tudjam? Majd meglátjuk.
- Akkor ez most milyen érzelem?
- Ez… a vadász izgalma, mikor becserkészi a vadat. Olyasmi, mint a horgászás, csak izgalmasabb.
- Értem. Szexuális vágyakozás, és megszerzés!
- Olyan, mint valami sikeres harc. Megszerzem! Vadászat, horgászat! Győzelem!
- Na, sok sikert! Csak nehogy azt mond neki, hogy szereted!
- Na, de mi mást mondanék?
- Hát.. hogy kellesz nekem!
- OK.. Majd csak mondok valamit! Lesz több ötletem is.

Akkor hogy is van ez?

- Tehát akkor mik azok a gyilkos galócák, amikkel összetéveszthető a szeretet?
- Ezek: a birtoklásvágy, ragaszkodás, a megfelelés kényszere, sajnálás, megszerzés öröme,…
- De a szerelem, az a legnagyobb szeretet, igaz? Én most szerelmes vagyok, és a szerelem sokkal több a szeretetnél!
- Nem több, csak más. Most mondtuk, hogy a szerelemben ott van a megszerzés, és az önzés, esetleg ragaszkodás, esztétikai élmény, romantika, és sok egyéb, de mindenekelőtt az erotika.
- Na persze! Az erotika meg a romantika a legjobb az egészben! És benne van a szeretet is. Ha szerelmes vagyok, akkor szerelemmel szeretem a valakit, és szeretettel is. „Szeretlek kedvesem, szeretlek tégedet”,”lányom, anyám, húgom, mindenem vagy nekem”, „szeretlek, mint anyját a gyermek”, „szövetség ez már, nem is szerelem”…
- Igen ez az! Ha ott a szeretet is, akkor a szerelem valóban égi-földi óriási érzés. „Szeretlek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat”.
- It is great! Nagyszerű!
- Viszont, ha nincs ott a szeretet, csak a belezúgás, az, amit amúgy szerelemnek hívunk, akkor a szerelem egyik napról a másikra gyűlöletbe fordul. „Hogy tehette ezt velem, és én hittem neki, gyűlölöm, gyűlölöm, gyűlölöm!!!”
- Na, ebben is volt részem.
- Tehát a szerelem és a szeretet két külön fogalom, még akkor is, ha jó esetben egyszerre jelen vannak.
- Nálam most minden jelen van. Na, de miért nincs külön szó arra, hogy hogyan szeretek valakit?

- Legtöbb nyelven ugyanazzal a szóval mondjuk a szeretet változatait, de a görög szótárban három szó van rá: eros, philia, agape.
- Eros, gondolom, ez a szexuális szeretet, erotika. Erotikus vágy.
- Igen.
- És a gyerekek szeretete, a családtagok szeretete egymás iránt? Annak mi a görög neve?
- Az a philia. Igazi családi érzés.
- Igen. Szeretem a fiamat, viszek neki epret, szenvedek, ha ő szenved. Olyan érzés, hogy én ő vagyok.
- Na, ez az igazi szeretet. Az egység élménye. Hogy én ő vagyok. Egy vagyok vele.
- Értem akkor most már, hogy a szerelem is attól igazi, ha eggyé válok azzal, akibe szerelmes vagyok.
- Azt tanultam egy jóga tanártól, hogy a szexuális eggyéválás az Istennel való eggyéválásnak a földi megjelenítése.
- Ó, ez csodálatos mondás. Akkor a gyerekemet azért is szeretem, mert az apjával is eggyéváltam, vele is egy vagyok…

- A gyerekünk szeretetében azért ott van mindenekelőtt az anyai ösztön. Alig különbözünk pl. attól, ahogy az őz anyuka szereti a kis gidáját. „Ápolgatja, dédelgeti, friss szénával megeteti, forrásvízzel megitatja, mintha volna édesanyja”.
- Aha. Én is ezen nőttem fel. „Mátra alján, falu szélén lakik az én öreg néném.” De itt végül is nem az őz anyuka eteti a gidát, hanem az öreg néne.
- Igen, a néne eteti, mintha ő volna az édesanyja, vagyis az anyai szeretet a mintája. Ápolgatja, dédelgeti. Ezt tesszük mi is a gyerekeinkkel.
- De azért az emberi szeretet mégiscsak több. Több mint az őzé. Egy ember szülő jobban szereti a gyerekét, mint egy őz anyuka, nem?
- Igen. Az embernél még jelen van a birtoklás is.
- Birtoklás?
- Persze! Az én fiam! Enyém, a tulajdonom.
- Na, nem. Nem a tulajdonom. Enyém, de nem a tulajdonom, hanem a gyermekem.
- Igen. A gyermekem. Az én testem. Ugyanaz, mint én. Valójában a gyermekem én vagyok. Az előbb is mondtuk.
- Azt hiszem, az őz nem tudja ezt.
- Én is azt hiszem. Habár… lehet, hogy úgy ösztönösen…,az őz tud valamit...
- Én bármit megtennék a gyerekmért. Ez a szülői szeretet.
- Azért, mert a tiéd? Mert látod rajta a vonásaidat.
- Igen, látom rajta a vonásaimat, örökli a hajam színét, vagy a tehetségemet.
- Meg a házamat, az üzletemet.
- Hogy jön ide a ház meg az üzlet. Inkább a büszkeség! A fiam érdemei az enyémek is valahol, tőlem erednek..., tőlem tanulta, én neveltem, taníttatom. Büszke vagyok rád fiam!
- De mi van, ha nem lehetek rá büszke? Akkor ne is szeressem?
- Biztosan van valami, amiért megérdemli a szeretetet.
- Hát bizony, a büszkeség érdemektől függ, de a szeretet nem. A gyerekünket akkor is szeretjük, ha buta, vagy csúnya, vagy akár bűnöző.
– Pedig milyen jó érzés, büszkélkedni a gyerekünkkel!
- Lehet. De a büszkélkedés nem szeretet.
- Csak összetéveszthető vele, akár a csiperke a gyilkos galócával.
- Onnan ismered meg a családhoz fűződő szeretetet, hogy nem függ érdemektől. Nem kell kiérdemelni. Szeretem, mert az anyám. Szeretem, mert a gyerekem.
- És ez az, amit a görög nyelvben philiának neveznek.
- Igen.

- Na, de három görög szót mondtál. Az eros, a philia… és mi a harmadik?
- Az agape.
- Az vajon mi lehet? Hiszen már megmondtuk, mi a szerelem, és hogy mi a szeretet. Van még ennél igazabb szeretet is?
- A még igazibb szeretet nemcsak a saját gyerekünkre vonatkozik.
- Örökbe is lehet fogadni gyereket, vagy a más gyerekét is szerethetjük, de nem annyira…
- Nézd az öreg nénét! Nem az ő gyereke az őzgida, mégis megtesz mindent, amit csak tud. A Cili cicát és a Bodri kutyát is megtanítja, hogy szeressék az őzikét. Testvérük talán? Hogy lehetne a cicának az őz a testvére?!
- Azért szeretik, mert az őzgidácska aranyos.
- Ugyan már. Honnan tudná a cica, meg a kutya, hogy a gida aranyos. A szeretet nem függ érdemektől, most mondtuk.
- Nehéz szó ez a szeretet. Pedig milyen sokszor kimondjuk!
- A harmadik fajta szeretet, az agape, mindent és mindenkit, mindenkor szeret. Mint Jézus mondta: „Az ellenségeiteket is szeressétek”.
- Ki az aki szereti az ellenségét? Az öreg nénének sem ellensége az őzike.
- De a néne lehetne az őz ellensége. Meg is süthetné vacsorának, nem igaz?
- Miket beszélsz?! Habár…
- Bizony az öreg néne szeretete a legnagyobb. Mert ő nem a saját gyerekét szereti, és nem a szülői ösztön vezérli, nem is a birtoklás, hanem a valódi szeretet.
- Ilyen csak a mesében van.
- Dehogyis! Sok „öreg nénét” ismerek.
- Például Teréz Anya?
- Igen! És sokan mások! Vannak még ilyenek, csak ők nem olyan híres emberek, mint a TV sztárok.
- Szóval az agape olyan szeretet, ami nem függ attól, hogy az én családom-e vagy az ellenségem... és még mitől nem függ?
- Érdemektől sem függ, nem önző, és nem vár viszonzást.
- Na, még ezt eddig nem mondtuk. Hogy nem vár viszonzást.
- Az Öreg Néne a végén visszaengedi a gidát az erdőbe. Nem is kér fizetséget.
- Nem úgy van, hogy akit szeretünk, azt magunk mellett tartjuk?
- Jaj, már megint összetéveszted. Figyelj! Azért engedi vissza, mert szereti, vagy azért, mert nem szereti?
- Hm? Ha nem engedi vissza, akkor az a birtoklásvágy. Vagyis a gyilkos galóca. Ha visszaengedi, az a szeretet. Vagyis a csiperkegomba.

- Eckhart Tolle könyvet olvastál már, igaz? Az ő mondása ez: „A szeretet a másik emberben lévő formanélküli felismerése”.
- Forma nélküli???
- Úgy érti, az anyag nélküli tudat. Vagyis lélek.
- Tehát felismerni a másik emberben..
- Hogy ő is egy lélek. És a két lélek ugyanannak a nagy Égi léleknek a része.
- Ááá, tudom, a jóga órán ez a köszöntés, a bennem lakó lélek köszönti a benned lakó lelket, namaste.
-Namaste…
http://hu.wikibooks.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Wittizsu/Spiritu%C3%A1lis_dalok_Eostar_Kamal%C3%A1t%C3%B3l#Namaste_:_Namaszte

Az égi boldogság

- Tehát eros, ez a szexuális vonzódás, philia, ez a szülői, családi szeretet, és agape, ez a lelkek mindent átfogó szeretete. És a felebaráti szeretet hol marad?
- Hát az…. benne van… a mindent átfogóban.
- Tehát minden ember felebarát. Ez szerintem a humanitás.
- Igaz. Akkor tegyük bele a humanitást is?
- Jaj, akkor mennyi mindent bele kellene még tenni! Humanitás, jóindulat, természet, állatok, növények.
- Igen. Tehát a mindent átfogó isteni szeretet. Az agape mindezt magában foglalja.
- És a szerelem nem más, mint az eros, a philia, meg az agape együtt.
- Jaj, már megint kezded! A szerelem féltékeny, önző, és nem vonatkozhat mindenkire, csak egy kiválasztott személyre. A szerelem az átkozott gyötrelem.
- És az égi boldogság!
- Igen! Ha az isteni szeretet, és a szerelem összetalálkozik, az, az égi boldogság.
- És a philiát kihagyod?
- Dehogy! Az már úgyis benne van, hiszen a mindent átfogó isteni szeretet mindenkire vonatkozik, tehát a családomra is.
- De azért mégis más, és vegyük bele a családi szeretetet is az égi boldogságba.
- Nem bánom, ha annyira akarod, vegyük bele. De az agape a másik kettő nélkül is égi boldogság.
- Várj, szól a telefonom. Hátha ő hív!
- Na???
- Igen! Boldog vagyok! Szerelmes vagyok! És tavasz van, gyönyörű tavasz! I love you, I love you, I love you…

Olvasmány ajánló

- A Veszekedés Elleni Pirulákból ez az utolsó elég durva. Tényleg nem jogos. Hogy-hogy, még annyi se, hogy bocs, vagy hogy igazán sajnálom. Aki ezt tette a másikkal, igenis, hogy kérjen bocsánatot, azt mondja a törvény is…

- De ahol szeretet van, ott nem kell törvény. És a szeretetnek nincs szüksége a „sajnálomra” .

- De akkor a másik fél elszemtelenedik. És a fejemre nő. Uralkodni fog rajtam. Szemétked…

- Stop! Ne folytasd. Ez annyit jelent, hatalmad van fölötte, és félsz, hogy elveszíted ezt a hatalmat. Ez nem szeretet. Még azt sem mondhatom, hogy összetéveszthető, mint a csiperke a gyilkos galócával. Ez hatalmi harc. Házastársaknál, és más együtt élő családtagoknál előforduló fertőzés.

- Felírnál ellene valamit?

- Itt van, csak be kell venni. „Veszekedés elleni pirulák.”