Wittich Zsuzsanna:Hálaadás kerékpárral
Wittich Zsuzsanna:Hálaadás kerékpárral
Hálaadás kerékpárral
[szerkesztés]Mindig elbűvöl a táj, meg a tájban való jelenlét, az illatok, a gyors hajtás által keletkezett szél, ha kerékpározom. És mindig hálát adok a kerékpárért, meg hogy van erőm és lehetőségem erre a kedvtelésre.
Hálaadás kerékpárral
Köszönöm az Égnek, erős lábamat,
Köszönöm a pompás kerékpáromat.
Köszönöm az Égnek, hogy az utakon
Egy vagyok a széllel, ahogy taposom.
Köszönöm a dimb-domb mesetájakat,
Piros, lila, sárga, kék virágokat.
Köszönöm a fenyves gyanta illatát,
Köszönöm a bükkös erdő-templomát.
Köszönöm a tágas végtelen mezőt,
Köszönöm a felhőt, és a jó időt.
Szeretem a küzdést, mikor fölfelé,
És a repülést a lejtőn lefelé.
Taposom a talpam, szállnak el a fák
Tűri a pedál és bírja jól a láb.
* * *