Védőoltás/Karib szigeteken

Karib szigeteken

Karib szigeteken előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások[szerkesztés]

Kötelező oltás: -
Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség

Országok
Turisták által leggyakrabban látogatott helyek: Kuba, Jamaica, Haiti, Dominikai Köztársaság, Virgin szigetek, Martinique, Dominika, Trinidad és Tobago, Holland Antillák, Bahama, Bermuda, Barbados, Puerto Rico, Guadeloupe. Anguilla (UK), Antigua és Barbuda, Aruba, Barbados, Kajmán-szigetek(UK), Grenada, Martinique (Franciaország), Montserrat (Egyesült Királyság), Holland Antillák, Puerto Rico (US), Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Turks-és Caicos-szigetek szigetek (Egyesült Királyság). Az ide látogató utazó sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok

UV fényvédelem
Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni
Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
Édesvízben nem szabad fürödni
Ciguatera mérgezés, amit az étkezési zátony halak toxin-tartalma okoz
Sérülés gépjármű-balesetek (többek között motoros robogók)
Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban

Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Májmétely fertőzés[szerkesztés]

Fasciola hepatica. 2007.

A betegség az egész világon előfordul, de leggyakoribb juhtenyésztő országokban, különösen, ahol nyers salátát esznek. Latin-Amerikában, Afrikában.

A betegek kezelése során, féregellenes gyógyszeres kezelésre van szükség: praziquantel, bithional

Az ember általában fertőzött édesvíz, vagy fertőzött vízzel locsolt zöldségek fogyasztásával fertőződhet meg. A kórokozó hordozója sokfajta emlős állat lehet, de legfontosabb a juh. A férgek életciklusuk során a felnőtt korukban a hordozó állat belében élnek, innen a széklettel a peték az édesvizekbe kerülnek, ott a csigákban (ez egy közti gazda) fejlődnek tovább, majd visszajutnak az édesvizekbe, és a az embert a nyers növények fogyasztásán keresztül fertőzi meg. Az emberi szervezetben a bejutnak a bélbe, és a bélfalon és a hasüregen keresztül bejutnak a májba, ahol az epeutakban élnek, és annak károsodását okozzák.

A betegséget, májmételyféreg fertőzés (Fasciola hepatica) okozza, a féreg levél alakú és 3x1,5 cm nagyságú. A betegség hordozója lehet sokféle emlős állat, de legfontosabb a juh, közti gazda a csiga. A fertőzés vízzel, és nyers vízi növények fogyasztásával terjed. Átmeneti fertőzést okozhat, szarvasmarha- és juhmáj fogyasztása is.

A fertőzés általában enyhe. A betegségnek három formáját különíthetjük el: heveny, idült lappangó, és idült elzáródásos formát. A heveny betegség esetén: a beteg mája megnagyobbodik (jobb oldali bordaív alatt hasi fájdalom, puffadás jelentkezik), és érzékennyé válik, és magas láz, fejfájás, étvágytalanság, hányás, izomfájdalmak, viszkető bőrkiütések jelentkeznek. Kialakulhat sárgaság, testsúlycsökkenés, és elesett állapot, ha a fertőzés súlyosabb. A beteg vérszegény lehet. Idült latens betegség esetén: a betegek többsége panaszmentes, néhány betegnél májmegnagyobbodás, és a fenti tünetek jelentkezhetnek. Idültelzáródásos betegség esetén: azt jelenti, hogy a fertőzés miatt az epeutak elzáródnak, ekkor sárgaság, hasi fájdalom, láz jelentkezhet. Kuba