Védőoltás/Ausztrália és Óceánia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ausztrália és Óceánia

Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek)[szerkesztés]

Ausztrália (beleértve Tasmánia) és Új-Guinea (beleértve a keleti része Indonézia (Aru-szigetek)) és a szárazföldi tartományok Pápua Új-Guinea). 2006.
Óceánia: Mikronézia-lila, Melanézia- sötétkék és Polinézia- világoskék. 2004.

Országok
Amerikai Szamoa, Ausztrália, Karácsony-sziget, Cook-szigetek, Fidzsi, Francia Polinézia, Guam, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, új-Kaledónia, új-Zéland, Niue, Norfolk-sziget, Észak-Mariana-szigetek, Palau, Pápua Új-Guinea, Pitcairn-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Tokelau, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Wake-sziget, Wallis és Futuna-szigetek

Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az élelmiszer és a víz útján terjedő fertőzések esetén alacsony Ausztráliában és Új-Zélandon. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken.

Életmódbeli tanácsok

  • UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
  • Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex
  • Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt
  • Ciguatera mérgezés
  • Mérgeskígyó marás
  • Pókcsípés
  • Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban
  • Rovarcsípések megelőzése
  • Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések[szerkesztés]

Bozót tífusz, Tsutsugamushi láz[szerkesztés]

Trombicula a bozót tífusz vektora. 2007.
George Silk klasszikus képet hozott Buna-ból(Új-Guinea), karácsony napján, 1942-ben. Egy ausztrál katona, George "Dick" Whittingtont segíti egy pápua, Raphael Oimbari. Whittington 1943 februárjában tífuszban meghalt. 1942. december 24.

Csendes-óceán nyugati része, Délkelet-Ázsia, Észak-Ausztrália, Pápua Új-Guinea és a néhány nyugati és déli sziget.

Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.
A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható. doxycycline, chloramphenicol, Rifampin, azithromycin Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet.

A bozót tífusz egy baktérium által okozott, rágcsálók parazitái, atkái (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A betegség oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és paraziták terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A növényzettel kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik.

Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi nyirokcsomók megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A láz fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A beteg zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, szívelégtelenség alakulhat ki.

A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni antibiotikumot. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is.

Egér tífusz, foltos láz[szerkesztés]

Délkelet-Ausztráliában, ritkán fordul elő Pápua Új-Guineában

Malária[szerkesztés]

Pápua Új-Guinea, Vanuatu, a Salamon-szigetek Atovaquone/proguanil, doxycycline, mefloquine

Dengue[szerkesztés]

Szigetek, Észak-Ausztrália

Japán encephalitis (JE)[szerkesztés]

Pápua Új-Guinea, Torres szoros, Ausztrália északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , Csendes-óceáni szigetek(Guam)

Nyirokrendszeri filariasis[szerkesztés]

Csendes-óceáni szigetek, Amerikai Szamoa, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Francia Polinézia, Kiribati, Niue, Szamoa, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, valamint Wallis és Futuna.

Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

Hastífusz[szerkesztés]

Tífusz ismert vagy feltételezhető Mikronéziában.

Hepatitis A[szerkesztés]

Hepatitis A előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük Pápua Új-Guinea

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Tuberkulózis[szerkesztés]

100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban.

Influenza[szerkesztés]

Ausztráliában általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások.

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések[szerkesztés]

HIV[szerkesztés]

Prevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), Pápua Új-Guineában, és néhány csendes-óceáni szigeteken.

Hepatitis B[szerkesztés]

Kevesebb mint 2%-a él Ausztráliában Hepatitis B vírussal fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken.

Hepatitis C[szerkesztés]

1% -2,4%-ban a legtöbb területen.

Zoonózisfertőzések[szerkesztés]

Veszettség, rabies[szerkesztés]

Denevér lyssa vírus ismert Ausztráliában.


◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

Jegyzetek