Védőoltás/Antarktisz, Déli-sark

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search

Antarktisz, Déli-sark

Antarktisz, Déli-sarkvidék[szerkesztés]

Antarktisz. 2009.
Antarktisz térképe, magyar földrajzi nevekkel. 2004.
A Traverse, amely üzemanyagot, élelmiszert, és egyéb kellékeket szállít a Dumont d'Urville a Dome C (Concordia) állomásra. 2005 január.
Concordia Station (Dome C) látható, a tetején egy 32 méter magas torony található, mintegy 1 km-re az állomástól. 2005.

Szigetek

Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Utazás az Antarktiszra leggyakrabban Chilén és Új-Zélandon keresztül valósul meg.

Életmódbeli tanácsok

Viseljen védőruházatot és felszereléseket kifejezetten szélsőséges hideg környezetre tervezve. A legjobb, ha ruha réteges, mivel túlságosan sok ruha túlhevülést eredményez. Kövesse az öltözködéssel kapcsolatos ajánlásait a túravezetőknek. Az alacsony hőmérséklet és a nagy szél a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelenti. Antarktisz a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb hely a Földön. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.
Védje a bőrét a napfénytől fényvédő krémmel (legalább 15 w:SPF) és a szemet napszemüveggel. az w:Antarktisz felszínének 95%-a jéggel borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb. 80%. A partvidéken azonban csupán 15-20% az albedó értéke, így a partokon kialakuló hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. Károsítja a szemet és a bőrt, és védelmi intézkedéseket kell tenni.
w:Antarktisz a Föld legnagyobb átlagmagasságú kontinense. A hó és jégtakaró beleszámításával az átlagmagassága 2600 méter. Az w.Antarktisz több millió km² kiterjedésű, nagyrészt összefüggő szárazföld, ahol hegyláncok, medencék, síkságok váltogatják egymást, amik legnagyobb részét jégtakaró fedi. A kontinens partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az w:Arktiszt.
A w:sarkvidék helyzete miatt itt 4-6 hónapos éjszaka uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, ami az amúgy is hideg terület további lehűlését eredményezi. A sarki éjszakák, hosszú és nagyon hideg tele után következik a rövid, hűvös és sugárzásban gazdag nyár. A déli szélesség 66,5°-tól délre a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont fölött van, míg télen a horizont alatt tartózkodik. A Föld keringési pályájából adódó különbségek miatt a sarki éjszaka hossza eltér az Északi- és a Déli-sarkvidéken. Az északin 176 napig, a délin 183 napig tart az éjszaka.
  • Balesetek
Kisebb sérülések, ficamok és zúzódások gyakran előfordulnak. Az ilyen típusú sérülések elsősorban a csúszós jégnek köszönhető.
Palackozott, forralt víz, fertőtlenítés, tüneti kezelésére felkészülés. Gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, főként étkezés előtt. Ha a szappan és a víz nem áll rendelkezésre, használjon alkohol alapú kézi gélt (legalább 60%-os alkohol). Igyál sok vizet, hogy hidratáljon a kiszáradás veszélye miatt, mivel az w:Antarktisz a világ legszelesebb, legszárazabb és leghidegebb régiója.
A w:HIV és más nemi úton terjedő betegségek kockázatának csökkentése érdekében mindig latex óvszert használni.
Kockázatos az w:influenza, w:kanyaró, w:mumpsz, és más betegségek, amelyek könnyen terjednek emberről emberre az utazási és életkörülmények miatt. Az emberek a világ minden tájáról együtt utaznak, túráznak, hajóznak. Zárt élőhelyén az emberek növelik a kockázatát a betegségeknek. Fontos, hogy az utazók az up-to-date rutin oltásokkal rendelkezzenek, beleértve az influenza vakcinát.

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések[szerkesztés]

Influenza[szerkesztés]

Kockázatos régiók évszakonként. Kék-November-Április; sárga- egész évben; piros- Április-November. 2011.
Influenza tünetei.
Az influenzavírus életciklusa a fertőzött sejtben.
Különböző influenza törzsek, amelyek megfertőzték az emberi populációt a 20. században. 2004.
  • Védőoltás van: Fluarix, FluLaval
A w:kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új w:oltás szükséges. Oltandók a 65 év felettiek, a tartós w:betegségben szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek, bentlakásos intézményben élők vagy a hajléktalanok. Az oltás helyén rövid ideig tartó fájdalom, pír, gyengeség jelentkezhet. Nem oltható az, akinek tojásfogyasztás után súlyos allergiás reakciója volt.
  • Gyógyszeres terápia van: oseltamivir, zanamivir.
Az w:influenza kórokozója w:vírus (ortomixovírusok (Orthomyxoviridae)), melynek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között is megbetegedést okozhat. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A w:vírus igen változékony, így az átvészelt w:fertőzés nem ad hosszantartó védettséget. A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi járványok vagy világjárványok léphetnek fel. Az w:1918-19-es spanyol influenza 20 millió ember halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - a Föld minden tájára néhány óra alatt eljuthat a vírus. Számítások szerint, egy újabb w:világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet.
Pár napos lappangási idő után hirtelen lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Száraz köhögés, w:hörghurut, w:tüdőgyulladás kísérhetik. A magas láz és a toxikus tünetek a csecsemők, idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a w:baktériumok okozta felülfertőződés, tüdőgyulladás is gyakoribb. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek[szerkesztés]

Utazók hasmenése[szerkesztés]

(w:E. coli, Salmonellák, Giardia, w:Entamoeba, w:Shigella)

Hepatitis A[szerkesztés]

Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek[szerkesztés]

Hepatitis B, vírusos májgyulladás[szerkesztés]

Kevesebb mint 2%-a él ebben az országban w:Hepatitis B w:vírust hordozó (alacsony endémiás).

HIV/AIDS, GIRD[szerkesztés]


◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

Jegyzetek