Címerhatározó/Turóc vármegye címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Turóc vármegye címerével foglalkozik.

A megye címere a 16. század közepén jött létre, amikor a főispán Révay Ferenc és az alispán Rakovszky György volt. A megye címerébe így a Révayak farkasa és a Rakovszkyak rákja került. A címerben a Túróc folyót jelképező hullámos vízfelület fölött jobbról farkas, balról rák áll egymással szemben és egy leveles koronát emelnek a magasba. A pajzs jobb felső sarkában nap, bal felső sarkában félhold látható. Ezen címer későreneszánsz változata megtalálható például egy 1640-es pecséten, a Szlovák Nemzeti Levéltár (SNA) Révay archívumában (Spoločný archív rodu Révay, Práva na mýta v Turci, kr. 22, fasc. II.).

Az ónodi országggyűlés egyik határozata értelmében Túróc vármegyét eltörölték. 1707-ben megbízott küldöttek irányították, majd területét fel kellett volna osztani a szomszédos vármegyék között. A határozattal megszűnt a vármegyei címer és a hivatalos megyei pecsétet is megsemmisítették. A császári csapatok megérkezésével azonban a megyei önkormányzat is helyreállt. A megye címerének megújítását főleg Okolicsányi Pál, jogtudós szorgalmazta, akinek az országgyűlésen egyetlen fiát, Kristófot is megölték. Valószínűleg Okolicsányi Pál érte el, hogy a megújított vármegyei címerbe az ónodi országgyűlésen megölt követek családi címereinek elemei is felvétessenek. I. József császár a megyei követek kérését jóváhagyta és 1709. szeptember 27-én Túróc vármegyének új bővített címert adományozott. Az új címerben a boglárpajzson megjelent a Révayak címere, akik Túróc örökös főispánjai voltak. A nagypajzsban a megölt követek családi címerei láthatók: az Okolicsányi címer (baloldali mező) és a Rakovszky címer (jobboldali mező). A pajzs fölött korona és egy sisak volt látható, a sisakon a Révay sisakdísz, jobb oldalon a Rakovszky, bal oldalon az Okolicsányi sisakdísz.[1]