Címerhatározó/Thúry címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Thúry címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Thúry , Thúri, Túri családok címerével foglalkozik.


nagytúri Túri[szerkesztés]

Nagytúri Túri címer, 1571.png

Nagytúri Túri Ferenc

Nagytúri Túri (Thwry de Nagythwr) Ferenc nemességét I. Miksa megerősítette és címerét megújította 1571. június 13-án Prágában kelt oklevelével. Az adományozást 1575-ben hirdették ki Miskolcon, Borsod vármegye közgyűlésén.* [* MUO 27. Közli Szálkai Tamás: Nagytúri Thury Ferenc armálisa a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár diplomagyűjteményéből. Levéltári Szemle. 2006. 4. 3–11.]

A pergamenre íródott oklevelet I. Miksa király és Liszti János veszprémi püspök hitelesítette. Az armális függőpecsétje mára elveszett.* [* Oklevél/plicatura/címerkép mérete: 445x650/90/117x90 mm.]

Az oklevélbe befestett címerkép, amely az elveszett eredeti bővített változata, aranykeretes, feketével damaszkolt lila alapon, aranyszínű babérkoszorúval övezett – szintén damaszkolt – vörös kárpiton elhelyezett szimmetrikus tárcsapajzs, ebben látható a címerfestő vagyis „a festőművész által művészien és tehetséggel, minden tekintetben világosan és tisztán” megfestett címer: „Katonai pajzs kék színben, … alján zöld mező, felül lovag vagyis (mell)vértes és sisakos vitéz látható, szügy-bogláros lovon ülve – combja lándzsától átütve – kardját a magasban forgatja; a ló lábánál pedig levágott törökfő látszik. Továbbá nyílt katonai sisak királyi koronával díszítve, melyből kócsagtollak aranyboglárokkal szépen díszített nyalábja emelkedik a magasba. A sisak tetejéről, jobbról és balról kék és arany színű sisaktakarók vagy szalagok veszik körül a pajzs mindkét oldalát és illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare coelestini coloris, … inter extremitatem viridi campo habens expressam, supra quem eques sive miles thorace, et galea conspicuus equo insidens phalerato, et femur hasta transfossus, gladium alte vibrare, ad pedes vero equi caput Thurcicum amputatum cernitur. Deinde appositam galeam militarem apertam, regia exornatam corona, ex qua fasciculus cristarum ardeae bullis aureis decenter exornatus in sublime prominere cernitur: a summitate galeae lacinys, sive lemniscis hinc, illinc, aureo, et coelestino coloribus discriminatis, ambas scuti ambages circumfluitantibus, ipsumque apposite exornantibus; …”]

Az igényesen megfestett címerkép a címerleírásnál jóval „beszédesebb”, hiszen a festő igyekezett minden apró részletet élethűen visszaadni. Ez a „természetes” ábrázolás a magyar heraldika sajátossága, ami lehetővé teszi, hogy a címerképek alapján fontos művelődéstörténeti,* [* R. Kiss István: Természetes ábrázolás az 1526. elıtti magyar czímerekben. Turul. 1903. 4. 171.] így viselettörténeti* [* címerképek viselettörténeti jelentıségét eleinte Szendrei János (Magyar viseletképek czímeresleveleinkben. Bp., 1892. és Nagy Géza: A magyar viseletek története. Bp., 1905.) hangsúlyozta, újabban ld. Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben. 121., 122., 125., stb. említi.] és konkrétan a hadi viseletekre vonatkozó* [* Legutóbb Szálkai Tamás: Hadi viselet és fegyverzet ábrázolása magyar címereslevelekben a 16. század végéig. Turul. 2005. 3–4. 86–95.] tanulságokat vonjunk le.

Éppen ebben a részletgazdagságban rejlik a Thury armális jelentősége is, valamint abban, hogy más címerképek gyakran csak egy-egy fegyvert, vagy a viselet egy darabját mutatják be, míg a teljes alakos ábrázolások a képek mérete miatt nem olyan aprólékos kidolgozásúak,* [* A címerfestmény minősége kétségkívül a kiállításra szánt összegtől is függött. Ld. Holub József: Czímereslevél taxája 1572-ből. Turul. 1910. 4. 178. és részletesebben Kóta Péter: i. m. 149–156.] – bár ellenpélda is akad.* [* Pl. Dombay-címer Ld. Ghiczy Pál: Ivánczfalvi Dombay János deák czímerlevele 1506. évből. Turul. 1891. 3. 130-133. Valamint: Radák Balázs élethő, ún. „jelenetes” címerábrázolását. A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.] A címerképen a 16. század második felének jellegzetes magyar könnyűlovasa tűnik fel.

A ló gazdagon díszített, aranyveretes kantárzatot, szügy-boglárt, fején aranygombos kócsagtoll-díszt – mely a sisakdíszben is megismétlődik – szintén vörös farmatringot visel, melynek egy szalagja a ló farkfonatán is végigfut. Hátán aranyszínű takaró és megemelt első kápájú nyereg látható.

A vitéz lemezes félvértet visel, karját sodronying borítja, kézfeje szabadon látszik. Öltözetét vörös fegyverderék, lila nadrág és aranyszínű (sárga) csizma – ezüstszínű taréjos sarkantyúval – egészíti ki. Fején orrvédő vassal ellátott vassisak, melyet fekete tollbokréta díszít, mely egészen hasonlít a sajói Kotech-címerben látotthoz. A sisak alakja a korabeli huszársisakok formáját követi.* [* A Szendrei János által magyaros huszársisakként definiált hegyes csúcsba futó gerezdes, hátul általában nyakvédő vassal ellátott török eredetű sisak. Szendrei János: Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896. 815., 817., 823. sz.] Ez a viselet erőteljesen emlékeztet Nicolaus Nelhnek a szigetvári hős Zrínyi Miklósról készült ismert ábrázolására.* [* Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése. Bp., 1905. 54.] A címerképen látható lovas felemelt jobbjában aranygombos, hajlított markolatú, aranyszínű keresztvassal ellátott, enyhén görbített pengéjű szablyát tart,* [* Ugyanilyen látható Kutron Miklós 1578. évi címerében is. MOL címereslevelei. Kutron Miklós.] korábban vélhetően ezzel vágva le a ló lábainál látható vörös turbános, bajuszos török fejét.[1]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 46-47. (PhD értekezés) [2]


  • Külső hivatkozások:



dannyani Thúry[szerkesztés]

Dannyani Thúry.JPG

Dannyani Thúry másképpen Pakó András 1578. június 14., Bécs I. Rudolf nemesség és címer általa: testvére János, sógorai Penyigei Nyíry Jakab és Rapolti Zólyom Jakab

P 773 Lad. RRR 83/66

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[3]


középtúri Thury[szerkesztés]

Thury Ferenc címere, 1588


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Thúri 1597[szerkesztés]

Thúri Gergely.JPG

Thúri Gergely 1597. augusztus 1., Prága I. Rudolf nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[4]



váradi Thúri[szerkesztés]

Váradi Thúri István 1649.jpg Váradi Thúri.JPG

Váradi Thúri István 1649. június 27., Déva II. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Gyulai Erzsébet

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[5]


Rövidítések



Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs