Szerkesztő:Tompa Péter/próbalap

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A MA ÉLŐ TUDOMÁNYOK, ÉS TUDÁS KÁOSZA A FOGALMAK VILÁGÁBAN

Ha a kocka alapjának területe azonos a henger alapjának területével, akkor felírhatom, hogy:

, ebből és

Amikor a kocka alapja és térfogata is azonos a henger alapjával és térfogatával, akkor felírhatom, hogy:

a = h-val

A kocka térfogata „V” egyenlő az alap és a magasság szorzatával:

„a” négyzet x a = „a” a köbön

Mivel a henger térfogata is az alap és a magasság szorzatával van meghatározva, így: „r” a négyzet x Pi x h. A henger magassága, azonos a kocka magasságával, így felírhatom, hogy: „r” a négyzet x Pi x a. Ha ebbe a képletbe behelyettesítem az „a” értékét „r”-el kifejezve, akkor a henger képlete: „r” a négyzet x Pi x r x négyzetgyök Pi = „r” köb x Pi x négyzetgyök Pi. Ebből a tényből következik, hogy: „a” a köbön = „r” a köbön x Pi x négyzetgyök Pi. Tudva azt a tényt, hogy a henger 2/3-da egyenlő az azonos sugarú GÖMB térfogatával, felírhatom, hogy: 2 x ”a” a köbön /3 = 4”r”a köbön Pi/3. Megoldva az egyenletet megkapom, hogy: Pi = „a” a köbön/2”r”a köbön-el. Mivel a Pi- nek értékét már meghatároztam: Pi = „a” a négyzeten/”r” a négyzeten, így felírhatom, hogy: „a” a köbön/2”r”a köbön = „a” a négyzeten/”r” a négyzeten. Ebből következik, hogy: a = 2r-el. Az „a”- nak az értékét is meghatároztam már: a = r x négyzetgyök Pi, így egy irreális tényt kapok, hisz 2r nem = r x négyzetgyök Pi- vel. Ez a tény bizonyítja, hogy a henger magassága a ma élő és elfogadott GÖMB térfogatának képletében helytelen, mert „h” nagyobb „a”- tol, amikor is h = 2r, „a” pedig: a = r x négyzetgyök Pi.

Ha meghatározom a 2 cm a köbön térfogatú gömb sugarának értékét a ma elfogadott és használt képlettel, akkor: r = 0,782 cm, az új képlettel pedig: r = 0,814 cm.

Ha abból a tényből indulok ki, hogy integrálszámítással bizonyított tény, hogy a félgömb térfogatával és sugarával azonos térfogatú kúp oldala: O = 2r, akkor kiszámíthatom ennek a kúpnak a magasságát, mert: h = négyzetgyök (2r) a négyzeten – „r” a négyzeten = r x négyzetgyök 3. Mivel a kúp magassága azonos az azonos alapú és 3 szoros térfogatú henger magasságával, így felírhatom, hogy: „h” kúp = „h” henger. A henger magassága azonos az azonos alapú és térfogatú kocka magasságával:

               „h” kúp = „h” henger = a = r x négyzetgyök 3. Ebből következik, hogy az azonos területű négyzet és körnél:

„a „a négyzeten = (r x négyzetgyök 3) a négyzeten = 3 „r” a négyzeten .

A henger térfogatát megkapom, ha az alapot beszorzom a magassággal, r x négyzetgyök 3, így a henger térfogatának képlete

                 V = 3 x „r” a négyzeten x r négyzetgyök 3 = 3 x „r” a köbön x négyzetgyök 3
                 A kúp térfogata:    V = „r” a köbön x négyzetgyök 3
                 A gömb térfogata: V = 2 x „r” a köbön x négyzetgyök 3
                 Amikor a kör területe: T = 3 x „r” a négyzeten, akkor a kör kerülete:
                 K = 4 x a = 4 x r x négyzetgyök 3, és a gömb felülete pedig:
                F = 4 x r x négyzetgyök 3 x r x négyzetgyök 3 = 12 „r” a négyzeten
                A ma élő és használt képlet a gömb térfogatához, nemcsak a „Pi” fogalmával és értékével téves, hibás, hanem abban is, hogy ebben a hengerben nem egy gömb képezi a henger 2/3-dát, hanem két a henger sugarával azonos sugarú gömb van jelen, így amikor meghatározták a gömb felszínének képletét, akkor helyes képletet alkottak, mert nem a két gömb felszínét vették figyelembe, hanem a henger térfogatának 2/3-dát, így megkapták a dupla térfogatú gömb felszínét miközben a két gömb felszíne az „r” sugarú és magasságú hengerekben helyezkednek el: F = (4 x r x a négyzeten x Pi) x 2 = 8 x „r” a négyzeten x Pi = 25,133 r a négyzeten.

Ettől még nagyobb a különbség jelenik meg, ha a gömbök felületét a kúpok oldalából számoljuk ki: F = (3 x r x O) x 4, mivel a hengerek magassága h = r, így az oldal O = r x négyzetgyök 2 és ebben az esetben: F = (3 x r x r x négyzetgyök 2) x 4 = 16,97 x „r” a négyzeten .

                Ha ugyan ezeket a műveleteket elvégzem az én képleteimmel  

is, akkor: F = 4 x r x négyzetgyök 3 x r x négyzetgyök 3 = 12 x „r” a négyzeten.

                F = 2 x 3 x r x O = 12 x „r” a négyzeten (mert O = 2 x r)
                Amikor elvégzem a számtani műveleteket mind a három képletnél, akkor:
                V1 = 4 x „r” a köbön x Pi/3 = 4,19 x „r” a köbön Ebből az r = 0,782 cm,           V = 2 cm a köbön
                V2 = 2 x „r” a köbön x Pi x négyzetgyök Pi/3 = 3,712 x „r” a köbön, az r = 0,814 cm, V = 2 cm a köbön
                V3 = 2 x „r” a köbön x négyzetgyök 3 = 3,464 x „r” a köbön az r = 0,833 cm,              V = 2 cm a köbön
                Maga az a tény, hogy a „Pi” fogalom és érték, nemcsak irracionális, hanem légből kapott irreális fogalom és érték is, hiábavalóvá vált az a tömérdek munka, amelyet az emberek a „Pi” fogalommal és értékével töltöttek el. Akkor, amikor az emberek azzal versenyeztek, hogy minél több tizedessel határozzák meg a „Pi” értékét, és hosszú falakat írtak tele vele, mind csak elpazarolt idő, de nemcsak ez a munka veszett kárba, nemcsak ez a munka vált értéktelenné, hanem minden olyan képlet, számtani művelet, értekezlet, amely ezt az irreális értéket és fogalmat tartalmazza is hiábavalóvá, értéktelenné vált. Hiba csak hibát szülhet, és a MTA ennek a hibás, értéktelen fogalomnak alapján tiltotta le még 19-cedik század közepe körül és a mai napig tartja magát ehhez a TABU témához, hogy a kör háromszögesítését, négyszögesítését és a kör kerületének kiegyenesítését, valamint az Euklideszi szerkesztés lehetőségét elveti.
              Ennek a TÉNYNEK alapján, felmerül a kérdés: „ HOGY LEHET AZ A TUDOMÁNY, TUDÁS REÁLIS, AMELYIK IRREÁLIS FOGALMAKRA, ALAPOKRA ÉPÜL?” Ha így végig kísérjük a ma élő tudományokban előforduló fogalmakat, rádöbbenhetünk, hogy egész tudományágak irreális fogalmakra épültek, mint a fizika, mértan stb. Pl.: A MÉRTAN ( geometria) alapfogalmai, mint a PONT, VONAL, EGYENES, VÉGTELEN, TERÜLET, SÍK, DIMENZIÓK, és hogy ne soroljam tovább az irreális fogalmakat. A lényeg abban rejlik, hogy ANYAG, TEST nélkül nem létezhetnek reális fogalmak. Amelyik fogalom nem függvénye, nem tényezője valamilyen evolvált anyagnak, azoknak a fogalmaknak nincs reális értéke, nincs reális értelme. Pl.: Ha azt mondom, hogy PONT! Ahhoz, hogy létrehozzam a pont reális tényét, fogalmát nem is egy, hanem két anyagra van szükségem, az egyik a tömegpont, a másik pedig az az anyag, amelyen, vagy amelyben a tömegpont elhelyezkedik. Csak TÖMEGPONT létezhet reális fogalomként, annak pedig TERE, TÉRFOGATA van, és a tömegpont nagysága határozza meg magának a PONTNAK nagyságát is. Ha a tömegpont sebességre tesz szert, akkor a saját térfogatával együtt, utat tesz meg a másik anyagon, vagy anyagban, tehát a vonal is két anyag függvényében létezhet reálisan, és az a PONT, amelyben eddig állt a tömegpont, a KIINDULÓPONT reális fogalmával lesz egyenlő, azonos. A tömegpont a sebesség függvényében, hosszabb vagy rövidebb utat tesz meg, melynek irányát a VEKTOR reális fogalom fejezi ki, és amikor megáll, létrehozza a VÉGPONT reális fogalmát, és az ÚT, amit megtett, a SZAKASZ reális fogalmává váll. A végtelen fogalma az irreális fogalom, mert ha feltételezem, hogy a végpontot nem ismerem, akkor is a kiindulópont a szakasz egyik vége, csak nem tudom, hogy hol van a végpont. Erről bővebben:(Az egyenes, a végtelen és a véletlen tagadása! Című írásomban beszélek.) Amikor a tömegpont görbe útvonalon halad, mozog, akkor előbb vagy utóbb, a sebessége függvényében, áthalad a kiindulóponton, úgy hogy a kiindulópont azonos lesz a végponttal.
                Mivel a PONT a mértan alap fogalma, hisz minden más mértani fogalmat a pont fogalma hozza létre: Pl.: Vonal, Térfogat, alakzatok stb. stb., elegendő bebizonyítani, hogy a mai tudás a Pont tényét irreális fogalommal határozta meg, helytelenül fogalmazta meg.  A bizonyítás INDIREKT. Fogadjuk el, hogy a pontnak nincs terjedelme: V = 0. Ebben az estben a legkisebb tömegpontba is VÉGTELEN sok pontot helyezhetünk el. Ez azt jelenti, hogy létezik a végtelen reális fogalom is, és ez a tény realizálja Zénón paradoxonjának igazát is?
                A mai tudás a DIMENZIÓK meghatározásánál is hibákat követett el, amikor helyesen a három dimenziót a x b x c- vel jelölte meg, akkor a két dimenziót úgy tünteti fel, mint c = 0, így az a x b x 0 jelenti a két dimenziót. Az egy dimenziónál pedig a „b” is nullává váll, b = 0, c = 0, és az a x 0 x 0 egyenlő egy dimenzió fogalmával. Ezek szerint az egy és két dimenzió irreális fogalom, anyaggal nem létrehozható. Amikor a tömegpont, anyag, test sebességre tesz szert, akkor a három dimenziójával utat, vektor IRÁNYT ír le, és ez a tény jelenti az egy dimenzió reális fogalmát. Ha a tömegpont az egyirányú mozgása mellett hullámot ír le, amely hullám rendelkezik pozitív és negatív hullámvölgyekkel, amplitúdókkal, akkor ez a tény jelenti a két dimenzió reális fogalmát, de nem jelenti a TERÜLET és a SÍK reális fogalmát. Tehát csak a mozgó tömegpont, anyag, test, mozgási IRÁNYA határozza meg az egy és két dimenzió reális fogalmát. Az álló tömegpontnak csak a három dimenziója lehet.
                 Mivel anyag, test csak három dimenzióban létezik, így amikor a három adatból kettő azonos: a = b, akkor az anyag térfogata kifejezhető két adattal is: „a” a négyzeten x c. Ha az anyag térfogatánál mind a három adat azonos: a = b = c, akkor a térfogat egy adattal van meghatározva mert V = a x a x a = „a ”a köbön, mivel a gömb térfogata is egy adattal van meghatározva „r”-el, így váll nagyon fontossá, az „a” és az „r” arányának pontos megállapítása, meghatározása, hisz a henger térfogata két adattal van meghatározva, így ha a magasságot állapítom meg előbb, akkor az „r” aránya megváltozik, de a henger, a gömb, és a kúp térfogatának aránya az nem, az marad 3:2:1
                 Amikor egy anyagnak, testnek a három adatából kettőt érzékelek, látok, és ez a két adat azonos nagyságú, „a”-val vagy „r”-el, akkor ez a tény, a PONT, TERÜLET, reális fogalmával azonos. Ha egy anyagnak, testnek a három adatából kettőt érzékelek, látok, de az egyik adat hosszabb, mint a másik, akkor megkapom a vonal, terület, reális fogalmát, de tudnom kell, hogy a harmadik adat, dimenzió is létezik. Maga a SÍK fogalom, az irreális fogalom, mert a nemlétező egyenes és nem létező végtelen irreális fogalmak hozzák létre, határozzák meg.
                 Ha egy pontot NULLÁVAL jelölünk meg, akkor ez a tény annyit jelent reálisan, hogy nem tudom, milyen tömegpont van jelen azon a helyen. Tudnunk kell, hogy a nulla egy számjegynek a neve, amely meghatározza a pozitív számsor legkisebbikét, és a negatív számsor legnagyobbját, ugyan akkor más számokhoz hozzáadva létrehozza a tízes számsor tényét. A nulla pont jelentheti a koordináta rendszer „X” és „Y” tengely metszési pontját, és csak akkor válik reálissá, amikor meghatározom a koordináta rendszer anyagi mivoltát. PL.: ha a koordináta rendszeren vezetni akarom az almafám  termésének hozamát, akkor a nulla pont reális fogalma, hogy még nincs almám. Amikor elkezdem szedni az almát, akkor az „Y” tengelyen a nullapont felett megjelennek, az egyes számjegyek 0- tol 9-ig, mint a betakarított almáim száma. Amikor begyűjtöm a tizedik almát is, akkor az egyes számjegyet a nulla pont, nulla számjegy elé írva az „X” tengelyen a nullától balra, megkapom a pozitív tízes számjegyet. Amikor árulni kezdem az almáim, akkor a nullapont alatt az „Y” tengelyen megjelennek az eladott almáim száma, mint negatív számok O-tol – 9- ig, hogy az „X” tengelyen a nullától jobbra megjelenjen a -10, létrehozva a negatív számok tízes számsorát. Mivel a számsor is az irreális koordináta rendszeren jön létre, így maguk a számok is mind addig irreálisak, míg nem párosítom valamilyen más anyaggal, fogalommal. Pl.: Azt mondom TÍZ, akkor ez egy irreális fogalom, mert csak annyit jelent, hogy valamiből TÍZ van. Amikor párosítom valamilyen anyaggal, vagy fogalommal, akkor reális fogalommá váll. PL.: TÍZ alma, TÍZ ember stb. stb.
               Ezek a nem letisztázott REÁLIS és IRREÁLIS fogalmak idézik elő a ma élő tudományok és tudás KÁOSZÁT! Így válik irreálissá Einstein: „ Az energia ekvivalencia képlete is: E = m x „c” a négyzeten. Bővebben erről a: „ Ma élő fizika tudás nagy tévedései és hiányosságai.” valamint a:                                                                 A modern fizika tudás nagy tévedései és hiányosságai” című írásaimban beszélek, írok.
              Az általam megfogalmazott képletek, eredmények kísérlettel is bizonyíthatók! Ha egy ismert sugarú gömbnek, vízbe merítve meghatározzuk a pontos térfogatát, akkor az ismert térfogatból mind három képlettel kiszámíthatjuk a gömb sugarát. A megadott ismert, sugárral egyező eredmény bizonyítja a képlet pontosságát, realitását.
                 A fenn használt Euklideszi szerkesztésnél a négyzet kerületéhez arányítottam a kör és a háromszög területét ezért lett a kör sugara és kerületének arányszáma: 6,9282 r, ugyan akkor az egyenlőszárú háromszög magassága: r x négyzetgyök 3, az m = 2r-el, helyett.
                 Egy kedves! Jó! Jóindulatú! Ismeretlen! Ajánlására, elvégeztem egy kísérletet, amellyel meghatározható a kör sugarának és kerületének pontos aránya. Mivel nem rendelkezem precíz mérő eszközökkel, így a kör kerületét és sugarát egyszerű mérőszalaggal, (centivel) és a kör kerületének pedig egy lábost vettem, hogy csökkentjem a mérés pontatlanságát, és a következő eredményeket kaptam: a lábas kerülete, a kör kerülete:  83,3 cm. A lábas, kör átmérője: 2r = 26,8 cm. Behelyettesítve ezeket az adatokat a kör képletébe: K = 2r x Pi, megkapta, hogy a Pi = 3,11-el. Ez a pontoság elég arra, hogy felfogjam, hogy léteznie kell egy szorzó értéknek, szorzó számnak, amely meghatározza a kör sugara „r” és a kör kerülete „K” közti arányt. Az ismeretlen ötlete nagyon helyes, és a ma, már létező pontos mérőeszközökkel, és precíz szerszámokkal (esztergapad), kilehet kísérletezni a legpontosabb, adatot, amely kifejezi ezt az arányt. Mivel nincs meg a lehetőségem, nem rendelkezem olyan precíz eszközökkel, hogy ezt elvégezzem, elfogadom a mai tudás adatát, és ezt az arányszámot: = 6,2832-ben határozom meg. Ezen adat szerint a kör kerülete: K = arányszám x r, K = 6,2832 x r. Ebből az adatból kiszámolhatom annak a négyzetnek az oldalát, amelynek kerülete azonos, egyenlő a kör kerületével:
                                4a = 6,2832 x r, a = 1,571 r-el.
               Ebből a tényből lelehet vonni a következtetést, hogy a körrel azonos területű négyzet kerülete nagyobb a kör kerületénél, míg ennek a ténynek birtokában, ennek a ténynek alapján, kimondható egy törvényszerűség, és törvény erejével kimerem mondani, hogy: „A MÉRTANI ALAKZATOKNÁL A KERÜLET ÉS A TERÜLET ARÁNYA NEM AZONOS, ÉS AZ AZONOS TERÜLETŰ ALAKZATOK KÖZÜL A KÖRNEK VAN A LEGKISEBB KERÜLETE!”
                Bizonyítás: Az „a” = 6r alapú és „r” magasságú ABC háromszög területe: T = 6r x r/2 = 3 r a négyzeten. Ennek a háromszögnek a kerülete. K = a + b + c = 6r + (r négyzetgyök 10) x 2 = 12,3246 r.
               Az a = r x négyzetgyök 3, oldalú négyzet területe. T = „a„ a négyzeten = (r x négyzetgyök 3) a négyzeten = 3 r a négyzeten. Ennek a négyzetnek a kerülete: K = 4 a = 4 x r x négyzetgyök 3 = 6,9282 r
               Az „r” sugarú körnél a terület: T = 3 r a négyzeten. Ennek a körnek kerülete, mint már mondtam, a kísérlettől függően változhat, de körülbelül: K = 6,2832 r.
               Itt most elvégeztem a kör területének, háromszögesítését, négyszögesítését és a háromszöggel és a négyszöggel azonos területű kör kerületének kiegyenesítését, mert ha egy egyenesre egy tetszőleges „A” pontból, körzővel ráviszem négyszer az 1,571 r, hosszúságú szakaszt, akkor megkapom a „B” pontot és ez az AB szakasz azonos a kör kiegyenesített kerületével: K = 6,2832 r-el.
                Amikor ezekre az egyenlő területű alapokra, azonos magasságú, m = r x négyzetgyök 3, idomokat, testeket szerkesztünk, akkor a háromszög alapú hasáb térfogata: V = 3r a négyzeten x r x négyzetgyök 3 = 3x r a köbön x négyzetgyök 3. Ennek a hasábnak a felülete F = 6r x r x négyzetgyök három + 2 r a négyzeten x (négyzetgyök 10 x négyzetgyök 3) = 21,346 r a négyzeten. F = 21,346 r a négyzeten
               A kockának a térfogata. V =”a” a köbön =(r x négyzetgyök 3) a köbön = 3 x r a köbön x négyzetgyök 3. A kocka felülete F = 6 x „a” a négyzeten = 6 x (r x négyzetgyök 3) a négyzeten = 18 r a négyzeten.
               A henger térfogata: V = 3 r a négyzeten x r x négyzetgyök 3 = 3 x r a köbön x négyzetgyök 3. Ennek a hengernek a felülete F = 6 r a négyzeten + 6,2832 r x r x négyzetgyök 3 = 16,883 r a négyzeten
               Ezeknek a tényeknek alapján kimerek mondani még egy törvényt: „AZ AZONOS TÉRFOGATÚ TESTEKNÉL A HENGERNEK VAN A LEGKISEBB FELÜLETE!”
               Mivel a gömb térfogata és felülete a hengernek a függvénye, így, a gömb térfogata: V = 2 x 3 x r a köbön x négyzetgyök 3/3 = 2 x r a köbön x négyzetgyök 3. A gömbnek a térfogata, úgy aránylik a henger térfogatához, mint a henger felülete aránylik az X-hez. A henger felületéhez: F = 2 x r a köbön x négyzetgyök 3 : 3 x r a köbön x négyzetgyök 3 = X : 16,883 r a négyzeten, ebből a gömb felülete: F = 11,225 r a négyzeten.
             Mind ezeknek az adatoknak alapján, a „Pi” fogalmát és értékét elvetem, nem elfogadhatónak tartom, hisz a képletekben sehol sem jelenik meg, szükségtelen, de elfogadom a szorzó számot, amely a kör sugarának és kerületének arányát határozza meg, és amelyet az említett kísérlettel kell meghatározni, és a Pi fogalom helyet ezt az értéket kell alkalmazni.
             Végre sikerült tiszta vizet önteni a pohárba, és letisztázni, kijavítani, nemcsak az évezredekkel ez előtt elkövetett tévedéseket, hibákat, hanem már az általam elkövetett, az adatok hiányában tévesen magyarázott és elkövetett hibákat is. A kedves ismeretlennek köszönhetően megoldottam a kör és gömb helyes képleteit, amelyek a következők:
              A kör területe: T = 3 x r a négyzeten.
              A kör kerülete: K = 6,2832 r. (a kísérletek befejezéséig, amely előidézheti a gömb felülete képletének változását is).  
              A kör térfogata: V = 2 x r a köbön x r négyzetgyök 3.
              A kör felülete: F = 11,225 r a négyzeten.
              Élve avval a tudattal, hogy: Csak magadban bízzál, ha eredményt akarsz elérni, nem tehetek mást, minthogy, mivel a kísérlethez nincsenek meg a feltételeim, számtani úton oldom meg az arányszám lehető legpontosabb eredményét.
               Ha a hatszögből indulok ki, akkor a sugár és a hatszög kerületének arányszáma a „6” (hat). A 12 szög arányszámát megkapom a következő képletekkel:
               Az egyenlőoldalú hatszöget alkotó háromszögek magassága:

M = négyzetgyök „r” a négyzeten – (a/2) a négyzeten.

               Az „X” értékét megkapom, ha a sugárból kivonom a magasságot: X = „r” - M

A 12 szög oldalát megkapom a következő képlet alapján:

                    O = négyzetgyök (a/2) a négyzeten + X a négyzeten).
                Az arányszám egyenlő, az oldalhossz és az oldalszám szorzatával:
                     Arányszám = O x oldalszám A kör kerülete pedig, az arányszám és a sugár szorzatával azonos:
                     K = Arányszám x r
                 Ez a konkrét esetben, a 12 oldalú sokszögnél:

M = négyzetgyök „r” a négyzeten – (r/2) a négyzeten = 0,866025403 r X = „r” – 0,866025403 r = 0,133974596 r O = négyzetgyök (r/2) a négyzeten+ (0,133974596 r) a négyzeten = 0,518r K = 0,518 r x 12 = 6,2116571 r.

                   A 24 szög adatai a következők:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (O/2 x r) a négyzeten = 0,965877 r. X = r – 0,965877 r = 0,0341226 r. O = négyzetgyök (a/2x r) a négyzeten + (0,0341226 r) a négyzeten = 0,261238123r K = 0,261238123 r x 24 = 6,269714963 r

                   A 48 szög adatai:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (O/2x r) a négyzeten = 0,99143263 r X = r – M = r – 0,99143263r = 0,008567369 r O = négyzetgyök (0,130619561 r) a négyzeten + (0,008567369 r) a négyzeten = 0,130899725 r K = 0,130899725 r x 48 = 6,283186799 r

                   A 96 szög adatai:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (0,130899725 r/2) a négyzeten = 0,997855859 r X = r – 0,997855859 r = 0,00214414 r O = négyzetgyök (0,130899725 r/2) a négyzeten + (0,00214414 r) a négyzeten = 0,065484967 r. K = 0,065484967 r x 96 = 6,286556903 r

                   A 192 szög adatai:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (0,065484967/2 r) a négyzeten = 0,999463821 r. X = r – 0,999463821 r = 0,000536179 r O = négyzetgyök (0,065484967 r/2) a négyzeten + (0,000536179 r) a négyzeten = 0,032746865 r K = 0,032746865 r x 192 = 6,28739825 r

                    A 384 szög adatai:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (0,032746865r/2) a négyzeten = 0,999865946 r. X = r – 0,999865946 r = 0,000134053 r. O = négyzetgyök (0,032746865 r/2) a négyzeten + (0,000134053 r) a négyzeten = 0,016373951 r. K = 0,016373951 r x 384 = 6,287597424 r

                    A 768 szög adatai:

M = négyzetgyök r a négyzeten – (0,016373951 r/2) a négyzeten = 0,999966486 r X = r – 0,999966486 r = 0,000033513 r. O = négyzetgyök (0,016373951 r/2) a négyzeten + (0,000033513 r) a négyzeten = 0,008187036 r. K = 0,008187036 r x 768 = 6,287643648 r.

                 Ezektől az adatoktól pontosabbat szerintem, a kísérletek sem adhatnak, (csak az adott sugár és kerület esetében, de mihelyt megváltoztatjuk a sugár nagyságát, már más arányt kapunk), így véglegesítem az általam meghatározott és elfogadott képleteket a henger felületével, a kör területével és kerületével, valamint a gömb térfogatával és felületével kapcsolatosan. Az eddig használt arány a 48 oldalú sokszög arányával volt kifejezve, amelynek pontossága csak egytized sugárhossz értékéig pontos. Az egyik általam ajánlott arány a sugár egymilliomod részéig pontos és megfelel a 6291456 oldalú sokszög kerületének, így az arányszám = 6,2915, a K = 6,2915 r A sugár egymilliárd részéig pontos arány a 64641 x 10 a 5- en oldalú sokszög, melynek arányszáma: 6,4641 a kerülete pedig: K = 6,4641 r Az egy billiárd pontosságú sugárarány, megfelel a 6,5971 x 10 a 8- on oldalú sokszög, ennek arányszáma 6,5971, a kör kerülete pedig: K = 6,5971 r 

A henger felülete: F = 2 x 3 x r a négyzenen + 6,5971 r x r négyzetgyök 3 = 6 r a négyzeten + 11,427 r négyzet = 17,427 r a négyzeten.

                 A kör területe:
                                       T = 3 x r a négyzeten
                 A kör kerülete:
                                       K = 4 x 1,65 r = 6,5971 r. 
                 A gömb térfogata:
                                       V = 3,4641 r a köbön
                 A gömb felülete:
                                       F = 11,618 r a négyzeten 
                 Hogy összehasonlítjam az eddig használt képletek eredményével, vegyünk példának egy 10 cm sugarú, azaz r = 10 cm:
                 ÖREG KÉPLETEK                       ÚJ KÉPLETEK

T kör = r a négyzeten x Pi = 314 cm a négyzeten T = 300 cm a négyzeten K kör= 2rPi = 62,832 cm K = 65,971 cm Gömb V = 4r a köbön Pi/3 = 4188,79 cm a köb. V = 3464,1 cm a köbön Felület F = 4r négyzet Pi = 1256,64 cm négyzet F = 11618 cm négyzet.

                 A négyzet területével azonos területű kör, kerületének aránya a négyzet oldalához viszonyítva: 4a = 6,5971 r ebből a = 1,65 r
                 Látva és elfogadva azt a tényt, hogy a sokszögnél a sugár arányában növekszik a sokszög oldala is, nem lehetséges egy egységes sugár és kerület arányt megállapítani, tehát téves az a felfogás, hogy a Pi elfogadható arány. (tévedtem, amikor elhittem, hogy léteznie kell, CSAK EGY egységes arányszámnak, mert az arányszám a sugár hosszával egyenes arányban változik, nő). Ebböl a tényből mondhatom, hogy a kör kerülete: K = oldalhossz x oldalszám x r. A hatszög oldala azonos a sugárral, így a sokszög oldalát hiába felezzük, ha a sugár akkorára nő, hogy meghaladja a meghatározott arányt, akkor a sokszög oldalainak összege is távolodik a kör kerületétől. Pl.: A ma élő tudás alapján a kör K = 2rPi = 6,2832 r. Ez a sugárarány megfelel a 48 szög oldalának, ahol látjuk, hogy az oldal aránya a sugárhoz a = 0,130899775 r. Ha most a sugár hossza meghaladja a 10- es értéket bármely számtani érték arányában az oldal hossza a sugár hosszával egyenes arányban nőni fog. Pl.: ha az r = 10 mindegy milyen egységben (mm, cm, dm, m, km) a 48 szög oldala 1,130899775 egység hosszú lesz. Ebből ered az a tény, hogy a ma élő képletet nem lehet kozmikus adatok esetében használni, mert már a föld, mint égitest adatainál is túl nagy különbségeket kapunk. Az általam meghatározott képletet is korrigálni kell, ha kozmikus számításokat végzünk, de a földi arányokban elég megbízható adatokat kapunk. Ebből a tényből ered, hogy a Pi irracionális értéknek lett kimondva, hisz értéke minden sugárhossz változással változik, és csak egy olyan arányszám létezik, van  ahol a 2 Pi arány értéke pontos, a kör kerületénél, hisz csak a kör kerületének vannak arányszámai. 

Kicsit hosszúra sikerült a reklámszövegnek szánt írásom, hisz avval a szándékkal kezdtem el írni, hogy felhívjam magamra az emberek figyelmét, ami által alkalmat kaphatok, hogy a világegyetem értelmén alapuló, mindenség elméletét, a NAGY EGYESÍTETT ELMÉLETET átadjam az emberiségnek, amely által helyes alapokra helyezem, a ma téves alapokon nyugvó, és ez állta nem fejlődőképes tudást. Az írásom, melyet a „Tompa Péter levele családjához és rajtuk keresztül mindenkihez)” címmel írtam meg, több mint 600 oldal száraz tudást tartalmaz. Munkámnak előszavában, lehet, hogy kissé ironikusan, egy kis adag cinizmussal jelentem ki, hogy ezennel megalapítom: „ A MAGYAR BULVÁR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁT!” Az ötletet onnan kaptam, hogy a Wikipédián megjelent ezen írásom, egy szerkesztő Úr: ”BULVÁR MATEMATIKÁNAK” titulálta. Kissé röstelve, (szégyelve) a sértésnek szánt megjegyzést, hoztam meg az elhatározást, hogy így nevezzem el a komolyan vett elhatározásomat, hisz a mai tudás hatalmát birtokló MTA, neve alatt nem publikálhatok, hiszen a mai tudás az első számú és legádázabb ellenzékem. Elgondolkodva magának a BULVÁR fogalomnak értelmén, rájöttem, hogy tulajdonképpen, ha megmaradok a STÍLUS MAGYAROSSÁGA mellett, akkor nem is olyan ironikus, nem is olyan cinikus ez a kifejezés. A bulvár sajtót nyugodtan nevezhetem magyarul a „KÍVÁNCSIAK SAJTÓJÁNAK” Ha a BULVÁR fogalmat, a szép magyar fogalomra fordítom le, akkor megalapítom a: „KÍVÁNCSI MAGYAROK TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁT!” És itt is rámutathattam arra a tényre, hogy milyen káoszt tudnak létrehozni, a nem megfelelő fogalmak. Maga Einstein is azt vallotta magáról, hogy Ő nem okosabb a többi embertől, csak KÍVÁNCSIBB. Magamról se tudok mást mondani, minthogy a kíváncsiság vezérelt, amikor kétségbe mertem vonni a mai tudás helyességét. Gyerekkorom óta csak azt vallottam magaménak, amit megértettem, ezért nem tartozhatok a MŰVELT EMBEREK KÖZÉ, mert nem szerettem tanulni, ha valamit megértettem, akkor nem érdekelt, hogy ki, miért és mikor mondta, hanem úgy használtam, használom, mint a saját véleményem, amit pedig nem értettem meg, azt nem tudom használni sem, mi több nem is akarom használni. Amikor felfogtam, megértettem, hogy a gravitációerő fluid anyaga az álló (statikus) és csak elmozdítható, akkor nem tudom felfogni, megérteni, hogy a mai tudás miért keresi a gravitációs hullámokat? Amikor megértettem, felfogtam, hogy a világegyetemben a legnagyobb sebesség a maximális energia telített elektron gravitációs gyorsulásából elért 32 Tmm/Tsec sebessége, amely sebesség magával a fény maximális sebességével azonos, akkor nem tudom felfogni, megérteni, hogy a CERN, mit akar elérni, mit keres, mi az értelme a létezésének? Milyen anyagnak a neve a TACHION? Amikor felfogtam, megértettem, hogy anyag nélkül nem létezhet reális fogalom, akkor nem érthetem meg, a ma élő és elfogadott tudás által létrehozott: „A modern kozmológiai modell időbeosztását.” (Fizika Atlasz 28- adik oldal). Ha tudom, hogy mozgó anyag nélkül nem létezhet az idő reális fogalma, akkor nem tudom felfogni a negatív idő létezését. Ha elfogadom a mai tudást, akkor nem tudom felfogni, hogy mi robban az anyag nélküli világegyetemben, mi hozta létre az ősrobbanást? Mi az ŐS, ha nincs anyag? Ha nincs anyag, miből keletkezett a „nehézségi erő?” Egyáltalán, mi az a nehézségi erő? Ha nincs anyag, akkor mi tágult gyorsan? Ha valahonnan megjelent az anyag, akkor hol bujkál az antianyag, hogy nem semmisíti meg az anyagot? Nincs anyag, de a világegyetem homogénné váll? Ha nincs energia anyag, akkor honnan a magas hőmérséklet, hogy 10 a 16- on kelvinnel csökkenjen a hőmérséklet? Egyáltalán mi az a hőmérséklet, ha nincs anyaga? Miből keletkeztek a protonok és a neutronok? Ha nincsenek elektronok, akkor miből keletkeztek az elemek? És végül, a semmiből létrejöttek a csillagrendszerek, hogy eljussunk a MÁ- BA, ahol meg akarjuk érteni mind ezt a rengeteg irreális fogalmat!!! Milyen jövő várhat ránk, ennek a tudásnak alapján?