Szerkesztő:Sotineolog

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
  1. Mivel fő érdeklődési köröm a nyelv, a beszéd, a szó és a szóvilág, a szavak rejtelmes világa, ezért

Szóhatározó[szerkesztés]

  • wikikonyvet tervezek létrehozni - igen ám, de kevés a programozói tudásom hozzá. Emiatt valószínűleg sok hibát v. téves megoldásokat ejtek és alkalmazok...

Szóteremtő sajátszótér[szerkesztés]

  1. Ez az összefoglaló munkacíme azon saját írásaimnak, amelyek idestova 20 év alatt keletkeztek (e folyamat természetesen még ma is tart), és ezidáig - kevés kivétellel - nemigen voltak publikálva.

G, GC, GT GTL[szerkesztés]

Gát, Gátol, Góc[szerkesztés]

A gateang '(nagy)kapu'- nem kell hozzá sok fantázia, hogy a kapu és a gát fogalmát összekössük: mindkettő meggátolja: -akadályozza a víznek, (ember- v. más) tömegnek a gátlástalan özönlését.

H-, HR-, HT-, HZ-[szerkesztés]

  • A H a magyarbam az egyik legakadályozatlanabb Msh, szó végén néma. A görögben nincs saját külön betűje(le), hanem egy C-szerű félkör kerül a szóeleji MHz elé v. fölé: cO, c

    H.

Hat, Hát és Hét[szerkesztés]

  • A 6+1=7, ez tény. De ha ugyanezt szavakkal írom, és ezekkel végzek bitműveleteket, vajon mit kapok?

HAT+EGY=HÉT

  1. a HAT Szé-e: 10+1+25=11+25 (=I+É)=36(=AC)>9=2+7(=Á+É)>9=G
  2. az EGY=6+9+0=15(=L/AD)>6=E
  3. a HÉT=10+7+25=17+25(=N+T)=

42(=AH/CÁ)>6=E

Ha a 36-ot összeadom a 6-tal =42-t kapok, tehát az összeadás jól működik, azzal, hogy itt 6-os egységekben kell számolni.

Kap, Kapó, Kapu[szerkesztés]

tág ért. 'át- v. ki-bejárást biztosító nyílás (több v. nagyobb, mint a rés) falon, kerítésen, hegyláncon'.

L, LZ, LZS, LZT[szerkesztés]

Laza, Láz[szerkesztés]

  1. A laza: nem tömör v. tömött, hanem levegős, térben v. időben jókora kihagyásokkal, kényelmes mozgástérrel.

Sz, SzL, SzR, SzT, SzRP, SzRT[szerkesztés]

SzÉT[szerkesztés]

  1. Az össze ellentétes iránya.
  • dis-latin, raz-/ras-szhv 'szét-'.


[szerkesztés]

T,TM, TMR, TMT[szerkesztés]

A T a 32-es és 64-es betű- és SzR 25. jele.

  1. T-M
A TM szóvázra épülő szavak: tama szhv 'sötétség', Tamara, tamaszszansz 'test?', Tamás, támad, támasz, támaszt, Támár, támla, támogat, támolyog, temet, tempuslat 'idő'), tim (timföld, timsó), tím, (teamang 'csapat'), Tímea, timeang 'idő', timeolat 'fél', Tom, tom 'kötet', tomitiszhv '(be)tölt, -töm', töm, tömeg, tömény, tömjén, tömör, tömörít, tumor, tumaratiszhv 'lézeng, kóborol'.

Tímár[szerkesztés]

  1. bőrcserző iparos.
Vagy az újgörög tomari, vagy az olasz tájnyelvi tomar (‘finomított bőr’) átvétele, az első szótagban lezajlott o > i hangváltozásra példa a csombók > csimbók alakpár. A ‘bőr’ > ‘bőrfeldolgozó iparos’ jelentésfejlődést a sok -ár végű mesterségnév (bodnár, bognár, csiszár s hasonlók) analógiás hatása segíthette. (Szókincsháló)

TÖMÖR[szerkesztés]

  1. nem laza, hanem szilárd, keményre döngölt, préselt, szoros, szorosan összenyomott, -rakott. A töm ige -ö-r képzős származéka.

TUMOR[szerkesztés]

  1. daganat, testen dudor, kidudorodás. Vö. dagtörök 'hegy'.

Szóbanszók[szerkesztés]

Meghatározás[szerkesztés]

  1. A szóbanszó olyan, legalább 2 betűs, egyszerű v. összetett szó, amely - a véletlennek köszönhetően magában foglal egy vagy több másik szót, maradékkal v. maradéktalanul. Ilyen például a víz: benne van az íz - és ez a valóságban is igaz, mivel víz nélkül nincs ízérzet: kiszáradt szájjal/nyelvvel a cukor- v. sókristály homokszerű érzetet kelt.

A szóbanszó-keresés v. - gyűjtés hasznos nyelvi (tarsas) játék, azaz több mint érdekesség, mivel (nem csak gyermekeknél) fejleszti a nyelvi leleményességet és kifejezőképességet.

1 szótagú[szerkesztés]

  1. dó, hó, jó, ló, ró, só, tó: benne van az ó;
  2. fény: f+én+y, lenyégy: f+én+y,
  3. hír: h+ír, sír: s+ír, sí+r;
  4. vér: v+ér; vív: v+ív, ví+v; víz: v+íz;

2 szótagú[szerkesztés]

  1. akar: a+kar, akár: a+kár, ak+ár; határ: hat+ár, ha+tár; három: há+rom, h+ár+om; karó: ka+ró, kar+ó; kavar: k+avar, ka+var; kevés: k+evés, ke+vés, kev-és, kevé+s; levél: le+v+él, l+e+vél; porosz: p+orosz; sütő: s+ütő; törés: tö+rés, tör+és; török: tör+ök; ütő: ü+tő, üt+ő; varró: var+ró; verő: v+erő, ver+ő,

3 szótagú[szerkesztés]

  1. aroma: a+roma; aromás: a+ro+más, a+rom+ás; heverő: hever+ő, hev+erő: karó+ra; verőfény: ve+rőf+én+y.

Szent-enciák, ki- és beszólások[szerkesztés]

  1. Minden szentnek maga felé hajlik a keze.
Főleg a német szenteké, mivel a szent németül: heilig.
  1. Nehéz az élet (bele)vasalni a nadrágba.
  2. Nem esik messze az alma Évájától.

Kecskerímek[szerkesztés]

  1. Megmondtam én előre: / Most esik az erő le!

Félérettelmező szótár[szerkesztés]

alkohó = (titokban v. alul: "fű alatt") koholt szeszek kazánja alszik = a felszik alul lévő párja Balacskó = a Jobbacskó párja elmerengés = agyrázkódás éhenkórász = az anorexia szakorvosa

F[szerkesztés]

fejtő - a fej töve = a nyak)

Sz[szerkesztés]

szófejtő = szónyak (mivel a fejtő - a fej töve = a nyak)

Z[szerkesztés]

zebra Fekete-fehér, csak függőlegesen (keresztbe nem) sakkmintás patás, de nem pajtás lóféle-fajta. Csikózása a lóéhoz hason(- és háton)ló, de a csíkozása egyáltalán nem. Sőt ijesztőleg hat (vagy hét, nekem nyolc) a csecse legyekre, de hát NEM zsigerült zebbre - HANEM zebra. (az Unciklopédiában is)