Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:KeFe/Tesztlapok/Teszt-16/Gyógynövények/B

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


bab, paszuly Phaseolus vulgaris L. – FABACEAE Honos trópusi és szubtrópusi Amerikában, egyéves lágyszárú, kertekben és szántókon világszerte termesztik.


bársonybab

[szerkesztés]

Mucuna pruriens (L.) DC. var. utilis (Wall.) Baker – FABACEAE [syn. Dolichos pruriens L., Stizolobium pruriens (L.) Pers.] bengáli bársonybab Mucunae prurientis pericarpii pili = Stizolobii setae Honos K- és Ny-Indiában. Trópusokon termesztik. Egyéves, lágyszárú futónövény. Hatóanyag: a hüvelyfal szőrében serotonin, proteáz mucunain, kolin

Gyógyhatása(i): bélféreghajtó cukorsziruppal vagy mézzel keverve.

csomósbab fojtóbab kalabárbab kardbab lóbab molukkabab tonkabab tűzbab Homeopathia.

babér(fa)

[szerkesztés]

babér

[szerkesztés]

Laurus nobilis L. – LAURACEAE Lauri folium Lauri fructus Lauri aetheroleum Honos Mediterráneumban, Ny-Ázsiában, termesztik még Közép- és D-Amerikában. Bokros vagy akár 8 m-re is megnövő fa örökzöld levelekkel.

Hatóanyag

levélben 1-3% illóolaj (főleg cineol, továbbá, aceteugenol, metileugenol, linalool, geraniol, terpineol, pinen, phellandren stb.), kvercetin, kempferol, rutin, leucocyanidin. Termésben 1-4% illóolaj, 25-55% zsíros olaj
Gyógyhatása(i): levél aromaticum, termés carminativum, amarum, emmenagogum, diureticum, antiparasiticum,

levél fűszer. likőripar


baizhu

[szerkesztés]

Atractylodes macrocephala Koidz. – ASTERACEAE Atractylodei macrocephalae rhizoma Honos Kínában.

Hatóanyag,

0,35-1,35% illóolaj, szeszkviterpén és -lakton (atractylon, atractylenolid II és III)
Gyógyhatása(i): digestivum, diureticum, az atractylon hepatoprotectiv.


, indiai köles Pennisetum glaucum (L.) R. Br. – POACEAE Főleg Afrikában és Indiában termesztik. Apró szemű gabonakülönlegesség, élelmiszer


bakfű

[szerkesztés]

Betonica officinalis L. – LAMIACEAE[syn.: Stachys officinalis (L.) Trev.] bakfű, orvosi tisztesfű Betonicae officinalis herba Honos Mediterráneumban, Eurázsiában. Áttelelő lágyszárú, a Dunántúlon gyakoribb, erdős helyeken.

Hatóanyag

kb. 0,5% betain, betonicin, stachydrin, turicin, 0,5% kávésav és származékai, klorogénsav, rozmarinsav, flavonoidok, kb. 15% cserzőanyag, nyomokban illóolaj
Gyógyhatása(i): adstringens, népgyógyászatban antidiarrhoeicum, carminativum, sedativum, felső légúti panaszok, köszvény esetén, hólyag- és vesekőhajtóként is.




balzsamuborka

[szerkesztés]

, balzsamkörte Momordica charantia L. – CUCURBITACEAE Momordicae semen, fructus Papari folium (= Pandipanae herba) Honos Afrikában, Indiában, Kínában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában. Hatóanyag

termésben momordicin, 5-hidroxi-triptamin, szaponin, karotin, lycopin, luteolin, szterolok.
Magban zsíros olaj, levélben momordicin, gyantasavak, vitaminok

{{Gyógyhatása| levél emeticum, purgans epebaj, kólika, hurut esetén, termés és levél anthelminticum, termés stomachicum, antipyreticum, mag anthelminticum.


barátcserje

[szerkesztés]

Vitex agnus-castus L. – VERBENACEAE Agni casti fructus (= semen) (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) Honos D- és K-Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Közép- és Ny-Ázsiában. Kb. 4 m magas cserje vagy fa. Nálunk elvétve fordul elő parkokban, kertekben.

Hatóanyag

kb. 0,5% illóolaj (cineol, pinen), iridoid-glikozidok (agnusid, aucubin), flavon casticin
Gyógyhatása(i): kivonata mastalgia, dysmenorrhoea, klimaxos panaszok esetén, továbbá galactogogumként.

Homeopathia.


barkóca(fa)

[szerkesztés]

Sorbus torminalis (L.) Cr. – ROSACEAE Sorbi torminalis fructus Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Az Alföldet kivéve országszerte gyakori lomberdőkben. Közepes vagy nagyobb fa, több vad változata van országunkban.

Hatóanyag

termésben sorbitol, parasorbinsav, szerves savak, cukor, pektin, flavonoid, karotinoid
Gyógyhatása(i): enyhe laxans, diureticum.


bálványfa

[szerkesztés]

, (ecetfa) Ailanthus altissima (Mill.) Sw. – SIMAROUBACEAE[syn.: Ailanthus glandulosa Desf.] Ailanthi altissimae cortex Honos Kínában, Ausztráliában. Jó mézelő díszfa, sorfának is ültetik. Könnyen elvadul, agresszív.

Hatóanyag

ailanthin (quassiin), szaponin, tannin, quassin, neoquassin, amarolid, ailanthon
Gyógyhatása(i): amarum, vermifugum, antidiarrhoeicum, anthelminticum.


beléndek

[szerkesztés]

Hyoscyamus niger L. – SOLANACEAE Hyoscyami folium (Ph. Hg. VII.) Hyoscyamus niger ad preparationes homoeopathicas (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában. Egyéves vagy áttelelő lágyszárú. Parlagokon, szántókon helyenként megtalálható, erősen megritkult a gyomirtók miatt.

Hatóanyag

az egyiptomi beléndek levelében 0,9-1,4% alkaloid (0,5-1,1% hioszciamin), a beléndekében 0,1% körüli (0,04% hioszciamin). Szkopolamin-tartalma is jelentősebb az előbbinek.
Gyógyhatása(i): hatóanyagok kivonása, terápiás felhasználása megegyezik a Datura stramoniumnál írtakkal.


benedekfű

[szerkesztés]

nicus benedictus L. – ASTERACEAE Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.) = Cnici benedicti herba (ÖAB, DAC) Cardui benedicti fructus Honos Mediterráneumban. Egyéves, termeszthető, könnyen kivadul. Kora tavasszal 30-40 cm sortávolságra vetik. Májusban, júniusban virágzik. Közvetlenül a virágzás előtt takarítják be, akár évente kétszer is (még augusztusban). Árnyékban vagy műszárító segítségével szárítják, napfényre érzékeny (beszáradás 5:1).

Hatóanyag

germacranolid-típusú szeszkviterpén-laktonok (főleg 0,2-0,7% cnicin), lignan-lakton (trachelogenin), kb. 0,3% illóolaj (főleg cimen, fenkon, citral, fahéjaldehid), triterpének, flavonoidok, nyálka-poliszaharid
Gyógyhatása(i): étvágygerjesztő, amarum, javítja az emésztést, előnyösen befolyásolja a gyomorsav szekréciót, epefunkciót, keserű italok alkotórésze.


beteldió

[szerkesztés]

, arékapálma Areca catechu L. – ARACEAE Arecae semen (= nux) Honos Indiai szubkontinensen, Indokínában, Malajziában, ugyanezeken a területeken termesztik is.

Hatóanyag

0,3-0,6% alkaloid, fő alkotója arecolin, mellékalkaloidok guvacin, izoguvacin, guvacolin, arecolidin, arecaidin, 14-18% zsíros olaj, 15-25% cserzőanyag, hemicellulózok, cukrok, gyanta, catechin, leucocyanidin, leucopelargonidin
Gyógyhatása(i): az arecolin parasympathicomimeticum, enyhe mioticum (pilocarpinszerű), féreghajtó az állatgyógyászatban.

Emberre toxikus. A beteldiót a malájok rágcsálják, mint élvezeti szert, erős nyálfolyást és enyhe eufóriát okoz.


betyárkóró

[szerkesztés]

, seprence rigeron canadensis syn.: Conyza canadensis Erigeronis canadensis herba

Honos Amerikában, onnan behurcolt gyomként Európában és világszerte (kozmopolita). Országunkban parlagokon, szántókon, kapásokban igen elterjedt, egy- vagy kétéves lágyszárú, gyakran 1 méterre is megnő.

Hatóanyag

0,3-1,1% illóolaj (limonen, terpineol, dipenten, cymol, linalool, matricaria-észter stb.), cserzőanyag, galluszsav, flavon, kolin, benzil-benzoesav, cumulen (alken-lakton)
Gyógyhatása(i): gyulladásgátló, antidiarrhoeicum, anthelminticum, népgyógyászatban húgyúti

betegségekben.

Homeopathia.


békaorsó

[szerkesztés]
kis békaorsó

Sium erectum Huds. – APIACEAE[syn.: Sium angustifolium L., Berula erecta Coville] Berulae herba Honos Európában, Ny- és Közép-Ázsiában, É-Amerikában és Mexikóban. Áttelelő lágyszárú. Dunántúlon szórványosan, néhol gyakori tiszta vizű patakok, forráslápok növényzetében.

Hatóanyag

kempferol-, kvercetin-, izorhamnetin-glikozid, szabad és kötött kávésav, protocatechusav, gentisinsav, p-hidroxibenzoesav, ferulasav, szinapinsav
Gyógyhatása(i): diureticum.


békaszittyó

[szerkesztés]

, káka Juncus effusus L. – JUNCACEAE Junci radix Kozmopolita, évelő lágyszárú. Nálunk is mocsarakban, lápokban mindenütt közönséges. Hatóanyag

cserzőanyag

Gyógyhatása| népgyógyászatban enyhe diureticum.

Homeopathia.


bétel bors

[szerkesztés]

Piper betle L. – PIPERACEAE Piperis betlis folium

Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.

Hatóanyag

0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin
Gyógyhatása(i): carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.


bengálibirs

[szerkesztés]

Aegle marmelos (L.) Corr. – RUTACEAE Aegle marmelos (= Belae indicae) fructus Honos Nyugat-Himalájában. Indiai-szubkontinensen és ettől keletre több országban termesztik. Kisebb vagy közepes nagyságú, lombos fa. Hatóanyag: 0,03-0,4% furokumarin imperatorin (= marmelosin), a friss gyümölcsben cukrok, kb. 20% tannin

Gyógyhatása(i): különösen friss állapotban hatásos adstringens diarrhoea és dysentheria esetén.

birsalma

[szerkesztés]

Cydonia oblonga Mill. – ROSACEAE Cydoniae (mala) fructus Cydoniae (mala) semen Honos Közép-Ázsiában, Kaukázusban, Iránban, DK-Arábiában. Gyakrabban bokros, néha akár 8 m magasra növő fa. Az egész országban kisebb mértékben termesztik.

Hatóanyag

terméshúsban cukrok, savak, cserzőanyag, pektin, galactoaraban, leucoanthocyanidin, illóolaj, magban 20% pentosan-nyálka cynodin, 0,4% amygdalin, kb. 15% zsíros olaj
Gyógyhatása(i): értékes rosttartalmú gyümölcs, a magnyálka kivonva égési sebek, felfekvés esetén külsőleg (szuszpenzióban, kenőcsben).

bojtorján Arctium lappa L., A. tomentosum Mill., A. minus (Hill) Bernh., A. nemorosum Lej et C. – ASTERACEAE Bardanae radix (DAC) Bardanae folium Bardanae herba Bardanae fructus Honos Mediterráneumban, Európa más területein és Ázsiában. A kétéves, erőteljes növény Magyarországon gyom- és ártéri társulásokban különösen gyakori. Gyűjthető még a parlagokon, ártereken és üde gyomtársulásokban élő kis bojtorján (A. minus (Hill.) Bernh.) is. Júliustól őszig virágoznak. A húsos gyökereket az első év végén vagy a következő év tavaszán gyűjtik. Megmosás után feldarabolják és 50 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítják (beszáradás 4-5:1).

Hatóanyag

gyökérben 30-40% inulin, nyálka-poliszaharid, 0,06-0,18% illóolaj, poliinek (köztük kéntartalmúak, pl. arctinon, arctinal, arctinol, aretsav), 2-3,5% cserzőanyag, szeszkviterpenoid costus-sav, guajanolid-típusú szeszkviterpén-lakton costuslakton és dehidrocostuslakton, butyrolaktonlignan arctigenin glikozidok, összefoglaló néven arctiin. Utóbbi keserű vegyületcsoport a termésen kívül – kisebb mennyiségben – a levélre és a herbára is jellemző.
Gyógyhatása(i): diureticum, cholereticum, diaphoreticum, tisztító (méregtelenítő), húgykőhajtó,

reumaellenes, enyhén antibiotikus. Külsőleg egyes ekcémákra, zsíros fejbőr kezelésére (hajszesz, hajsampon stb.).

Az egyéves növény nyár végén gyűjtött gyökere megfőzve ehető, a zsenge tőlevelek alkalmasak saláta készítésére, a levélnyél és virágzati tengely nyersen vagy főzve szintén fogyasztható, íze a zellerre emlékeztet.


bokorhere

[szerkesztés]

Lespedeza capitata Michx. – FABACEAE Lespedezae herba Honos USA és Kanada keleti partján, Európában termesztik. Kb. 1,5 m magas félcserje.

Hatóanyag

flavonol- és flavon-C-glikozidok, homoorientin, lespidin (kempferitrin), kempferol-glikozid, orientin, vitexin, saponaretin, procyanidin
Gyógyhatása(i): diureticum veseelégtelenség, nephrosclerosis esetén, húgyúti betegségekben gyógyszerek formájában.


boldó(fa)

[szerkesztés]

Peumus boldus Mol. – MONIMIACEAE Boldo folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos D-Amerika déli részén, főleg Chilében. Cserje vagy kisebb fa.

Hatóanyag

1,5-5% morfinan-típusú alkaloid, kb. 0,1% a fő alkaloid boldin, továbbá izocorydin, nor-izocorydin, laurolitsin, laurotetanin, N-metil-laurotetanin, továbbá 2-3% illóolaj (p-cymen, cineol, ascaridol), kevés triterpén és flavonoid
Gyógyhatása(i): anthelminticum, stomachicum (dyspepsiában), enyhe sedativum, diureticum, cholagogum és hepatoprotectiv főként máj- és epepanaszokban (colitis), de reumás és köszvényes betegségekben, lázcsillapító, antioxidáns.

Homeopathia.

bengáli bársonybab

[szerkesztés]

Mucuna pruriens (L.) DC. var. utilis (Wall.) Baker – FABACEAE[syn. Dolichos pruriens L., Stizolobium pruriens (L.) Pers.] Mucunae prurientis pericarpii pili = Stizolobii setae Honos K- és Ny-Indiában. Trópusokon termesztik. Egyéves, lágyszárú futónövény. Hatóanyag: a hüvelyfal szőrében serotonin, proteáz mucunain, kolin

Gyógyhatása(i): bélféreghajtó cukorsziruppal vagy mézzel keverve.

Homeopathia.


bársonyvirág

[szerkesztés]

Tagetes patula L. – ASTERACEAE Tagetes flos Honos Mexikóban. Egyéves lágyszárú. Főleg Európában kerti virágnak vetik más Tagetes fajokkal (pl. a dél-amerikai T. erecta L., T. minuta L.) együtt. Nálunk kertekben, főleg parkokban gyakori.

Hatóanyag

0,15% illóolaj (limonen, ocimen, linalool, linalil-acetát, tageton, metilheptenol), flavonoid

(kvercetagetin, patuletin, kvercetagitrin, patulitrin, rubixanthin, rubichrom), xantofill (lutein, helenien, violaxanthin), kávésav, ellagsav, tiofen-poliin terthienyl

Gyógyhatása(i): növeli a kapilláris erek rugalmasságát, virágos herba anthelminticum, a T. erecta poliin-tartalma miatt nematocid, az illóolajban gazdagabb (kb. 1%) T. minuta repellens, nematocid. Karotinoid tartalma miatt A-vitamin hatású (gyógyszerek formájában látásjavító) és sárga festőanyag.



brazil ajzólián

[szerkesztés]

Guarana Paullinia cupana Kunth – SAPINDACEAE brazil ajzólián, guaraná(lián) Guaranae semen = Paulliniae semen Guaranae pasta Honos Brazíliában, D-Amerika nyugati és északi részein. Termesztik is. Kúszó cserje.

Hatóanyag

kemény, száraz, sötétbarna, kakaó ízű pasztában 3,6-5,8% koffein, 0,03-0,17% teobromin és 0,02-0,06% teofillin, akár 12% catechin-cserzőanyag, kevés illóolaj, kb. 2% magolaj (cianolipid izoprenoid-nitrilek), szénhidrát (főleg keményítő), fehérje
Gyógyhatása(i): psychostimulans, tonicum, antioxidáns, bélbetegségekben is.

Homeopathia.

balzsamalma

[szerkesztés]

Momordica balsamina L. – CUCURBITACEAE Papari folium Momordicae fructus Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Indiai-szubkontinensen, Ausztráliában. Megtalálható DK-USA-tól - Peruig.

Hatóanyag

alkaloid momordicin, magban kb. 40% zsíros olaj, termésben lycopin és lutein, virágban karotin
Gyógyhatása(i): stomachicum, tonicum, termés drasztikus hashajtó, emeticum, levélkivonat antidiabeticum.

Homeopathia.


beteldió

[szerkesztés]

, arékapálma Areca catechu L. – ARACEAE Arecae semen (= nux) Honos Indiai szubkontinensen, Indokínában, Malajziában, ugyanezeken a területeken termesztik is.

Hatóanyag

0,3-0,6% alkaloid, fő alkotója arecolin, mellékalkaloidok guvacin, izoguvacin, guvacolin, arecolidin, arecaidin, 14-18% zsíros olaj, 15-25% cserzőanyag, hemicellulózok, cukrok, gyanta, catechin, leucocyanidin, leucopelargonidin
Gyógyhatása(i): az arecolin parasympathicomimeticum, enyhe mioticum (pilocarpinszerű), féreghajtó az állatgyógyászatban.

Emberre toxikus. A beteldiót a malájok rágcsálják, mint élvezeti szert, erős nyálfolyást és enyhe eufóriát okoz.

boldogasszony tenyere

[szerkesztés]

Chrysanthemum balsamita L. – ASTERACEAE[syn.: Tanacetum balsamita L.] Balsamitae herba = Balsamitae (Tanaceti) herba Honos Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő dísznövény.

Hatóanyag

illóolaj, var. balsamitában főként kámfor, thujon, var. tanacetoidesben főként carvon
Gyógyhatása(i): epehólyag bántalmak esetén, gyógyszerekben is.
Külsőleg leginkább rovarriasztóként.


borgyökér

[szerkesztés]

, mételykóró Oenanthe aquatica syn.: Oenanthe phellandrium Phellandrii fructus = Oenanthes aquaticae fructus

Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában. Egy- vagy kétéves, vízparti, mocsári lágyszárú, gyakran igen vastag szárral. A Dunántúlon a hegyvidékek szélein és az Alföldön nem ritka.

Hatóanyag

1-2,5% illóolaj (phellandren), kb. 20% zsíros olaj, 4% gyanta, 2-3% viasz, galactan, mannan, myristicin, apiol

Gyógyhatása| köhögéscsillapító és nyákoldó bronchitis és asthma esetén, diaphoreticum, carminativum, diureticum.

Homeopathia.

borbálafű

[szerkesztés]

Barbarea vulgaris R. Br. – BRASSICACEAE Barbareae herba Honos mérsékelt égövi Ázsiában, Európában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában, két- vagy többéves, ártéri szegélytársulásokban, erdőszéleken elég gyakori.

Hatóanyag

glikozinolát, flavonoid
Gyógyhatása(i): sebgyógyító balzsamokban.

Előfőzést követően nem keserű, salátának, főzeléknek készíthető.


bétel bors

[szerkesztés]

Piper betle L. – PIPERACEAE Piperis betlis folium Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.

Hatóanyag

0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin

Gyógyhatása| carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.


borsmustár

[szerkesztés]

Eruca sativa Mill. – BRASSICACEAE Honos D-Eurázsiában, Mediterráneumban, egy- vagy kétéves lágyszárú. Néhol termesztették, elvadulva vetések gyomtársulásaiban helyenként terem.

Hatóanyag

magban 16-33% félig száradó zsíros olaj (a zsírsavak közül legtöbb, kb. 46% az erukasav), szterolok, glikozinolát (glükoerucin), a levélben glikozinolátok mellett flavonoid (főként izorhamnetin-glikozid)

Gyógyhatása| porított magja antibakteriális, mustárpótló, hajtása diureticum, aphrodisiacum, emésztést elősegítő, fűszer, saláta.


borsó

[szerkesztés]

Pisum sativum L. – FABACEAE Pisi semen Honos DNy-Ázsiában, Mediterráneumban, a mai termesztett változatok vad ősi alakokból jöttek létre. Egyéves vagy áttelelő-egyéves lágyszárú.

Hatóanyag

aminosavak, aminok, szterolok, cyanidinek, flavonoidok, fehérjék (pl. legumin, vicilin, mitogén lektinek), szénhidrát (keményítő, arabinoxilan), szerves savak, fenolkarbonsavak, flavonoidok,leucoanthocyanok, pterocarpan pisatin

Gyógyhatása| népgyógyászatban kiütés, szemölcs ellen, sebekre, bakteriosztatikus, antimikotikus.

Élelmiszer, takarmány. A sárga- és zöldborsó fehérjében gazdag magjából őrlemények készülnek. Pirítva is fogyasztható.


borsófürt

[szerkesztés]

Baptisia tinctoria (L.) Vent. – FABACEAE Baptisiae radix (= rhizoma) Honos É-Amerikában, az USA keleti és Kanada északi részén, l méteres bokor, virágai sárgák. Ibolyakék virágú a B. australis (L.) R. Br. (déli borsófürt vagy hamis indigó), É-Amerika keleti részén honos.

Hatóanyag

alkaloid cytisin, baptisin, pseudobaptisin, baptin

Gyógyhatása| laxativum, nagyobb adagban antidiarrhoeicum. Immunstimuláns. Felső légúti gyulladások ellenszere, szájöblögetésre is használják. Homeopathia. Fiatal hajtása spárgaszerű, fogyasztható.


burgonya

[szerkesztés]

Solanum tuberosum L. – SOLANACEAE Solani amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos D-Amerikában (Andok), Közép-Amerikában, Mexikóban, ma fajtáit sokfelé termesztik. Fontos kultúrnövény Magyarországon is.

Hatóanyag

keményítő

Gyógyhatása| gyógyszerkönyvi minőségű keményítő gyógyszergyártásban használatos.


Triticum aestivum L. – POACEAE Tritici amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Tritici aestivi oleum raffinatum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Tritici aestivi oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre. Egyéves vagy áttelelő egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale Wittm.), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.

Hatóanyag

szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)

Gyógyhatása| búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben. Lisztet adó, malom- és sütőipari rokonfajok: T. durum Desf. (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (T. turanicum Jakubz.). Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (T. monococcum L.), a kétszemű búzát (T.dicoccon Schrank.). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza, azaz a tönköly (T. spelta L.). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.


büdösgyantagyökér

[szerkesztés]

Ferula asa-foetida L. – APIACEAE Asa foetida Honos Ny-Ázsiában, évelő lágyszárú, erőteljes, 1-3 m magas. Hatóanyag: 25-65% gyanta (asaresin), főként (kb. 60%-ban) asaresitannol ferulasavészterek, 25-30% gumianyag (glukuronsav, galaktóz, arabinóz, rhamnóz polimerek), 6-20% illóolaj (diszulfidok), vanillin, ferulasav, kumarin umbelliferon, fernasiferolok Gyógyhatása| gyomor-, bélgörcs ellen, bronchus-spasmus esetén, anthelminticum. Homeopathia.


büdöskontyvirág

[szerkesztés]

Symplocarpus foetidus (L.) Salisb. – ARACEAE Symplocarpi foetidi rhizoma et radix = Dracontii foetidi radix Dracontii foetidi herba Honos Kínában, K-Ázsiában, Távol-Keleten, elterjedt É-Amerikában. Évelő lágyszárú. Hatóanyag: keményítő, gumianyag, cukor, zsíros olaj, illóolaj, kalcium-oxalát, vas, levélben még 5-hidroxitriptamin Gyógyhatása| herba spasmolyticum, friss herba és gyökér homeopathiában.


bükkfatapló

[szerkesztés]

Fomes fomentarius (L.) Fr. – POLYPORACEAE Chirurgorum fungus Honos főleg közép-Európában, idősebb, félig korhadó bükkfákon gyakori. Hatóanyag: metil-disztearil-borostyánkősav, mannoglukogalaktan, glukuronoglukan Gyógyhatása| régen népgyógyászatban kisebb sebek kezelésére, vérzéscsillapító.

bűzfa

[szerkesztés]

Anagyris foetida L. – FABACEAE bűzfa Anagyris herba Anagyris foetidae semen Honos Mediterráneumban, Kis-Ázsiában, 1-1,5 m magas bokros cserje vagy fácska. Hatóanyag: alkaloidok (cytisin, metilcytisin, anagyrin, retamin, spartein = pachycarpin) Alkalmazás: emeticum, purgans. szulfát, kvercetin- és kempferol-glikozidok, fenolkarbonsavak, poliin falcarinol, szterolok, illóolaj Gyógyhatása| expectorans, spasmolyticum felső légúti hurutokban. Hederaszaponinok (és részben a falcarinol) miatt antibakteriális, antimikotikus, anthelmintikus, antiprotozootikus. Számos gyógyszer alkotórésze.


közönséges boróka boróka Juniperus communis L. – CUPRESSACEAE Juniperi pseudo-fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) = Juniperi galbulus (Ph. Hg. VII.) (= fructus, bacca) Juniperi herba (= summitas) Juniperi lignum Juniperi aetheroleum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Cirkumpoláris. Nálunk meszes vagy mészmentes talajokon, a Duna-Tisza-közén, alföldi homokterületeken, sík helyen állományalkotó kétlaki cserje vagy kisebb fa. Áprilisban, májusban virágzik. A tobozbogyó első évben zöld, a második évben sötétibolya. Az érett álterméseket az ágak enyhe ütögetésével ponyván fogják fel, száraz helyen, vékony rétegben, szobahőmérsékleten szárítják, majd tisztítják (beszáradás 1,5-2:1). Hatóanyag: 0,8-2% illóolaj (főleg a-pinen, sabinen, myrcen, limonen, terpinen-4-ol), szeszkviterpén b-caryophyllen, 3-5% catechin-cserzőanyag, flavonoidok. A fában (lignum) csak 0,1% illóolaj van szeszkviterpénekkel (thujopsen, cadinen, humulen, pygmaein), továbbá diterpének (sugiol, xanthoperol, communissav), lignan (podophyllotoxin) Gyógyhatása| erős diureticum, húgyúti fertőtlenítő, diaphoreticum, spasmolyticum. Terhes nők és vesebetegek nem használhatják. Külsőleg ízületi bántalmakra. Fűszer, illóolaját szesziparban.


csilipaprika

[szerkesztés]

, cayenne bors Capsicum frutescens L. s. l. – SOLANACEAE Capsici fructus (Ph. Eur. 4., DAB, Ph. Hg.VIII.) = Capsici fructus acer Honos D-Amerikában, főleg trópusokon, Indiában és Polinéziában sokfelé termesztik. Nálunk inkább cserepes növényként ismert. Hatóanyag: 0,3-1% capsaicinoid (fő komponens 63-77% capsaicin, 20-30% dihidrocapsaicin) Gyógyhatása| külsőleg linimentum, tapasz, bedörzsölő formájában hyperaemiát, helyi gyulladást idéz elő, fájdalomcsillapító reumás vagy idegfájdalmakkal járó betegségekben. Belsőleg növeli a perisztaltikát, fokozza a gyomornedv-kiválasztást.


feketebors

[szerkesztés]

Piper nigrum L. – PIPERACEAE

Piperis nigri fructus

Piperis albi fructus Piperis aetheroleum Honos Indiai-szubkontinensen, trópusokon (pl. Indonéziában, Malajziában, Brazíliában) sokfelé termesztik. Kb. 10 m-es kúszócserje. Hatóanyag: 1-3,5% illóolaj (általában fehérben 2,5%-ig, feketében 3,5%-ig), benne főleg caryophyllen, caren, sabinen, limonen, pinenek, phellandren, piperonal, linalool, eugenol, safrol, továbbá 2-5% csípős piperidin- és piperinsav-származékok (90-95%-a t-piperin, továbbá piperettin, piperanin, piperolein A, B), pirrolidin piperylin Gyógyhatása| stomachicum, carminativum, antiphlogisticum, antineuralgicum, fűszer, illóolajat szolgáltat. Homeopathia.


hosszú bors

[szerkesztés]

Piper longum L. – PIPERACEAE Piperis longi fructus Honos Indonéziában, Indiában, Sri Lankán, termesztik Fülöp-szigeteken, egyéb trópusi területeken. Alig 1 m magas, kúszó félcserje. Hatóanyag: 1-1,5% illóolaj (caryophyllen, zingiberen, phellandren, dipenten), piperoxil- és amin-származékok, 5% piperin, kevés piperidin, chavicin, zsíros olaj Gyógyhatása| tonicum, stomachicum, carminativum, stimulans, illóolaj különösen antibakteriális. Fűszer.


jamaikaibors

[szerkesztés]

Pimenta dioica (L.) Merr. – MYRTACEAE[syn.: Pimenta officinalis Lindl.] szegfűbors(fa), Pimentae fructus = Amomi fructus Pimentae folium Pimentae aetheroleum Honos Mexikóban, Karib-szigeteken, Közép-Amerikában. Indiában termesztik. 10-13 m magas, örökzöld fa.

Hatóanyag

2-5% illóolaj (kb. 75%, levélben 80-90% eugenol és eugenolmetiléter, továbbá

caryophyllen, phellandren, cineol), zsíros olaj a termésben, gyanta, tannin

Gyógyhatása| aromaticum, stimulans, tonicum emésztési zavarok esetén. Illóolajat főleg a levélből nyernek. Fűszer, likőripar.


japánbors

[szerkesztés]

Zanthoxylum piperitum (L.) DC. – RUTACEAE Honos Kínában, K-Ázsiában. Bogyója ánizs illatú. Porítva keleti fűszer. Fiatal levele is hasonlóan hasznos.

Gyógyhatása|Diureticum, digestivum, antibakteriális.


kubébabors

[szerkesztés]

Piper cubeba L. – PIPERACEAE Cubebae fructus Cubebae aetheroleum Honos Malajziában, trópusokon sokfelé termesztik (pl. Jáván, Borneon, Sri Lankán, Karib-tengeri szigeteken, Kongóban). Akár 6 m-es, kúszó félcserje.

Hatóanyag

7-20% illóolaj (monoterpének, szeszkviterpének, ezek alkoholos származékai, pl. cubebin, cubeben, cubebol, copaen stb.)

Gyógyhatása| stomachicum, diureticum, húgyúti desinficiens. Fűszer, illóolaj.


paradicsommag

[szerkesztés]

, malagétabors Aframomum melegueta K. Schum. – ZINGIBERACEAE Paradisi semen = Aframomi meleguetae semen Honos trópusi Afrika nyugati és középső részein és Sri Lankán, ugyanitt termesztik is.

Hatóanyag

0,3-0,75% illóolaj, paradol (csípős ízt adja), gyanta, cserzőanyag, keményítő, kevés zsíros olaj.

Gyógyhatása| stimuláns, fűszer, csípős likőr készül belőle, illatszeripari felhasználása is van.

perui bors Schinus molle L. – ANACARDIACEAE Honos D-Amerikában, főként Peruban és Brazíliában. Trópusi országokban dísznövény, fasornak ültetik. Korallpiros, rózsaszínű magja fűszer.

Gyógyhatása| Hörghurut és nátha esetén is használható, a kéreg és levél cserzőanyag-tartalma miatt adstringens.


szegfűbors(fa)

[szerkesztés]

– fürtös szegfű-, Pimenta racemosa (Mill.) Moore – MYRTACEAE[syn.: Pimenta acris (Sw.) Kostel.] fürtös Bay flos Bay folium Myriciae aetheroleum Honos D-Amerika északi részén, Karib-szigeteken. Örökzöld fa.

Hatóanyag

0,7-1,3% illóolaj (főleg chavicol, metilchavicol, továbbá myrcen, eugenolmetiléter, eugenol)

Gyógyhatása| aromaticum, nem csípős. Kozmetikai (dezodoráns, fogpaszta, szájvíz, hajszesz) és likőripar, levélből “bay-rum”.


tasmániai bors(fa)

[szerkesztés]

Tasmannia lanceolata (Poir.) A. C. Sm. – WINTERACEAE[syn.: Drimys lanceolata (Poir.) Baill. Honos Ausztráliában, DK-Ázsiában, Malajziában. Hegyi cserje, ágai kezdetben sötétvörösek. Hazájában sövénynek is ültetik. Húsos, fekete termései (bogyói) csípősek, erős aromájúak. Fűszer, de

Gyógyhatása(i): jó hatású emésztési zavarok esetén is.


tehénborsó

[szerkesztés]

, homokibab Vigna sinensis (Stickm.) Savi ex Hassk. – FABACEAE Hazája K-Ázsia, ahol termesztése tovább terjedt D-Ázsiába és Afrikába. Melegigényes, szárazságtűrő, kúszó szárú, egyéves növény, néhol nálunk is termesztik.

Fehérjében és rostban gazdag magja étkezésre is alkalmas, a belőle készült őrlemény, liszt adalékként lehet hasznos.

borzaskata

[szerkesztés]

Lepidium campestre (L.) R. Br. – BRASSICACEAE mezei zsázsa Thlaspeos semen Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Egy- vagy kétéves, lágyszárú. Legelőkön, szántóföldi és útszéli gyomtársulásokban országszerte gyakori.

Hatóanyag

glikozinolát, zsíros olaj

Gyógyhatása| népgyógyászatban étvágyjavító, emésztést elősegítő. Torma- és mustárpótló. Magját levesbe téve ízesítő, zsenge, vegyszermentes levele nyersen salátákba tehető (borsszerű), de egyszer-kétszer főzve, a főzőlétől mentesen főzeléknek is használható.


bőrlevél

[szerkesztés]

Bergenia crassifolia (L.) Fritsch – SAXIFRAGACEAE Bergeniae radix Bergeniae folium Honos Közép-Ázsiában, Szibériában, Mongóliában. Évelő széles, nagy, bőrnemű és talajra terülő levelekkel. Mint dísznövény kertekben gyakori, jól áttelel.

Hatóanyag

18-25% cserzőanyag (levélben kb. 22%), szeszkviterpenoid lakton bergenin, sárga vagy barna pigment, levélben ősszel 12% arbutin, továbbá 0,04% rhododendrin (betulosid), catechin-gallát, polimer proanthocyanidin

Gyógyhatása| adstringens, hasmenésre vagy teapótlóként.


bőrolajfa

[szerkesztés]

Hydnocarpus kurzii (King) Warb., más Hydnocarpus fajok – FLACOURTIACEAE[syn.: Taraktogenos kurzii King] Chaulmoograe oleum = Hydnocarpi seminis oleum Honos Indokínában, Indiai-szubkontinensen, Malajziában.

Hatóanyag

a magban 30-50% zsíros olaj (különleges zsírsavakkal, chaulmoograsav, hydnocarpussav)

Gyógyhatása| izolált speciális zsírsavait a lepra és a tuberculosis gyógyítására használják.


Brunfels-cserje

[szerkesztés]

Brunfelsia uniflora (Pohl) D. Don – SOLANACEAE[syn.: Brunfelsia hopeana (Hook.) Benth., Franciscea uniflora Pohl] Brunfels-cserje Brunfelsiae (hopeanae) radix Honos D-Amerikában, főleg Brazíliában. 1,2 m-re növő cserje.

Hatóanyag

alkaloid manacin, manacein, továbbá esculetin, keményítő

Gyógyhatása| antisyphiliticum, diureticum, purgans, arthritis kezelésére.


sarlós buvákfű

[szerkesztés]

Bupleurum falcatum L. – APIACEAE Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő, száraz gyepekben az egész országban néhol gyakori.


indiai buzér

[szerkesztés]

Rubia cordifolia L. – RUBIACEAE Rubiae cordifoliae radix et rhizoma Honos Afrikában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. Évelő lágyszárú, nálunk nem fordul elő.

Hatóanyag

antrakinon purpurin, pseudopurpurin, purpuringlikozid, purpuroxanthin, munjistin, alizarin

Gyógyhatása| bakteriosztatikus (Staphylococcus aureusra), lepra ellenes, spasmolyticus kólikában, torok-és melltájéki panaszok esetén, reumára, menstruációs panaszokban. Festőanyag.


közönséges bükk(fa)

[szerkesztés]

Fagus sylvatica L. – FAGACEAE Fagi folium Fagi cortex Fagi lignum Fagi fructus Fagi pix Fagi aetheroleum empyreumaticum Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Egyik legfontosabb, erdőt alkotó fafajunk.

Hatóanyag

levélben fenolkarbonsavak, tannin, flavonoidok, termésben 25-45% zsíros olaj, csersav, szaponin, kéregben 3-4% cserzőanyag, szitoszterol, betulin, farészben fenol (syringa-resinol)

Gyógyhatása| levél dohánypótló, a pirított termés kávépótló (antidiarrhoeicum), kéreg cserzőszer, fatest kátrányalapanyag (száraz desztillálással nyert párlat).


foltos bürök

[szerkesztés]

Conium maculatum L. – APIACEAE Conii maculati herba = Cicutae herba = Cicutae (officinalis) herba Conii maculati fructus (= semen) = Cicutae fructus Honos Eurázsiában, Mediterráneumban, országszerte, útszéli gyomtársulásokban gyakori, egy- vagy kétéves lágyszárú. Hatóanyag: kb. 2% alkaloid (coniin, g-conicein, conhydrin, pseudoconhydrin), 3-4% diosmin, akár 1% illóolaj, fenolkarbonsavak, kumarinok, poliinek (pl. falcarinol, falcarinon) Gyógyhatása| coniin különösen erős méreg (végül légzésbénulással járó halált okoz), kis adagban a drogkivonatok spasmolytikusak (sedativum, analgeticum), ma csak homeopathiában.

bab

Phaseolus vulgaris L. – FABACEAE bab, paszuly Honos trópusi és szubtrópusi Amerikában, egyéves lágyszárú, kertekben és szántókon világszerte termesztik.

– bársony

Mucuna pruriens (L.) DC. var. utilis (Wall.) Baker – FABACEAE [syn. Dolichos pruriens L., Stizolobium pruriens (L.) Pers.] bengáli bársonybab Mucunae prurientis pericarpii pili = Stizolobii setae Honos K- és Ny-Indiában. Trópusokon termesztik. Egyéves, lágyszárú futónövény.

Hatóanyag

a hüvelyfal szőrében serotonin, proteáz mucunain, kolin

Gyógyhatása| bélféreghajtó cukorsziruppal vagy mézzel keverve. Homeopathia.

csomósbab, guárbab

Cyamopsis tetragonolobus (L.) Taub. – FABACEAE[syn.: Cyamopsis psoraleoides (Lam.) DC.] Cyamopsidis seminis pulvis (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos feltehetően Indiában, Pakisztánban, sokfelé (pl. DK-USA) termesztik.

Hatóanyag

galactomannan guaran

Gyógyhatása| erős viszkozitása miatt csökkenti az étvágyat, egyes cukorbetegségekben adjuvánsként. Kozmetikai iparban.

– fojtó-

Pueraria montana (Lour.) Merr. – FABACEAE var. chinensis (Willd.) Maesen et Almeida[syn.: Pueraria thomsonii Benth.] Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. var. lobata (Willd.) Maesen et Almeida[syn.: Pueraria lobata Ohwi] Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában. fojtóbab, gegen Puerariae radix Hatóanyag: kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C) Gyógyhatása| antihypertensiv, cardialis arrythmia és angina pectoris esetén, izomrelaxans, antipyreticum, antidysentericum.

– kalabár-

Physostigma venenosum Balf. – FABACEAE kalabárbab Physostigmae semen = Calabar semen Honos trópusi Afrika nyugati és középső részein. Akár 16 m magasra is megnövő fásodó kúszónövény.

Hatóanyag

pirrolidino-indol-vázas alkaloid physostigmin és társalkaloid geneserin, eseramin,

physovenin, eserolin, egyéb alkaloid (calabatin, calabacin)

Gyógyhatása| a kivont és tisztított physostigmin gyógyszer formájában indirekt parasympathomimeticum, a szemészetben mioticum glaukoma kezelésében. Atropin szerű mérgezések antidotuma. Állatgyógyászatban lovak bélkólikája ellen. Erősen mérgező. Homeopathia.

– kard-

Canavalia ensiformis (L.) DC. – FABACEAE kardbab Honos Dél-Ázsiában, D-Amerikában, trópusokon sokfelé termesztik. Hatóanyag: speciális aminosav canavanin, aminok (betanicin, trigonellin), lektinek (canavalin, concanavalin) Gyógyhatása| lektineket biokémiai kutatásban, iparban használják, a mag élelmiszer, a hüvely takarmány.

– ló-

Vicia faba L. – FABACEAE lóbab Viciae fabae semen Honos Mediterraneumban, több ősi fajból jött létre, világszerte termesztik, nálunk főként takarmánynak. A bab Európába kerülése előtt táplálék volt, ma újra teret hódít. Egyéves lágyszárú. Hatóanyag: fehérjék (legumin, vicilin, legumelin stb.), 3,4-dioxi-fenilalanin (dopa), cyanoalanin, pirimidin-származék vicin, convicin, fitin Gyógyhatása| nyersen – hajlamos egyéneknél – mérgező lehet (favismus, lathyrismus), de zölden vagy éretten, hántoltan salátának, főzeléknek elkészítve kedvelt. Az L-dopa kivonható. Kávépótszer. Homeopathia.

– molukka-

aesalpinia bonducella Flem. – CAESALPINIACEAE molukkabab Caesalpiniae bonducellae semen Honos trópusi Indiában. Hatóanyag: szalicilsav-származékok Gyógyhatása| lázcsillapító, tonicum.

– tonka-

Dipteryx odorata (Aubl.) Willd. – FABACEAE[syn.: Coumarouna odorata Aubl.] tonkabab Faba tonca = Dipteryctis odoratae semen Honos Brazíliában, D-Amerika nyugati és északi részén. Fás növény. Hatóanyag: 1-3% kumarin, kb. 25% zsíros olaj, gumianyag, keményítő, szterolok Gyógyhatása| spasmolyticum, dohányillatosítás, illatszeripar. Homeopathia.


– tűz-

Phaseolus coccineus L. tűzbab Honos Mexikóban, Közép-Amerikában. Egyéves, kúszó lágyszárú. Nálunk is sokfelé termesztik, főleg kertekben. Phaseoli pericarpium (DAC) = fructus (legumen) sine seminibus Hatóanyag: betain trigonellin, kolin, aminosavak (pl. viszonylag sok arginin), monoamino-zsírsavak, pterocarpan phaseolin, ösztrogén izoflavon genisztein, daidzein, nyomokban cianogen glikozid, inozit, hemicellulózok, kovasav, króm Gyógyhatása| enyhe antidiabeticum (idős korban), enyhe diureticum különösen vese- és szívbetegségekben, köszvényben vagy reumában.

babér

[szerkesztés]

Laurus nobilis L. – LAURACEAE babér(fa) Lauri folium Lauri fructus Lauri aetheroleum Honos Mediterráneumban, Ny-Ázsiában, termesztik még Közép- és D-Amerikában. Bokros vagy akár 8 m-re is megnövő fa örökzöld levelekkel. Hatóanyag: levélben 1-3% illóolaj (főleg cineol, továbbá, aceteugenol, metileugenol, linalool, geraniol, terpineol, pinen, phellandren stb.), kvercetin, kempferol, rutin, leucocyanidin. Termésben 1-4% illóolaj, 25-55% zsíros olaj Gyógyhatása| levél aromaticum, fűszer, likőripar, termés carminativum, amarum, emmenagogum, diureticum, antiparasiticum, fűszer.


bagolyborsó

[szerkesztés]

Cicer arietinum L. – FABACEAE csicseriborsó, bagolyborsó Hazája DNy-Ázsia és a Mediterraneum. Nálunk is termeszthető. Hüvelyében 1-2 borsó nagyságú mag fejlődik. Sárgamagvú fajtáinak magjából készült liszt élelmiszer alapanyag. Rostban és fehérjében gazdag. Ösztrogén izoflavonoidokat (biochanin-A, genisztein, daidzein, formonetin) tartalmaz, de fogyasztását – vegyes táplálkozás esetén – nem korlátozza.


baizhu

[szerkesztés]

Atractylodes macrocephala Koidz. – ASTERACEAE

Atractylodei macrocephalae rhizoma Honos Kínában. Hatóanyag: 0,35-1,35% illóolaj, szeszkviterpén és -lakton (atractylon, atractylenolid II és III) Gyógyhatása| digestivum, diureticum, az atractylon hepatoprotectiv.


Pennisetum glaucum (L.) R. Br. – POACEAE bajra, indiai köles Főleg Afrikában és Indiában termesztik. Apró szemű gabonakülönlegesség, élelmiszer


bakfű

[szerkesztés]

Betonica officinalis L. – LAMIACEAE[syn.: Stachys officinalis (L.) Trev.] bakfű, orvosi tisztesfű Betonicae officinalis herba Honos Mediterráneumban, Eurázsiában. Áttelelő lágyszárú, a Dunántúlon gyakoribb, erdős helyeken. Hatóanyag: kb. 0,5% betain, betonicin, stachydrin, turicin, 0,5% kávésav és származékai, klorogénsav, rozmarinsav, flavonoidok, kb. 15% cserzőanyag, nyomokban illóolaj Gyógyhatása| adstringens, népgyógyászatban antidiarrhoeicum, carminativum, sedativum, felső légúti panaszok, köszvény esetén, hólyag- és vesekőhajtóként is.


bakszakáll

[szerkesztés]

réti bakszakáll Tragopogon orientalis L. – ASTERACEAE[syn.: T. pratensis L. subsp. orientalis (L.) Celak.] Tragopogonis radix = Barbae hirci radix Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, Szibériában. Két- vagy többéves lágyszárú, 0,3-0,7 m magas. Kaszálóréteken, száraz gyepekben, útszéli gyomtársulásokban országszerte gyakori.

Hatóanyag

cserzőanyag, taraxaszterol (lactucerolok), flavonoidok

Gyógyhatása| expectorans, stomachicum. Zsenge levele salátának jó, fiatal gyökere levesbe főzve, párolva vagy rántva ehető.


balzsamalma

[szerkesztés]

Momordica balsamina L. – CUCURBITACEAE Papari folium Momordicae fructus Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Indiai-szubkontinensen, Ausztráliában. Megtalálható DK-USA-tól Peruig.

Hatóanyag

alkaloid momordicin, magban kb. 40% zsíros olaj, termésben lycopin és lutein, virágban

karotin

Gyógyhatása| stomachicum, tonicum, termés drasztikus hashajtó, emeticum, levélkivonat antidiabeticum. Homeopathia.


balzsamuborka

[szerkesztés]

Momordica charantia L. – CUCURBITACEAE balzsamuborka, balzsamkörte Momordicae semen, fructus Papari folium (= Pandipanae herba) Honos Afrikában, Indiában, Kínában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában.

Hatóanyag

termésben momordicin alkaloid, magban kb. 40% zsíros olaj, termésben lycopin és lutein, virágban karotin, 5-hidroxi-triptamin, szaponin, karotin, lycopin, luteolin, szterolok.

Magban zsíros olaj, levélben momordicin, gyantasavak, vitaminok

Gyógyhatása| levél emeticum, purgans epebaj, kólika, hurut esetén, termés és levél anthelminticum, termés stomachicum, antipyreticum, mag anthelminticum.


barkóca(fa)

[szerkesztés]

Sorbus torminalis (L.) Cr. – ROSACEAE Sorbi torminalis fructus Honos Európában, É-Afrikában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Az Alföldet kivéve országszerte gyakori lomberdőkben. Közepes vagy nagyobb fa, több vad változata van országunkban.

Hatóanyag

termésben sorbitol, parasorbinsav, szerves savak, cukor, pektin, flavonoid, karotinoid

Gyógyhatása| enyhe laxans, diureticum.

barátcserje

[szerkesztés]

Vitex agnus-castus L. – VERBENACEAE Agni casti fructus (= semen) (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) Honos D- és K-Európában, É-Afrikában, Kaukázusban, Közép- és Ny-Ázsiában. Kb. 4 m magas cserje vagy fa. Nálunk elvétve fordul elő parkokban, kertekben.

Hatóanyag

kb. 0,5% illóolaj (cineol, pinen), iridoid-glikozidok (agnusid, aucubin), flavon casticin

Gyógyhatása| kivonata mastalgia, dysmenorrhoea, klimaxos panaszok esetén, továbbá galactogogumként. Homeopathia.

bűzfa

[szerkesztés]

Anagyris foetida L. – FABACEAE Anagyris herba Anagyris foetidae semen Honos Mediterráneumban, Kis-Ázsiában, 1-1,5 m magas bokros cserje vagy fácska.

Hatóanyag

alkaloidok (cytisin, metilcytisin, anagyrin, retamin, spartein = pachycarpin)

Gyógyhatása| emeticum, purgans.


bükkfatapló

[szerkesztés]

Fomes fomentarius (L.) Fr. – POLYPORACEAE Chirurgorum fungus Honos főleg közép-Európában, idősebb, félig korhadó bükkfákon gyakori.

Hatóanyag

metil-disztearil-borostyánkősav, mannoglukogalaktan, glukuronoglukan

Gyógyhatása| vérzéscsillapító, régen népgyógyászatban kisebb sebek kezelésére használták.



büdösgyantagyökér

[szerkesztés]

Ferula asa-foetida L. – APIACEAE Asa foetida Honos Ny-Ázsiában, évelő lágyszárú, erőteljes, 1-3 m magas.

Hatóanyag

25-65% gyanta (asaresin), főként (kb. 60%-ban) asaresitannol ferulasavészterek, 25-30%

gumianyag (glukuronsav, galaktóz, arabinóz, rhamnóz polimerek), 6-20% illóolaj (diszulfidok), vanillin, ferulasav, kumarin umbelliferon, fernasiferolok

Gyógyhatása| gyomor-, bélgörcs ellen, bronchus-spasmus esetén, anthelminticum.

Homeopathia.


büdöskontyvirág

[szerkesztés]

Symplocarpus foetidus (L.) Salisb. – ARACEAE büdöskontyvirág Symplocarpi foetidi rhizoma et radix = Dracontii foetidi radix Dracontii foetidi herba Honos Kínában, K-Ázsiában, Távol-Keleten, elterjedt É-Amerikában. Évelő lágyszárú.

Hatóanyag

keményítő, gumianyag, cukor, zsíros olaj, illóolaj, kalcium-oxalát, vas, levélben még 5-

hidroxitriptamin

Gyógyhatása| herba spasmolyticum, friss herba és gyökér homeopathiában.


Triticum aestivum L. – POACEAE Tritici amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Tritici aestivi oleum raffinatum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Tritici aestivi oleum virginale (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre. Egyéves vagy áttelelő egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale Wittm.), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.

Hatóanyag

szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)

Gyógyhatása| búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben.

Lisztet adó, malom- és sütőipari rokonfajok: T. durum Desf. (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (T. turanicum Jakubz.). Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (T. monococcum L.), a kétszemű búzát (T. dicoccon Schrank.). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza, azaz a tönköly (T. spelta L.). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.


burgonya

[szerkesztés]

Solanum tuberosum L. – SOLANACEAE Solani amylum (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos D-Amerikában (Andok), Közép-Amerikában, Mexikóban, ma fajtáit sokfelé termesztik. Fontos kultúrnövény Magyarországon is.

Hatóanyag

keményítő

Gyógyhatása| gyógyszerkönyvi minőségű keményítő a gyógyszergyártásban használatos.


== Brunfels-cserje

==

Brunfelsia uniflora (Pohl) D. Don – SOLANACEAE[syn.: Brunfelsia hopeana (Hook.) Benth., Franciscea uniflora Pohl] Brunfels-cserje Brunfelsiae (hopeanae) radix Honos D-Amerikában, főleg Brazíliában. 1,2 m-re növő cserje.

Hatóanyag

alkaloid manacin, manacein, továbbá esculetin, keményítő

Gyógyhatása| antisyphiliticum, diureticum, purgans, arthritis kezelésére.


bőrolajfa

[szerkesztés]

Hydnocarpus kurzii (King) Warb., más Hydnocarpus fajok – FLACOURTIACEAE[syn.: Taraktogenos kurzii King] bőrolajfa Chaulmoograe oleum = Hydnocarpi seminis oleum Honos Indokínában, Indiai-szubkontinensen, Malajziában.

Hatóanyag

a magban 30-50% zsíros olaj (különleges zsírsavakkal, chaulmoograsav, hydnocarpussav)

Gyógyhatása| izolált speciális zsírsavait a lepra és a tuberculosis gyógyítására használják.


bőrlevél

[szerkesztés]

Bergenia crassifolia (L.) Fritsch – SAXIFRAGACEAE Bergeniae radix Bergeniae folium Honos Közép-Ázsiában, Szibériában, Mongóliában. Évelő széles, nagy, bőrnemű és talajra terülő levelekkel. Mint dísznövény kertekben gyakori, jól áttelel.

Hatóanyag

18-25% cserzőanyag (levélben kb. 22%), szeszkviterpenoid lakton bergenin, sárga vagy barna pigment, levélben ősszel 12% arbutin, továbbá 0,04% rhododendrin (betulosid), catechin-gallát, polimer proanthocyanidin

Gyógyhatása| adstringens, hasmenésre vagy teapótlóként.


borsófürt

[szerkesztés]

Baptisia tinctoria (L.) Vent. – FABACEAE Baptisiae radix (= rhizoma) É-Amerikában, az USA keleti és Kanada északi részén, l méteres bokor, virágai sárgák. Ibolyakék virágú a Baptisia australis (L.) R. Br. (déli borsófürt vagy hamis indigó), É-Amerika keleti részén honos.

Hatóanyag

alkaloid cytisin, baptisin, pseudobaptisin, baptin

Gyógyhatása| laxativum, nagyobb adagban antidiarrhoeicum. Immunstimuláns. Felső légúti gyulladások ellenszere, szájöblögetésre is használják.

Fiatal hajtása spárgaszerű, fogyasztható.

Homeopathia.


borsó

[szerkesztés]

Pisum sativum L. – FABACEAE Pisi semen

Honos DNy-Ázsiában, Mediterráneumban, a mai termesztett változatok vad ősi alakokból jöttek létre. Egyéves vagy áttelelő-egyéves lágyszárú.

Hatóanyag

aminosavak, aminok, szterolok, cyanidinek, flavonoidok, fehérjék (pl. legumin, vicilin, mitogén lektinek), szénhidrát (keményítő, arabinoxilan), szerves savak, fenolkarbonsavak, flavonoidok, leucoanthocyanok, pterocarpan pisatin

Gyógyhatása| népgyógyászatban kiütés, szemölcs ellen, sebekre, bakteriosztatikus, antimikotikus.

Élelmiszer, takarmány. A sárga- és zöldborsó fehérjében gazdag magjából őrlemények készülnek. Pirítva is fogyasztható.


borsmustár

[szerkesztés]

Eruca sativa Mill. – BRASSICACEAE Honos D-Eurázsiában, Mediterráneumban, egy- vagy kétéves lágyszárú. Néhol termesztették, elvadulva vetések gyomtársulásaiban helyenként terem.

Hatóanyag

magban 16-33% félig száradó zsíros olaj (a zsírsavak közül legtöbb, kb. 46% az erukasav), szterolok, glikozinolát (glükoerucin), a levélben glikozinolátok mellett flavonoid (főként izorhamnetin-glikozid)

Gyógyhatása| porított magja antibakteriális, mustárpótló, hajtása diureticum, aphrodisiacum, emésztést elősegítő, fűszer, saláta.


bétel bors

[szerkesztés]

Piper betle L. – PIPERACEAE Piperis betlis folium Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.

Hatóanyag

0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin

Gyógyhatása| carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.


borgyökér

[szerkesztés]

, mételykóró Oenanthe aquatica (L.) Poir. – APIACEAE[syn.: Oenanthe phellandrium L.] Phellandrii fructus = Oenanthes aquaticae fructus Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában. Egy- vagy kétéves, vízparti, mocsári lágyszárú, gyakran igen vastag szárral. A Dunántúlon a hegyvidékek szélein és az Alföldön nem ritka.

Hatóanyag

1-2,5% illóolaj (phellandren), kb. 20% zsíros olaj, 4% gyanta, 2-3% viasz, galactan, mannan, myristicin, apiol

Gyógyhatása| köhögéscsillapító és nyákoldó bronchitis és asthma esetén, diaphoreticum, carminativum, diureticum. Homeopathia.


borbálafű

[szerkesztés]

Barbarea vulgaris R. Br. – BRASSICACEAE Barbareae herba Honos mérsékelt égövi Ázsiában, Európában, Indiai-szubkontinensen, É-Afrikában, két- vagy többéves, ártéri szegélytársulásokban, erdőszéleken elég gyakori.

Hatóanyag

glikozinolát, flavonoid

Gyógyhatása| sebgyógyító balzsamokban.

Előfőzést követően nem keserű, salátának, főzeléknek készíthető.


boldogasszony tenyere

[szerkesztés]

Chrysanthemum balsamita L. – ASTERACEAE[syn.: Tanacetum balsamita L.] Balsamitae herba = Balsamitae (Tanaceti) herba Honos Ny-Ázsiában, Kaukázusban. Évelő dísznövény.

Hatóanyag

illóolaj, var. balsamitában főként kámfor, thujon, var. tanacetoidesben főként carvon

Gyógyhatása| epehólyag bántalmak esetén, gyógyszerekben is.

Külsőleg leginkább rovarriasztóként.


boldó(fa)

[szerkesztés]

Peumus boldus Mol. – MONIMIACEAE Boldo folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) Honos D-Amerika déli részén, főleg Chilében. Cserje vagy kisebb fa.

Hatóanyag

1,5-5% morfinan-típusú alkaloid, kb. 0,1% a fő alkaloid boldin, továbbá izocorydin, nor-izocorydin, laurolitsin, laurotetanin, N-metil-laurotetanin, továbbá 2-3% illóolaj (p-cymen, cineol, ascaridol), kevés triterpén és flavonoid

Gyógyhatása| anthelminticum, stomachicum (dyspepsiában), enyhe sedativum, diureticum, cholagogum és hepatoprotectiv főként máj- és epepanaszokban (colitis), de reumás és köszvényes betegségekben, lázcsillapító, antioxidáns. Homeopathia.


bokorhere

[szerkesztés]

Lespedeza capitata Michx. – FABACEAE Lespedezae herba USA és Kanada keleti partján honos, Európában termesztik. Kb. 1,5 m magas félcserje.

Hatóanyag

flavonol- és flavon-C-glikozidok, homoorientin, lespidin (kempferitrin), kempferol-glikozid, orientin, vitexin, saponaretin, procyanidin

Gyógyhatása| diureticum veseelégtelenség, nephrosclerosis esetén, húgyúti betegségekben gyógyszerek formájában.

== bojtorján ==

Arctium lappa L., A. tomentosum Mill., Arctium minus (Hill) Bernh., Arctium nemorosum et C. – ASTERACEAE Bardanae radix (DAC) Bardanae folium Bardanae herba Bardanae fructus Honos Mediterráneumban, Európa más területein és Ázsiában. A kétéves, erőteljes növény Magyarországon gyom- és ártéri társulásokban különösen gyakori. Gyűjthető még a parlagokon, ártereken és üde gyomtársulásokban élő kis bojtorján (A. minus (Hill.) Bernh.) is. Júliustól őszig virágoznak. A húsos gyökereket az első év végén vagy a következő év tavaszán gyűjtik. Megmosás után feldarabolják és 500 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítják (beszáradás 4-5:1).

Hatóanyag

gyökérben 30-40% inulin, nyálka-poliszaharid, 0,06-0,18% illóolaj, poliinek (köztük kéntartalmúak, pl. arctinon, arctinal, arctinol, aretsav), 2-3,5% cserzőanyag, szeszkviterpenoid costus-sav, guajanolid-típusú szeszkviterpén-lakton costuslakton és dehidrocostuslakton, butyrolaktonlignan arctigenin glikozidok, összefoglaló néven arctiin. Utóbbi keserű vegyületcsoport a termésen kívül – kisebb mennyiségben – a levélre és a herbára is jellemző.

Gyógyhatása| diureticum, cholereticum, diaphoreticum, tisztító (méregtelenítő), húgykőhajtó, reumaellenes, enyhén antibiotikus.

Külsőleg egyes ekcémákra, zsíros fejbőr kezelésére (hajszesz, hajsampon stb.).

Az egyéves növény nyár végén gyűjtött gyökere megfőzve ehető, a zsenge tőlevelek alkalmasak saláta készítésére, a levélnyél és virágzati tengely nyersen vagy főzve szintén fogyasztható, íze a zellerre emlékeztet.


birsalma

[szerkesztés]

Cydonia oblonga Mill. – ROSACEAE Cydoniae (mala) fructus Cydoniae (mala) semen Honos Közép-Ázsiában, Kaukázusban, Iránban, DK-Arábiában. Gyakrabban bokros, néha akár 8 m magasra növő fa. Az egész országban kisebb mértékben termesztik.

Hatóanyag

terméshúsban cukrok, savak, cserzőanyag, pektin, galactoaraban, leucoanthocyanidin, illóolaj, magban 20% pentosan-nyálka cynodin, 0,4% amygdalin, kb. 15% zsíros olaj

Gyógyhatása| értékes rosttartalmú gyümölcs, a magnyálka kivonva égési sebek, felfekvés esetén külsőleg (szuszpenzióban, kenőcsben).


bengálibirs

[szerkesztés]

Aegle marmelos (L.) Corr. – RUTACEAE Aegle marmelos (= Belae indicae) fructus Honos Nyugat-Himalájában. Indiai-szubkontinensen és ettől keletre több országban termesztik. Kisebb vagy közepes nagyságú, lombos fa.

Hatóanyag

0,03-0,4% furokumarin imperatorin (= marmelosin), a friss gyümölcsben cukrok, kb. 20% tannin

Gyógyhatása| különösen friss állapotban hatásos adstringens diarrhoea és dysentheria esetén.


bétel bors

[szerkesztés]

Piper betle L. – PIPERACEAE bétel bors Piperis betlis folium Honos Malajziában, elterjedt Indonéziában és trópusokon. Kúszó félcserje.

Hatóanyag

0,2-1% illóolaj (chavicol, cadinen, chavibetol, terpenen, szeszkviterpének), fenolok, tannin

Gyógyhatása| carminativum, antioxidáns, antibakteriális, beteldió (Areca catechu) rágáshoz használják DK-Ázsiában és K-Afrikában aromaticumként és helyi érzéstelenítést elősegítő hatása miatt.


békaszittyó

[szerkesztés]

Juncus effusus L. – JUNCACEAE békaszittyó, káka Junci radix Kozmopolita, évelő lágyszárú. Nálunk is mocsarakban, lápokban mindenütt közönséges.

Hatóanyag

cserzőanyag

Gyógyhatása| népgyógyászatban enyhe diureticum.

Homeopathia.