Keverőtálba ütöm a tojást és kevés tejjel habosra felverem, majd apránként hozzákeverem a lisztet a többi tejet, sót, cukrot. Habverővel alaposan felverem. (Gyorsabb készítési mód, ha turmixgépbe egyszerre beöntve a hozzávalókat, egy-két percig keverem az egészet.) Ha van időm, akkor legalább egy óráig pihentetem a tésztát. A palacsinta sütéséhez szerintem legjobb az öreg, feketére égett, "patinás" palacsintasütő, amelyet az első palacsinta sütése előtt egy mk-nyi olajjal kikenek, a többi palacsintához már nem szükséges külön olaj, mert a masszában lévő már "önmagát olajozza". A jól felforrósított serpenyőbe beleöntök egy kis tejmerőkanálnyi masszát, majd a serpenyőt megdöntve hagyom, hogy körülfolyjon a tészta benne. (Tehát folyékonynak, tejföl sűrűségűnek kell lennie a masszának. Ha túl sűrű, akkor kevés szódavízzel hígítom, ha túl híg, akkor kevés liszttel sűrítem.) A híg tészta a serpenyő alját egyenletesen bevonja és szép vékony rétegben szétterül. Közepes lángon egy-két percig sütöm az alsó felét, majd vagy széles pengéjű késsel megfordítom, vagy feldobom és a levegőben fordítom meg. (Ez utóbbi igen nagy gyakorlatot kíván.) A másik oldalán is megsütöm, majd tálra csúsztatom. Bármilyen töltelékkel megkenve melegen a legfinomabb, de hidegen is fogyasztható.
