Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Gyakori kérdések

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 4014 bájt

Szakácskönyv

Gyakori kérdések

Üdítő italok Teák Kávék Tejes italok Szörpök Bólék Borajánló Borok Sörök Likőrök Pálinkák
Koktélok Brandy alapú koktélok Gin alapú koktélok Rum alapú koktélok Vodka alapú koktélok Whisky alapú koktélok Italkülönlegességek


Kérdések, és válaszok

Mekkora egy koktél?[szerkesztés]

Egy-egy koktél adagonként, rendszerint legfeljebb 6 cl alkoholt tartalmaz. Ahol a receptek felöntésről beszélnek, ott ízlés dolga, hogy ki mennyi hígítót (például szódát vagy gyömbért) használ, de nem szokás 20-25 cl-nél hosszabb italokat keverni. Van forrás, amely szerint az összetevők számát is illik korlátozni, s eszerint ötnél több különböző alkotóelem használata már erős túlzásnak számít.

Keveredési idő[szerkesztés]

Az összerázás, illetve a keverés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vegyülés teljes legyen, az ital jól lehűljön, de mégse hígítsa fel az olvadó jég. Egy szakmai útmutató szerint, ha egyszerre egy koktélt készítünk, akkor 8, ha kettőt, akkor 10, ha hatot, akkor viszont 12 másodpercig tart a rázás, keverés. Ugyanakkor a (különösen nehezen keveredő) tojással készülő italoknál ez a művelet 16-18 másodpercig is eltarthat.

Mit, miben készítünk?[szerkesztés]

A könnyen elegyíthető összetevőkből álló italokat legtöbbször abban a pohárban keverjük, amelyben majd kínálni fogjuk. Ha erős hűtés, illetve sok jég kell a koktél elkészítéséhez, rendszerint akkor kap szerepet a keverőpohár. A nehezebben keveredő alkatrészek (pld. tej, tojás, tejszín, szirupok) elegyítése már inkább a shaker használatát indokolja. Amennyiben a receptben aprítandó gyümölcs is szerepel, akkor elő kell venni a turmixgépet. A tejszínes, tojásos, fagylaltos italok egy részénél is ez utóbbit használjuk.

Előre megy a jég[szerkesztés]

Mindig a jeget tesszük először a pohárba (shakerbe), s csak azután adjuk hozzá az egyéb összetevőket (mindig a nehezebben keveredőkkel kezdve). Ellenkező esetben az ital könnyen kifröccsenhetne a pohárból.

Italok rétegezése[szerkesztés]

Ha különböző fajsúlyú összetevőket akarunk egymásra rétegezni anélkül, hogy elkeverednének, akkor egy hosszú kanalat szorítunk (belülről) a pohár falához, s azon csorgatjuk le az italt. Amikor egy kész koktél tetejére kell tejszínfilmet húznunk, akkor másképp is eljárhatunk. Egy kiskanalat tartunk - a hátával felfelé - közvetlenül a folyadék fölé, s erre a domború felületre adagoljuk a tejszínt, ami egyébként biztosabban marad fent, ha előbb kicsit felvertük.

Citrus trükkök[szerkesztés]

A citrusfélékből több levet nyerhetünk, ha néhány percre meleg vízbe áztatjuk a gyümölcsöt. Ha egyszerre csak kevés lére van szükségünk, akkor áztatás után megmasszírozzuk a citromot, majd lyukat szúrunk a héján, s azon át nyomjuk ki a megfelelő mennyiséget. (A citromot, narancsot használat előtt mindig alaposan meg kell mosni!)

Összetevők helyettesítése[szerkesztés]

A kísérletezés olykor kényszerű módja az éppen nem elérhető hozzávalók helyettesítése. A magyarított receptek nagy része eleve így készült, mivel a citrom helyett eredetileg inkább egy apró, zöld citrusfélét, lime-t használtak. Egy adott ital különböző márkáinak felcserélése nem okoz különösebb gondot, sőt a különféle bitterek (keserűk) is kipróbálhatók egymás szerepében. A whiskyk között jó helyettesítő párokat ad a bourbon és a rye, illetve az amerikai és a kanadai. Szükség esetén a grenadin íze is pótolható cukorsziruppal. Általában a gin és a vodka, illetve olykor a tequila és a rum is élvezhető eredményt ad a másik helyén.

Egy töltési trükk[szerkesztés]

Ha egyszerre több adag koktélt keverünk, akkor a poharakat először félig töltjük fel, majd fordított sorrendben haladva fejezzük be a kiosztást. Így érhetjük el, hogy mindegyik pohárba azonos minőségű ital kerüljön.