Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Közönséges szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Sympetrum vulgatum szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3099 bájt

Kertészet

Közönséges szitakötő


Közönséges szitakötő
Hím közönséges szitakötő
Nőstény
Közönséges szitakötő
(Sympetrum vulgatum, Syn: -)
Más neve(i): -


A közönséges szitakötő a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Európától egészen a Távol-Keletig előforduló, gyakori szitakötőfaj.
A közönséges szitakötő testhossza 35–40 mm, szárnyfesztávolsága 50–60 mm körül van. Szemei felül barnák, alul fakókékek vagy -zöldek. Lábai feketék, amelyen vékony hosszanti csíkok figyelhetők meg. A homlok felső részén keskeny csík látszik, ami lenyúlik a szem alsó, kékes-zöldes részéig. A hím potroha narancspiros, tora felül piros, oldalt egyöntetűen vörösbarna vagy világosbarna.
A nőstény és a fiatal hím sárga vagy barnássárga, a tora oldalán egyöntetűen világosabb árnyalatú.
Nagyon hasonlít hozzá a gyakori szitakötő (Sympetrum striolatum), első ránézésre szinte megkülönböztethetetlen. Neki azonban a homloksávja csak a szem barna részének határáig ér el (szemben a közönséges szitakötő „könnyező” homloksávjával); torának oldalán két széles, ferde halványsárga sáv látható és a hím potrohának vége kevésbé kiszélesedő, mint a közönséges szitakötőé. Az alföldi szitakötőtől (Sympetrum sanguineum) annak teljesen fekete lábai különböztetik meg.
Spanyolországban él a Sympetrum vulgatum ibericum alfaj, valamint Ázsiában több más alfajt is leírtak, ezek státusza azonban egyes esetekben bizonytalan, pl. a Törökországban és attól keletre előforduló Sympetrum vulgatum decoloratum-ot önálló fajnak ismerték el.
Nagy területen, Európától (a déli részén inkább csak a hegyekben) Ázsián át egészen Kínáig és Japánig honos. Magyarországon az egész országban elterjedt, gyakori, ősszel néha tömegesen előforduló szitakötő.
Lárvája kisebb-nagyobb, sekély, lassú folyású vagy állóvizekben: tavakban, holtágakban, bányatavakban, akár kerti tavacskákban él. Júliusban alakulnak át imágókká és egészen sokáig, akár novemberig repülnek. Viszonylag nagy távolságra elkóborol, vizektől távol, réteken, kertekben, tisztásokon is megfigyelhető.
A párzás a vízparton, növényekre ülve történik tandem formációban és a peterakást is közösen kezdik el, de aztán a hím többnyire elengedi a nőstényt és egyedül fejezi be a megtermékenyített peték elhelyezését a part menti nedves iszapba vagy a sekély vízbe.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Közönséges szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges szitakötő témájú médiaállományokat.