„Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Darázsszitkár lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet |
<noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude> |
||
{{Kert-kártevők}}{{TOC right}} |
|||
A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
A lap 2015. február 20., 04:34-kori változata
Darázsszitkár
A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.
Megjelenése
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.
Életmódja
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.
A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.
Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.
Névváltozatok
- darázsszitkár[1]
Külső hivatkozások
- A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
- FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája
- Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok
Jegyzetek
- ↑ (2005) [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám (magyar nyelven), Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Darázsszitkár, 2011. március 1., 06:37 (CET)