Növények/S/Spenót

A lap mérete: 2239 bájt

Kertészet

Spenót

Környezeti igénye:

  A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már
  néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C)
  jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a
  félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye
  közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.

  A fajták felosztása:
  Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően
  megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett
  is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé
  hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.

  Szaporítása:
  Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es
  tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12
  cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-
  gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.

  Ápolási munkák:
  A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a
  vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak
  szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm
  vízadagot adjunk.

  Hajtatása:
  Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
  Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
  Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó
  elővetemény .

  Fontosabb kártevők és betegségei:

  Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra, a leggyakoribb kártevője a
  levéltetű.

Lásd még: Spenót

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)