„Kertészet/Lepkefélék/Ékes sodrómoly” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
 
Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Argyrotaenia ljungiana 20020516 09.JPG|thumb|Ékes sodrómoly]]
Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.
 
== Megjelenése ==
 
Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.
 
== Életmódja ==
 
A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.
 
E [[polifág]] faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:
* Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
* Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
* Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
** első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
** szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.
 
Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.
 
 
219 474

szerkesztés

Navigációs menü