Növények/Gyógynövény terápiák/Vizelethajtás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4429 bájt

Gyógynövény terápiák

Vizelethajtás

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


Vizelethajtás

(a folyadékegyensúly szabályozása).

A testnedvek legnagyobb része víz. E fontos összetevő mennyiségének szabályozásával helyre­állíthatjuk, megőrizhetjük egészségünket és jó közérzetünket.
Szervezetünkben a folyadékok, testnedvek mennyisége nagyon gyorsan változhat, ami kiha­tással van érzelmeinkre. Tény, hogy az érzelmek változása gyakran kapcsolódik a folyadékegyen­súly módosulásaihoz. A nők például közvetlenül a menstruáció előtt általában érzékenyebbek. Ugyanekkor ebben az időszakban fokozott mér­tékű folyadék-visszatartás tapasztalható szerveze­tükben. Ahogy a menstruáció alatt kiürítik a visszatartott folyadékot, úgy válnak az érzelmeik előbb ismét hullámzóvá, amíg végül visszatér a normális, kiegyensúlyozott állapot.
A szervezetben felgyülemlett túl sok víz gyen­geség, erőtlenség érzéséhez, paranoiához és depresszióhoz vezethet. A túl kevés víz viszont ingerlékenységet, lobbanékonyságot, indulatos, erőszakos reakciókat vált ki. A víz használható a “tűz, a lobogás” lecsendesítésére, de a túl sok víz “lehűti, lelohasztja a kedvet”. A vízfölösleg – kivált, amit az étellel, illetve ételhez fogyasz­tunk él – zavarja a normális emésztést, mivel fölhígítja a gyomornedveket, az enzimeket.
A belső szervek is vizenyősekké válhatnak; közis­mert példa erre a hasnyálmirigy vizenyősségének köszönhetően az esetenként előforduló hipoglikémia. Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukorszint a normális érték alsó határa alatt van (3,0 mmol/l alatti érték). Többnyire cukorbetegnél fordul elő, de egyébként egészséges embernél is jelentkezhet.
A szervezet víztartalmának csökkentésére szol­gáló legfontosabb módszer a vizelethajtó gyógy­növények alkalmazása. Fontos vizelethajtó az ernyőskörtike (Chimaphila umbellata), a mezei zsúrló (Equisetum arvense), a ragadós galaj (Galium aparine), a kukoricahaj tea, a medveszőlő (Arctostaphylos uvaursi) levele és a boróka (Juniperus communis) tobozbogyó termése. E növények hasz­nálata növeli a képződő vizelet mennyiségét, csökkenti a vérnyomást és elősegíti a vér tisztu­lását.
Csökken tőlük a testsúly is. Erre a célra jól használhatók az összehúzó (adstringens) vizelethajtók, mint a ragadós galaj (Galium aparine) és a medveszőlő (Arctostaphylos uvaursi).
A test optimális folyadékegyensúlyának fenn­tartása szempontjából igen lényeges, hogy sza­bályozzuk a vízfogyasztást. Ha szomjasak va­gyunk, gondoljuk végig az érzés okát. Ha a szom­júság a fűszeres ételeknek köszönhető, akkor csökkenteni kell a fűszerek mennyiségét az éte­lekben, hogy a fölvett víz mennyisége is csökken­jen.
Más a helyzet, ha például sportolása szomjú­ság oka. Olyankor természetes a fokozott vízvesz­teség következtében. Jelentős mennyiségű vizet veszünk fel a táplálékok alkotórészeként. Azok­nak, akiknek a szervezetében túl sok a víz, át kell térniük kisebb víztartalmú eledelekre. A táplá­lékok mellett elfogyasztott folyadék mennyiségét szintén mérsékelni kell, így biztosíthatók a ked­vező feltételek az emésztéshez.
Amikor gyógynövényes kezelést kap valaki, számolnia kell a teákkal fölvett vízmennyiség­gel. Ha ez túl soknak bizonyulna, más formában kell a készítményt előállítani, illetve használni, például tinktúraként.
A vese gyengeségén, elég­telen működésén szintén lehet segíteni. A legyengült vesét tovább terhelheti a túlzott mennyiségben fölvett víz. Egyértelműen vizenyős vesére utalnak a táskás szemek, vagy a sötét elszíneződés a szem alatt.