Növények/A drogok nevezéktana

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 9250 bájt

Latin

A drogok nevezéktana


A drogok nevezéktana[szerkesztés]

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik. A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók.

Latin nyelvhasználat[szerkesztés]

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

  • Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.
  • A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez. (Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:

Symbol opinion vote.svg Példa:  Aetheroleum juniperi (boróka illóolaj),

  • Amylum maydis (kukorica keményítő),
  • Oleum ricini (ricinusolaj),
  • Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

A drogformák nevei[szerkesztés]

aetheroleum = w:illóolaj
amylum = w:keményítő
anthodium = w:fészekvirágzat
bacca = w:bogyó
bractea = w:murvalevél
bulbus = w:hagyma
cortex = w:kéreg
flos = w:virág
folium = w:levél
frons = w:ágvég
fructus = w:termés, gyümölcs
galbulus = w:tobozbogyó
galla = w:gubacs
gemma = w:rügy
glandula = w:mirigy
herba = w:lágy szárú növény virágos hajtása
lignum = w:fa, faanyag
nux = w:dió
oleum = w:zsíros olaj
pericarpium = w:termésfal
pix = w:kátrány
pollen = w:virágpor
pseudofructus = w:áltermés
radix = w:gyökér
rezina = w:gyanta
rhizoma = w:gyökértörzs (gyöktörzs)
semen = w:mag
stigma = w:bibe
stipes = w:szár, nyél, kocsány
strobulus = w:toboz
summitas = w:hajtáscsúcs, virágos hajtásvég
tuber = w:gumó

Virágzatok

  1. achenium = Kaszat (2, alsó Makk 2+ felső v. alsó, fásodott termésfalú)
  2. amentum = Barka: Általában egyivarú (hím), rövid kocsányú virágokból álló, lecsüngő, gyakran lehulló virágzat.
  3. anthela = Ecset (pl.: legyezőfű)O
  4. bostrix = Kunkor (pl.: orbáncfű)
  5. calathidium = Fészek (pl.: napraforgó)
  6. capitulum = Gomb vagy fejecske: (pl.: gubóvirág, platán)Ernyőhöz hasonló, általában kisebb, gömbszerűen rendeződő virágzat, a virágzati tengely gyakran megvastagodik.
  7. capsula = Tok (pl.: gólyaorr - ricinus)
  8. carcerulus = Makkocska (4 részre széteső makk –ajakosok)
  9. caryopsis = Szemtermés (1, felső termésfal és maghéj összenő)
  10. cicinnus = Forgó (pl.: kardvirág)
  11. corymbus = Sátor : A főtengely különböző szintjében induló, csúcs felé egyre rövidülő kocsányok eredményeképpen a virágok egy síkba rendeződnek (keresztesvirágúak).
  12. cyathium = Forgós többesbog (pl.: kutyatejfélék virágzatának része).
  13. cyma = Bogernyő (pl.: kutyatej)
  14. dichasium = Álernyő (pl.: szegfűfélék)
  15. drepanium = Sarló (pl.: szittyó)
  16. folliculus = Tüsző (pl.: szarkaláb)
  17. glomerulus = Gomoly (pl.: csalánfélék)
  18. julus = Tobozka (pl.: komló, éger)
  19. legumen = Hüvely (pl.: földimogyoró)
  20. palea exterior = külső toklász (pl.: )
  21. palea superior = belső toklász (pl.: búza, rozs)
  22. racemus vagy botrys = Fürt :
  23. rhiphidium = Legyező (pl.: nőszirom)
  24. siliqua = Becő (pl.: )
  25. spadix = Torzsa : Vastag, elhúsosodó virágzati tengellyel rendelkező füzér, melyet gyakran felleveleknek tekinthető buroklevelek (spatha) borítanak (kukorica női virágzat, kontyvirágfélék).
  26. spica = Füzér : Ülő vagy nagyon rövid kocsányú virágokból álló fürt (utifű).
  27. umbella = Ernyő : A virágzati tengelyen az oldalágak (kocsányok) nagyon sűrűn, szinte egy pontből indulnak ki, és a virágokat nagyjából egy szintbe emelik. Fiatal állapotban a virágzat közepe mélyen besüllyed, majd a virágzat ellaposodik vagy enyhén domborúvá válik (ernyősvirágzatúak)
  28. utriculus = Tömlő (pl.: békalencse)


Egyszerű zárt száraz termések

  1. bacca = w:Bogyó (pl.: paradicsom, paprika)
  2. balausta = w:Gránátalma (alsó állású- áltermés, kemény termésfal emeletesen elrendeződött termőlevelek, húsos maghéj )
  3. diachaenium = w:Ikerkaszat (2, alsó, 2 résztermést összekapcsoló carpophorum )
  4. drupa = w:Csonthéjas (1,2 felső, v. középső, húsos mezocarp. Szklereidákból álló endoc.(csonthéj) )
  5. hesperidium = w:Narancstermés (polimer, felső, mezocarpium szivacsos, endoc. Szőrös, lédús)
  6. nucula = w:Aszmag (mint a szemtermés de nincs összenövés Mirabilis jalapa, máshol apocarp termőtáj) (angol achene)
  7. peponium = w:Kabaktermés (3, alsó, fejlett mezocarp. És elhúsosodó endocarp. Válaszfalak magokkal)
  8. pomum = w:Almatermés (pl.: naspolya)
  9. pterodium = w:Lependék (pl.: makk –szil)
  10. samara = w:Ikerlependék (pl.: juhar)
  11. sorocarpium = w:Ananásztermés (elhúsosodó fellevelekkel borított bogyós terméságazat)
  12. syconus = w:Füge (serlegvirágzatból fejlődő aszmag terméságazat)


A drogformák jellemzéséhez használt kifejezések[szerkesztés]

albus = w:fehér
altus = w:magas
arbor = w:fa
communis = w:közönséges
conscissus = [w:[összevágott]]
crispus = w:fodros
flavus, luteus, galbus = w:sárga
fuscus = w:barna
mundatus = w:hámozott
naturalis = w:természetes
nigrum = w:fekete
odoratus = w:szagos
officinalis = w:hivatalos, w:orvosi
pulmo = w:tüdő
purus = w:tiszta
ruber = piros
sanguineus = w:vérvörös
silvestris = w:erdei
sine = w:nélkül
sucus = w:gyümölcslé
viridis = w:zöld
vulgaris = w:közönséges

Gyógynövényből vagy drogjából előállított termékek, kivonatok[szerkesztés]

amylum = w:keményítő,
aetheroleum = w:illóolaj,
balsamum = w:balzsam,
extractum siccum = w:száraz kivonat
extractum belladonnae siccum = száraz nadragulya kivonat
extractum opii = mákony kivonata
extractum aloës = áloe-kivonat,
extractum aconiti = sisakvirág-kivonat
extractum fluidum = folyékony kivonat
extractum quassiae = keserűfa kivonata
extractum graminis = tarack kivonata
extractum calumbae = kolombo-kivonat
extractum gentianae = tarnics kivonata
extractum cubebarum = kubeba kivonata
extractum centaurii = ezerjófű-kivonat
extractum chelidonii = fecskefű-kivonat
extractum cascarillae = cascarilla-kivonata
extractum liquiritiae = édes gyökér kivonata
extractum filicis maris = páfrán kivonata
extractum chinae fuscae = barna cinahéj-kivonat
extractum colocynthidum = sártök kivonata
extractum nucis vomicae = ebvészmag kivonata
extractum malatis ferri = almasavas vas-kivonat
extractum conii maculati = büdös bürök-kivonat
extractum cannabis indicae = indiai kender-kivonat
extractum lactucae virosae = mérges saláta-kivonat
extractum hyoscyami seminum = beléndekmag kivonata
extractum hyoscyami foliorum = beléndeklevél-kivonat
lignum = fa,
pix = kátrány,
pulpa = pép,
succus = nedv,
pulvis grossus = durva por,
pulvis scissus = durván vágott por,
pulvis conscissus = középfinom por,
pulvis subtilis = finom por.
oleum = zsíros olaj,
resina = gyanta,