Növények/A drogok nevezéktana

A lap mérete: 9385 bájt

Latin

A drogok nevezéktana

A drogok nevezéktana

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik. A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók.

Latin nyelvhasználat

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

• Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.

• A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez. (Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

 Példa: 

• Juniperi fructus (boróka bogyó (termés)),
• Chamomillae anthodium (kamilla virágzat)
• Tiliae flos (hársfa virág)

Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:

 Példa: 

• Aetheroleum juniperi (boróka illóolaj),
• Amylum maydis (kukorica keményítő),
• Oleum ricini (ricinusolaj),
• Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

A drogformák nevei

aetheroleum = w:illóolaj

amylum = w:keményítő

anthodium = w:fészekvirágzat

bacca = w:bogyó

bractea = w:murvalevél

bulbus = w:hagyma

cortex = w:kéreg

flos = w:virág

folium = w:levél

frons = w:ágvég

fructus = w:termés, gyümölcs

galbulus = w:tobozbogyó

galla = w:gubacs

gemma = w:rügy

glandula = w:mirigy

herba = w:lágy szárú növény virágos hajtása

lignum = w:fa, faanyag

nux = w:dió

oleum = w:zsíros olaj

pericarpium = w:termésfal

pix = w:kátrány

pollen = w:virágpor

pseudofructus = w:áltermés

radix = w:gyökér

rezina = w:gyanta

rhizoma = w:gyökértörzs (gyöktörzs)

semen = w:mag

stigma = w:bibe

stipes = w:szár, nyél, kocsány

strobulus = w:toboz

summitas = w:hajtáscsúcs, virágos hajtásvég

tuber = w:gumó

Virágzatok

1. achenium = Kaszat (2, alsó Makk 2+ felső v. alsó, fásodott termésfalú)
2. amentum = Barka: Általában egyivarú (hím), rövid kocsányú virágokból álló, lecsüngő, gyakran lehulló virágzat.
3. anthela = Ecset (pl.: legyezőfű)O
4. bostrix = Kunkor (pl.: orbáncfű)
5. calathidium = Fészek (pl.: napraforgó)
6. capitulum = Gomb vagy fejecske: (pl.: gubóvirág, platán)Ernyőhöz hasonló, általában kisebb, gömbszerűen rendeződő virágzat, a virágzati tengely gyakran megvastagodik.
7. capsula = Tok (pl.: gólyaorr - ricinus)
8. carcerulus = Makkocska (4 részre széteső makk –ajakosok)
9. caryopsis = Szemtermés (1, felső termésfal és maghéj összenő)
10. cicinnus = Forgó (pl.: kardvirág)
11. corymbus = Sátor : A főtengely különböző szintjében induló, csúcs felé egyre rövidülő kocsányok eredményeképpen a virágok egy síkba rendeződnek (keresztesvirágúak).
12. cyathium = Forgós többesbog (pl.: kutyatejfélék virágzatának része).
13. cyma = Bogernyő (pl.: kutyatej)
14. dichasium = Álernyő (pl.: szegfűfélék)
15. drepanium = Sarló (pl.: szittyó)
16. folliculus = Tüsző (pl.: szarkaláb)
17. glomerulus = Gomoly (pl.: csalánfélék)
18. julus = Tobozka (pl.: komló, éger)
19. legumen = Hüvely (pl.: földimogyoró)
20. palea exterior = külső toklász (pl.: )
21. palea superior = belső toklász (pl.: búza, rozs)
22. racemus vagy botrys = Fürt :
23. rhiphidium = Legyező (pl.: nőszirom)
24. siliqua = Becő (pl.: )
25. spadix = Torzsa : Vastag, elhúsosodó virágzati tengellyel rendelkező füzér, melyet gyakran felleveleknek tekinthető buroklevelek (spatha) borítanak (kukorica női virágzat, kontyvirágfélék).
26. spica = Füzér : Ülő vagy nagyon rövid kocsányú virágokból álló fürt (utifű).
27. umbella = Ernyő : A virágzati tengelyen az oldalágak (kocsányok) nagyon sűrűn, szinte egy pontből indulnak ki, és a virágokat nagyjából egy szintbe emelik. Fiatal állapotban a virágzat közepe mélyen besüllyed, majd a virágzat ellaposodik vagy enyhén domborúvá válik (ernyősvirágzatúak)
28. utriculus = Tömlő (pl.: békalencse)

Egyszerű zárt száraz termések

1. bacca = w:Bogyó (pl.: paradicsom, paprika)
2. balausta = w:Gránátalma (alsó állású- áltermés, kemény termésfal emeletesen elrendeződött termőlevelek, húsos maghéj )
3. diachaenium = w:Ikerkaszat (2, alsó, 2 résztermést összekapcsoló carpophorum )
4. drupa = w:Csonthéjas (1,2 felső, v. középső, húsos mezocarp. Szklereidákból álló endoc.(csonthéj) )
5. hesperidium = w:Narancstermés (polimer, felső, mezocarpium szivacsos, endoc. Szőrös, lédús)
6. nucula = w:Aszmag (mint a szemtermés de nincs összenövés Mirabilis jalapa, máshol apocarp termőtáj) (angol achene)
7. peponium = w:Kabaktermés (3, alsó, fejlett mezocarp. És elhúsosodó endocarp. Válaszfalak magokkal)
8. pomum = w:Almatermés (pl.: naspolya)
9. pterodium = w:Lependék (pl.: makk –szil)
10. samara = w:Ikerlependék (pl.: juhar)
11. sorocarpium = w:Ananásztermés (elhúsosodó fellevelekkel borított bogyós terméságazat)
12. syconus = w:Füge (serlegvirágzatból fejlődő aszmag terméságazat)

A drogformák jellemzéséhez használt kifejezések

albus = w:fehér

altus = w:magas

arbor = w:fa

communis = w:közönséges

conscissus = [w:[összevágott]]

crispus = w:fodros

flavus, luteus, galbus = w:sárga

fuscus = w:barna

mundatus = w:hámozott

naturalis = w:természetes

nigrum = w:fekete

odoratus = w:szagos

officinalis = w:hivatalos, w:orvosi

pulmo = w:tüdő

purus = w:tiszta

ruber = piros

sanguineus = w:vérvörös

silvestris = w:erdei

sine = w:nélkül

sucus = w:gyümölcslé

viridis = w:zöld

vulgaris = w:közönséges

Gyógynövényből vagy drogjából előállított termékek, kivonatok

amylum = w:keményítő,

aetheroleum = w:illóolaj,

balsamum = w:balzsam,

extractum siccum = w:száraz kivonat

extractum belladonnae siccum = száraz nadragulya kivonat

extractum opii = mákony kivonata

extractum aloës = áloe-kivonat,

extractum aconiti = sisakvirág-kivonat

extractum fluidum = folyékony kivonat

extractum quassiae = keserűfa kivonata

extractum graminis = tarack kivonata

extractum calumbae = kolombo-kivonat

extractum gentianae = tarnics kivonata

extractum cubebarum = kubeba kivonata

extractum centaurii = ezerjófű-kivonat

extractum chelidonii = fecskefű-kivonat

extractum cascarillae = cascarilla-kivonata

extractum liquiritiae = édes gyökér kivonata

extractum filicis maris = páfrán kivonata

extractum chinae fuscae = barna cinahéj-kivonat

extractum colocynthidum = sártök kivonata

extractum nucis vomicae = ebvészmag kivonata

extractum malatis ferri = almasavas vas-kivonat

extractum conii maculati = büdös bürök-kivonat

extractum cannabis indicae = indiai kender-kivonat

extractum lactucae virosae = mérges saláta-kivonat

extractum hyoscyami seminum = beléndekmag kivonata

extractum hyoscyami foliorum = beléndeklevél-kivonat

lignum = fa,

pix = kátrány,

pulpa = pép,

succus = nedv,

pulvis grossus = durva por,

pulvis scissus = durván vágott por,

pulvis conscissus = középfinom por,

pulvis subtilis = finom por.

oleum = zsíros olaj,

resina = gyanta,