Növények/A drogok nevezéktana

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 11042 bájt

Latin

A drogok nevezéktana


A drogok nevezéktana[szerkesztés]

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik. A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók.

Latin nyelvhasználat[szerkesztés]

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

  • Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.
  • A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez. (Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

 Példa: 

  • Juniperi fructus (boróka bogyó (termés)),
  • Chamomillae anthodium (kamilla virágzat)
  • Tiliae flos (hársfa virág)


Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:

 Példa: 

  • Aetheroleum juniperi (boróka illóolaj),
  • Amylum maydis (kukorica keményítő),
  • Oleum ricini (ricinusolaj),
  • Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

A drogformák nevei[szerkesztés]

Magyar elnevezésüknél a hivatalos növényelnevezések az irányadók. A Brüsszelben 1929-ben tartott II. nemzetközi gyógyszerészi értekezlet határozata szerint latin megnevezésnél először a drog anyanövényének a neve egyes szám birtokos esetben, majd a használt rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg a szükséges jelző következik, amely így meghatározza a drog származását, alakját stb. Pl.: Calami rhizoma mundatum = kálmos gyökértörzs, hámozott. Malvae folium scissum = papsajtlevél, vágott. Szakkereskedelemben a drog latin és magyar neve egyértel mű, azonos jelentésű. A magyar nyelvhasználatra — népgyó gyászati vonatkozásban — nincsenek kötelező szabályok, hiszen a legtöbb drog neve tájegységenként is változik.

A kereskedelmi forgalomban levő drogformák szakszerű magyar—latin elnevezései:

aetheroleum = illóolaj
amentum = barka
amylum = keményítő
anthodium = fészekvirágzat , ennek “morzsaléka” a Cribratum
bacca = bogyó
baccae = bogyók
balsamum = balzsam
bractea = murvalevél
bulbotuber = hagymagumó (pl.: sáfrány, nőszirom) A hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti hajtás.
bulbus = hagyma
caput = tok
carbo = szén
cortex = kéreg
Cribratum = fészekvirágzat “morzsaléka”,
dispersione desiccatum = porlasztva szárított
dissepimentum (dissepimenta) = dióközfal
dulcis, -e = édes
farina, farinosa = liszt, lisztes
flos = virág
folium = levél
frons = ágvég
frondes = lomb ágvégek
fructus = termés, gyümölcs
galbulus = tobozbogyó
galla = gubacs
gemma = rügy
glandula, glande = mirigy
grossus, -a, -um = durva por
herba = lágy szárú növény virágos hajtása . (Magyarul fű)
immaturus, -a, -um = éretlen
lignum = fa, faanyag
maturus, -a, -um = érett
nux = dió
nux (nuces) = diótermés
oleum = zsíros olaj
Oleum empyreumaticum = kátrányolaj
olibanum = tömjén
pericarpium = termésfal
petala = szirmok
pix = kátrány
pollen = virágpor
pseudofructus = áltermés
pulpa = pép
pulpa (pulpae) = bél
pulvis conscissus = középfinom por,
pulvis grossus = durva por,
pulvis scissus = durván vágott por,
pulvis subtilis = finom por.
radix = gyökér
rezina = gyanta
rhizoma = gyökértörzs (gyöktörzs)
scissus, -a, -um = aprított
semen = mag
spóra (sporae) = bibepor
stigma, stigmata = bibe
stipes = szár, nyél, kocsány
stramentum = szalma
strobulus = toboz
stylus = bibeszál
succus = nedv
summitas = hajtáscsúcs, virágos hajtásvég
summitas (summitates) = Ágvég
surculus = bimbó, csemete, fiatal vessző
totus, -a, -um = egész (nem aprított)
tuber = gumó

Virágzatok[szerkesztés]

  1. amentum = Barka: Általában egyivarú (hím), rövid kocsányú virágokból álló, lecsüngő, gyakran lehulló virágzat.
  2. anthela = Ecset (pl.: legyezőfű)
  3. bostrix = Kunkor (pl.: orbáncfű)
  4. calathidium = Fészek (pl.: napraforgó)
  5. capitulum = Gomb vagy fejecske: (pl.: gubóvirág, platán)Ernyőhöz hasonló, általában kisebb, gömbszerűen rendeződő virágzat, a virágzati tengely gyakran megvastagodik.
  6. cicinnus = Forgó (pl.: kardvirág)
  7. corymbus = Sátor : A főtengely különböző szintjében induló, csúcs felé egyre rövidülő kocsányok eredményeképpen a virágok egy síkba rendeződnek (keresztesvirágúak).
  8. cyathium = Forgós többesbog (pl.: kutyatejfélék virágzatának része).
  9. cyma = Bogernyő (pl.: kutyatej)
  10. dichasium = Állernyő (pl.: szegfűfélék)
  11. drepanium = Sarló (pl.: szittyó)
  12. glomerulus = w:Virágzat#Gomoly (pl.: csalánfélék)
  13. julus = Tobozka (pl.: komló, éger)
  14. legumen = Hüvely (pl.: földimogyoró)
  15. palea exterior = külső toklász (pl.: szentperje)
  16. palea superior = belső toklász (pl.: búza, rozs)
  17. racemus vagy botrys = Fürt :
  18. rhiphidium = Legyező (pl.: nőszirom)
  19. spadix = Torzsa : Vastag, elhúsosodó virágzati tengellyel rendelkező füzér, melyet gyakran felleveleknek tekinthető buroklevelek (spatha) borítanak (kukorica női virágzat, kontyvirágfélék).
  20. spica = Füzér : Ülő vagy nagyon rövid kocsányú virágokból álló fürt (útifű).
  21. umbella = Ernyő : A virágzati tengelyen az oldalágak (kocsányok) nagyon sűrűn, szinte egy pontból indulnak ki, és a virágokat nagyjából egy szintbe emelik. Fiatal állapotban a virágzat közepe mélyen besüllyed, majd a virágzat ellaposodik vagy enyhén domborúvá válik (ernyősvirágzatúak)
  22. utriculus = Tömlő (pl.: békalencse)

Termések[szerkesztés]

  1. nucula = Aszmagtermés
  2. syconus = Füge (A fügetermés különleges serlegvirágzatból keletkezik, amelynek serlegszerű virágtengelyén a virágok befelé tekintenek, és az elhúsosodó virágtengely zárja magába az egyes apró aszmagterméseket.)
  3. achaenium = Kaszat
  4. bacca = Bogyó (pl.: paradicsom, paprika)
  5. balausta = w:Gránátalma (alsó állású- áltermés, kemény termésfal emeletesen elrendeződött termőlevelek, húsos maghéj )
  6. capsula = Tok (pl.: gólyaorr - ricinus)
  7. carcerulus = Makkocska (4 részre széteső makk –ajakosok)
  8. caryopsis = |Szemtermés (1, felső termésfal és maghéj összenő)
  9. diachaenium = Ikerkaszat (2, alsó, 2 résztermést összekapcsoló carpophorum ernyősvirágzatúak termése.)
  10. drupa = Csonthéjas (1,2 felső, v. középső, húsos mezocarp. Szklereidákból álló endoc.(csonthéj) (pl. málna, szeder, szamóca, eper).
  11. folliculus = Tüsző (pl.: szarkaláb)
  12. hesperidium = Narancstermés (polimer, felső, mezocarpium szivacsos, endoc. Szőrös, lédús)
  13. nucula = Aszmag (mint a szemtermés de nincs összenövés Mirabilis jalapa, máshol apocarp termőtáj) (angol achene)
  14. nux, glans = Makk
  15. peponium = Kabaktermés (3, alsó, fejlett mezocarp. És elhúsosodó endocarp. Válaszfalak magokkal)
  16. pomum = Almatermés (pl.: naspolya)
  17. pterodium = Lependék ]] (pl.: makk, szil)
  18. samara = Ikerlependék (pl.: juhar)
  19. sorocarpium = Ananásztermés (elhúsosodó fellevelekkel borított bogyós terméságazat)