Linux/Linux alapok/Csomagkezelés, processzkezelés

Csomagkezelés

Feladata: Alkalmazások, ill. összetevőik telepítése.

Két alapvető formátum van:

• Az RPM alapú rendszerek (RedHat, CentOS, Fedora, openSUSE) csomagkezelője az rpm parancs. Ennek egyik burkolóprogramja a yum/dnf. OpenSUSE esetében zypper paranccsal telepíthetünk.
• A Debian GNU/Linux egyik előtétprogramja az apt csomagban található. A telepítéshez kezdetben az apt-get parancsot használhattuk. A csomagban azóta megjelent egy apt parancs is, amely az apt-get parancs egy továbbfejlesztett verziója.
• Az apt a Advanced Packaging Tool rövidítése.
• Csomagkezelés sokszor nehézkes volt a függőségek miatt, így egyszerűsítésre volt szükség.
• Van grafikus és konzolos front-end a csomagkezelőkhöz.

Processzkezelés

Processzkezelés:

• A folyamat (process) egy elindított program még létező példánya.
• Az operációs rendszerek egyik legfontosabb feladata a folyamatok kezelése.
• A 0-s azonosító fenntartott, az 1-es pedig egy speciális, az ún. init process ID-je. (folyamatazonosító)
• Egy rendszeren belül egy időben nem lehet két azonos PID-ű folyamat.
• A legelső (init) folyamat kivételével minden másik folyamat úgy keletkezik, hogy egy már létező folyamat létrehozza. Az eredeti folyamatot a továbbiakban szülőfolyamatnak hívjuk (parent process, azonosítóját jellemzően PPID-ként emlegetik), a frissen létrejött neve: gyerek (child process)
• Természetesen a való élet szabályai itt is érvényesek, egy folyamat egyidejűleg lehet valamely másik folyamat gyereke, de mivel neki is lehet (akár több) gyereke, így egyben szülő-folyamat is.
• Azok a folyamatok, amelyek szülőfolyamatként a 2-s PPID-t mutatják (Egyéb UNIX és UNIX-jellegű rendszert használók számára talán furcsa lehet, mert máshol a PPID=0 szokott lenni a rendszerfolyamat jellemzője ), azok a rendszermag (kernel) részei (nem található önálló bináris ezzel a fájlnévvel), és csak adminisztrációs, ütemezési okokból látszanak folyamatként. Nevük : kernelszintű (vagy simán : kernel-), vagy még egyszerűbben : rendszerfolyamatok. A rendszerfolyamatokra nem érvényes semmilyen jogosultság kezelés.
• A folyamatok életük során használnak valamennyi CPU-erőforrást, memóriát is, terhelik a gép I/O-alrendszerét. Egy folyamat megszűnésének van egy fázisa, amikor ún. zombifolyamatként létezik a rendszerben.
• A folyamatokról információt vagy a /proc fájlrendszeren keresztül direktben, vagy pedig a ps paranccsal lehet szerezni.
• állapotok:
  • R: running → fut v. futásra kész
  • S: interruptable sleep → A folyamat várakozik valamilyen eseményre vagy erőforrásra és megszakítható egy jelzés által. Például egy számlálóra (sleep) vagy valamilyen Be/Ki műveletre
  • D: uninterruptable sleep → A folyamat várakozik valamilyen eseményre vagy erőforrásra és nem szakítható meg jelzés által. Általában ez az állapot valamilyen be/kimeneti eszközre való várakozást jelent
  • T: felfüggesztett, áll (Stopped / Traced): Ide kerül egy folyamat ha a terminálról futtatva lenyomjuk a CTRL+Z billentyűt és a háttérbe dobjuk
  • X: dead / halott: nem látható elvileg ilyen állapot
  • Z: zombie folyamat: megszakított, memóriában maradt.
  • Lásd „man ps”

• Az első valódi folyamat az init ill. az új rendszereken a systemd, amelynek azonosítója 1. A következő elindított folyamatok mind tőle származnak, így a folyamatok összefüggésükben egy faszerű struktúrát alkotnak. → pstree

Pstree Fedora 29 alatt

• A „job” fogalma: A terminálban levő munka során egy parancssorral akár több műveletet / folyamatot is lehet végrehajtani, pl:

$ cat valami.txt | grep alma

• Itt 2 folyamatot indít és köztük csővezetékeket (PIPELINE) hoz létre. Ezért a terminállal történő munka számára szükséges egy másik fogalom is, ami jellemzi az indított folyamatokat.
• A job-ok követése:

jobs parancs

• A folyamatok előtérben és háttérben futhatnak: FG, BG
• Előtérben futó folyamatokat a terminálon meg tudjuk szakítani: CTRL+C
• Előtérben futó folyamatokat a terminálon fel tudjuk függeszteni: CTRL+Z
• Háttérbe futó folyamat az & jellel, pl.: sudo apt update &
• Több parancs egymás után futtatása automatizáltan: && jellel
  Például:

sudo apt update && sudo apt upgrade

Folyamatkezelés parancsai

ps: folyamatok listája, állapota

pstree: folyamat struktúra lista

wait: [n] → adott számú job-ra/folyamatra vár és visszaadja annak kilépési kódját

top, htop, atop: dinamikusan listázza a folyamatokat.

nice: folyamat prioritásának (fontosság) növelése, csökkentése, az alacsonyabb szám magasabb prioritást jelez, pl.: nice -n 3 program-neve

A program prioritását futás közben is lehet növelni/csökkenteni, erre való a renice parancs:

renice -n 3 -p PID

Jelzések, folyamatok megszakítása

• Egy folyamat „kívülről” megszüntethető egy ún. megszakítás (signal) adott folyamatnak elküldésével. A megszakítások teljes listája lekérdezhető: kill -l
• A megszakításhoz szükséges a folyamat azonosítója, és hogy a megszakítást kezdeményező jogaival futó folyamatot akarjunk megszüntetni. Rendszergazda joggal természetesen mások folyamatai is megszakíthatók.
• A killall paranccsal minden folyamatot megöl, ami az adott folyamathoz tartozik pl. a killall conky esetében az összes conkyhoz tartozó folyamatot kilövi.

Jelzések listája

Név	Szám	Leírás
SIGTSTP	20	Felfüggesztés, CTRL+Z
SIGINT	2	Azonnali leállítás, CTRL+C, de a program ignorálhatja
SIGQUIT	3	Leáll, és takarítja állományait
SIGKILL	9	Azonnali leállítás, program nem ignorálhatja a kill parancsot
SIGABRT	6	Abort, leállítás, maga a program kezdeményezi
SIGHUP	1	Hang up, újraindítás (a legtöbb daemon újratölti a configokat)
SIGTERM	15	Leáll és felszabadít erőforrásokat

Pipeline

PIPELINE – „csővezetékezés”:

• az egyik program kimenetét használja fel a másik program bemenetként
• Pl.:

ifconfig | grep eth0