Lett nyelvtan/Szófajok/Névszók

Lett nyelvtan Névszók

A névszó olyan szófajok összefoglaló elnevezése, amelyeknek mondatbeli szerepe jórészt azonos, ebből kifolyólag ragozásuk részben vagy egészben megegyezik. A névszók közé tartozik a főnév, a melléknév, a számnév és a névmás, én azonban ideveszem az igeneveket is, ugyanis csak így adható teljes kép a lett (névszói) ragozási rendszerről. A melléknévi igenév ugyanis tulajdonképpeni melléknévként viselkedik a mondatban.

A névszók entitásokat, valamint azok mennyiségi vagy minőségi tulajdonságait nevezik meg, vagy ezeket a kifejezéseket helyettesítik. Névszókról csak azokban a nyelvekben érdemes beszélni, amelyeknek kiterjedt ragozási rendszere van. Jellemző, hogy ezekben a nyelvekben a névszók átvehetik egymás helyét a mondatban, így – akárcsak a magyarban – a lettben is állhat főnévi pozícióban a melléknév és a számnév, csakúgy, mint a névmás.

• Sarkanais ir mans. ’A piros az enyém.’
• Trīs nāc. ’Hárman jönnek.’ tkp. ’Három jön.’

A névszóragozás olyan kategóriákat foglal magában, mint a szám, a nem és az eset. A névszóknak két száma van: az egyes szám és a többes szám; két neme: a hímnem és a nőnem; valamint hat esete: alanyeset, tárgyeset, részeseset, birtokos eset, lokatívusz és egyes szavaknál vokatívusz. A végződések alakja alapján összesen tíz ragozási sort különböztethetünk meg, és létezik egy olyan „ragozási sor”, amelybe olyan más nyelvekből átvett szavak tartoznak, amelyek alakjuk miatt nem illeszkedtek be a lett nyelvi rendszerbe, ezért ragozhatatlanok, alakjuk minden számban, nemben és esetben azonos.

Az említett nyelvi kategóriákon túl a lettben létezik a határozatlanság és határozottság kategóriája, amely alapvetően a melléknevek és a sorszámnevek jellemzője, de éppen abból adódóan, hogy a jelzők helyettesíthetik a jelzett szót, léteznek olyan főnevek is, amelyek határozott melléknevekből keletkeztek. A névmásokon belül nincsenek olyan szavak, amelyek kifejezetten a határozott ragozás szerint ragozódnának, de a mutató névmások közül a tas/tā ’az’ és a šis/šī ’ez’ egyes alakjai a határozott ragozásra emlékeztetnek.

		Határozatlan								Határozott
		hímnem			nőnem			hímnem és nőnem	hímnem és nőnem	hímnem	nőnem	hímnem és nőnem
		I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	visszaható	ragozhatatlan	I.	IV.	visszaható
főnév		+	+	+	+	+	+	+	+	+	+	—
melléknév	alapfok	+	—	—	+	—	—	—	+	+	+	—
	középfok	+	—	—	+	—	—	—	+	+	+	—
	felsőfok	—	—	—	—	—	—	—	+	+	+	—
számnév	tőszn.	+	—	—	+	—	—	—	+	—	—	—
	sorszn.	—	—	—	—	—	—	—	—	+	+	—
névmás		+	—	+?	+	—	—	—	—	+?	+?	—
melléknévi igenév	-oš-	+	—	—	+	—	—	—	—	+	+	—
	-uš-	+	—	—	+	—	—	+	—	+	+	+
	-am-	+	—	—	+	—	—	—	—	+	+	—
	-t-	+	—	—	+	—	—	—	—	+	+	—

• A FŐNEVEKNEK van a legtöbb deklinációja a határozatlan ragozáson belül, összesen hat. Éppen ezért ezeket főnévi deklinációknak is szokták nevezni. Ezen túl léteznek VISSZAHATÓ FŐNEVEK, amelyek az igékből -šanās ’-ás/-és’ képzővel képzett elvont főnevekre korlátozódik. A főnevek között van néhány ragozhatatlan, de mivel használatuk nehézkes olyan mondatrészi szerepekben, amely nem kíván meg elöljárószót, ezért szinte mindegyiknek van a lett nyelvtani rendszerbe beilleszthető megfelelője vagy változata (pl.: auto – automasīna ’autó’; foto – fotogrāfija ’fotó’; kino – kinoteātris ’mozi’; iglu – igla ’iglu’). A határozott ragozású főnevek melléknevekből alakultak ki (pl.: mobilais ’mobil’ – mobilais telefons ’mobiltelefon’), ragozásuk ezért megegyezik azokéval.
• A MELLÉKNEVEK az I. és a IV. deklináció szerint ragozódnak a HATÁROZATLAN ÉS A HATÁROZOTT RAGOZÁSBAN. Visszaható alakok nincsenek a melléknevek között, viszont akad néhány ragozhatatlan melléknév (pl.: rozā ’rózsaszín’, lilā ’lila’). Különbséget kell tennünk a melléknevek között a fokozás alapján. Az alap- és középfokúak lehetnek határozatlan és határozott ragozásúak, de a felsőfokban állók csak határozott végződéseket kaphatnak.
• A SZÁMNEVEK két nagy csoportja a tőszámneveké és a sorszámneveké, előbbiek csak határozatlanok, utóbbiak pedig csak határozottak lehetnek, az I. és a IV. deklináció szerint ragozódnak.
• A NÉVMÁSOK elsősorban a határozatlan ragozás I. és IV. deklinációja szerint ragozhatók, de vannak olyanok, amelyek egyes jegyeikben a III. deklinációra hasonlítanak (pl.: es, tu, sevis), amelyek a határozott ragozásra emlékeztetnek (kas, tas/tā, šis/šī), és amelyek ragozhatatlanok (mūsu, jūsu, viņu).
• A MELLÉKNÉVI IGENEVEKNEK négy alfaja van jelentés, képző és ragozhatóság szerint. Az alfajok közül -uš- képzős jelen idejű cselekvő melléknévi igenévnek vannak visszaható alakjai, amelyek lehetnek hímneműek és nőneműek, határozatlanok és határozottak.

A névszóragozás során felléphetnek különböző hangváltozások, amelyeket összefoglaló néven palatalizációnak nevezünk. Az ilyen hangváltozások során egyes nyelvtani esetekben a tőben is változás következik be. Palatalizáció a II., az V. és a VI. deklinációban lehetséges.

A névszók végződéseit a következő táblázat foglalja össze:

	Határozatlan								Határozott
	hímnem			nőnem			hn.	nn.	hn.	nn.	hn.	nn.
	I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	visszható		I.	IV.	visszható
Egyes szám
N	-s/-š	-is/-s	-us	-a	-e	-s	-ies	-ās/-ies	-ais	-ā	-ies	-ās/-ies
A	-u	-i	-u	-u	-i	-i	-os	-os	-o	-o	-os	-os
D	-am	-im	-um	-ai	-ei	-ij	—	—	-ajam	-ajai	—	—
G	-a	-a	-us	-as	-es	-s	-ās	-ās	-ā	-ā	-ās	-ās
L	-ā	-ī	-ū	-ā	-ē	-ī	—	—	-ajā	-ajā	—	—
Többes szám
N	-i	-i	-i	-as	-es	-is	-ies	-ās	-ie	-ās	-ies	-ās
A	-us	-us	-us	-as	-es	-is	-os	-ās	-os	-ās	-os	-ās
D	-iem	-iem	-iem	-ām	-ēm	-īm	—	—	-ajiem	-ajām	—	—
G	-u	-u	-u	-u	-u	-u	-ās	-os	-o	-o	-ās	-os
L	-os	-os	-os	-ās	-ēs	-īs	—	—	-ajos	-ajās	—	—