Lett nyelvtan/Szófajok/Főnevek/A főnevek száma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Flag of Latvia.svg
Lett nyelvtan


A főnév száma (skaitlis)


A lett főneveknek két száma van: egyes szám (vienskaitlis) és többes szám (daudzskaitlis). A többes számot nem egyetlen jel fejezi ki, mint a magyarban, hanem az egyes számtól eltérő eseti végződés az öt esetben. Az esetragok tehát – eltérően a magyartól – nem csak a mondatbeli szerepet jelöli ki, de megmutatják az adott entitás számát is.

A lett nyelv egyik jellemző sajátja, hogy bizonyos főnevek csak többes számban fordulnak elő. Ezzel párhuzamosan találhatunk olyan szavakat is, amelyeknek viszont csak egyes számú alakjai vannak. És léteznek olyan szavak is, amelyek jelentése eltér attól függően, hogy egyes számban vagy többes számban használjuk őket. Egy még ennél is ritkább kategória az olyan szavaké, amelyeknek többes száma a főnév minden mondatbeli szerepében használható, egyes számú alakjaik viszont csak jelzők lehetnek.

Csak többes számban előforduló szavak (plurale tantum)[szerkesztés]

A csak többes számban előforduló főnevek jelentésköre nagyrészt jól körülhatárolható, de a maga kategóriájában sem teljes körő. Jellemző a többes szám például az anyagneveknél. A milti ’liszt’ és putraimi ’gríz’ csak többes számban állhatnak, evvel szemben a cukors ’cukor’ csak egyes számban fordul elő, a sāls ’só’ egyes és többes számú alakokkal is rendelkezik. Gyakran az érzelmek is többes számban állnak, például dusmas ’harag, düh’, de az érzelmek között is találunk olyanokat, amelyeknek vannak egyes számú alakjaik is a képzettek (pl.: mīlestība) és a nem képzettek (pl.: naids ’gyűlölet’) között is. Ezért a következőkben felsoroljuk a leggyakrabban előforduló, csak többes számban megjelenő szavakat. Ezek közös tulajdonsága lehet a megszámlálhatatlanság (pl.: duļķes ’iszap’, nokrišņi ’csapadék’), két vagy több tárgy vagy részek oszthatatlan egysége (pl.: šķēres ’olló’, klavieres ’zongora’), események, cselekvések sorozata (pl.: atmiņas ’megemlékezés’) és az elvontság (pl.: sāpes ’fájdalom’).

  • A test részei:
    • belső szervek és szövetek: aknas ’máj’, asinsvadi ’ér, erek’, iekšas ’belső szervek, belsőségek’,
      nervi ’idegek’, nieres ’vese’, plaušas ’tüdő’, smadzenes ’agy(velő)’, smaganas ’íny’
    • szörzetek: mati ’haj’, ūsas ’bajusz’, uzacis ’szemöldök’
    • a test folyadékai: asaras ’könny’, asinis ’vér’, sviedri ’izzadság’
  • Betegségek: iesnas ’nátha’, izsitumi ’kiütés’, masalas ’kanyaró’
  • Pszichikai jelenségek:
    • érzelmek: bailes ’félelem’, bēdas ’bánat’, dusmas ’harag’, ilgas ’vágy’, izbailes ’ijedtség, rémület’, sāpes ’fájdalom’, skumjas ’bánat’
    • érzetek: briesmas ’veszély’, ciešanas ’szenvedés’, grūtības ’nehézség(ek)’, mokas ’kín’, pūles ’erőfeszítés’, rūpes ’gond’, šaubas ’kétség’, šausmas ’borzalom’
    • szellemi termékek: debates ’vita’, domas ’vélemény’, dotības ’képesség’, māņi ’babona’, meli ’hazugság’, pļāpas ’pletyka’
    • érzelmi megnyilvánulások: raudas ’sírás’, smiekli ’nevetés’
  • Az élet eseményei:
    • események és ünnepek: atmiņas ’megemlékezés’, bēres ’temetés’, dzemdības ’szülés’, dzīres ’lakoma’, godi ’ünnepély’, kāzas ’lakodalom’, laulības ’esküvő’, medības ’vadászat’, svētki ’ünnep’, vēlēšanas ’választások’
    • ünnepek: Darba svētki ’a munka ünnepe’, Jāņi ’Szt. Iván napja’, Jurģi ’Szent György napja’, Kapu svētki ’halottak napja’, Lieldienas ’húsvét’, Māras ’Nagyboldogasszany ünnepe’, Mārtiņi ’Szent Márton napja’, Miķeļi ’Szent Mihály napja’, Vastlāvji ’farsang’, Ziemassvētki ’karácsony’
    • étkezések: brokastis ’reggeli’, pusdienas ’ebéd’, vakariņas ’vacsora’
  • Emberi egységek: dvīņi ’ikrek’, ļaudis ’emberek, nép’, vecāki ’szülők’
  • Növényi termések:
    • gabonafélék: auzas ’zab’, griķi ’hajdina’, kvieši ’búza’, lini ’len’, mieži ’árpa’, milti ’liszt’, putraimi ’gríz’, rīsi ’rizs’, rudzi ’rozs’
    • szemes zöldségek: lēcas ’lencse’, pupas ’bab’, zirņi ’borsó’
  • Növényi egységek:
    • a növény levelei alapján: dilles ’kapor’, kāposti ’káposzta’, pētersīļi ’petrezselyem’, salāti ’saláta (növény és ételféle)’, sinepes ’mustár (növény és étel)’
    • a növény virága alapján: ceriņi ’orgona (virág), pūpoli ’barka’
    • a növény termése alapján: vīnogas ’szőlő’
    • a növények összessége alapján: džungļi ’dzsungel’, meldri ’nád’, sūnas ’moha’
  • Homogén anyagok: biezumi ’zacc’, dubļi ’sár’, duļķes ’iszap’, dūņas ’iszap’, māli ’agyag’, mēsli ’trágya’, netīrumi ’kosz’, pelni ’hamu’, pipari ’bors’, putekļi ’por’, smiltis ’homok’, sveķi ’gyanta’, tauki ’zsír’
  • Természeti jelenségek: debesis ’ég’, dūmi ’füst’, nokrišņi ’csapadék’, plūdi ’áradás’, ūdeni ’ár(adás)’
  • Páros és/vagy párhuzamos részeket tartalmazó:
    • közlekedési eszközök: kamanas ’szánkó’, ragavas ’szánkó’, rati ’szekér, bevásárló kocsi, hintó’
    • tárgyak: dzirkles ’olló’, grieznes ’olló’, nestuves ’hordágy’, roku dzelži ’bilincs’, sedli ’nyereg’, segli ’nyereg’, šķēres ’olló’, šķiltavas ’öngyújtó’, svari ’mérleg’
    • házrészek: durvis ’ajtó’, vārti ’kapu’
  • Ruházat:
    • mindig többes számben állók: bikses ’nadrág’, brilles ’szemüveg’, bruņas ’páncél’, svārki ’szoknya’
    • jellemzően többes számban állók: apavi ’cipő’, kurpes ’cipő’ zābaki ’csizma’
  • Hangszerek: bungas ’dob’, ērģeles ’orgona (hangszer)’, ermoņikas ’(tangó)harmónika’, klavieres ’zongora’, mutes harmonikas ’szájharmónika’
  • Korok: jaunie laiki ’újkor’, senie laiki ’ókor’, viduslaiki ’középkor’
  • Égtájak: austrumi ’kelet’, dienvidi ’dél’, rietumi ’nyugat’, ziemeļi ’észak’
  • Azonos funkciójú dolgok egysége: drēbes ’ruházat’, mēbeles ’bútorzat’, preces ’áru’
  • Egyéb osztatlan egyégek:
    • konrét dolgok: drupas ’rom’, dzelži ’vasaló’, grietsi ’mennyezet’, kāpnes ’lépcső’, krelles ’nyaklánc’,
      liellopi ’jószág, gazdasági haszonállatok, marha’, paliekas ’maradványok’, saldumi ’édesség’, zvīņas ’pikkely’
    • elvont fogalmak: ārzemes ’külföld’, beigas ’vég’, mājas ’otthon’, zāles ’orvosság’

Egyes és többes számban eltérő jelentésű szavak[szerkesztés]

A lettben nem túl gyakori, de mégis előfordul, hogy egy szónak egyes és többes számú alakjának jelentése eltérő. A jelentések azonban egymásból magyarázhatók. A többes számban előforduló kifejezések az egyes számhoz képest kifejezhetnek elvontságot (pl.: māja ’ház’ : mājas ’otthon’), konkrétságot (pl.: zaļums ’zöldség’ : zaļumi ’zöldségek’) és nagyobb mennyiséget (pl.: doma ’gondolat’ : domas ’vélemény’).

egyes számban többes számban megjegyzés
atmiņa
’emlék’
atmiņas
’emlékezés’
biezums
’sűrűség’
biezumi
’zacc’
doma
’gondolat’
domas
’vélemény’
gods
’tisztelet’
godi
’ünnepély’
A godi ’ünnepély’ a hétköznapi beszédben csak ritkán használatos, a svētki ’ünnep’ szó gyakoribb.
iekša
’belső oldal’
iekšas
’belsőségek, zsigerek’
Az iekša ’belső oldal’, a köznapi beszéldben riktán használatos, helyette az azonos jelentésű iekšpuse a jellemző. Az iekšas az összes belső szervet magába foglalja, újabban a számítógép belső egységeit, chipeket, meghajtókat is jelentheti.
lauks
’mező’
lauki
’vidék’
A lauki főként laukos ’vidéken’ formában használatos, amely szembehelyezhető a pisētā ’városban’ kifejezéssel.
māja
’ház’
mājas
’otthon’
netīrums
’kosz(osság)’
netīrumi
’kosz’
A netīrums a tīrs/a ’tiszta’ szó elvontságot kifejező -ums képzővel és ne- tagadó prefixummal ellátott megfelelője.
pusdiena
’dél’
pusdienas
’ebéd’
A pusdiena összetételekben is fordul elő: priekšpusdiena ’délelőtt’ és pēcpusdiena ’délután’. A ’dél’ megnevezésére használják még a dienas vidus (tkp. ’a nap közepe’) kifejezés.
saldums
’édesség’
saldumi
’édesség’
A saldums a salds/a ’édes’ melléknévből képzett elvont főnév. A saldums ’édes, édesség’ kifejezés személyekre is használható, pl.: O, Saldum! ’Ó, Édesem!’ A saldumi konkrétan fogyasztható édességet, cukorkát, csokoládét jelent.
smalkums
’finomság’
smalkumi
’apróság’
A smalks/a jelentése ’apró, kis finom’, a smalkums ennek elvont főneve. A smalkumi jelentése a szövegkönyezetben konkretizált tárgy vagy jelenség. A smalkumi ’apróság, nüansz’ szó mellett az idegen eredetű nianse is használható.
svars
’súly’
svari
’mérleg’
A svars a magyarhoz hasonlóan nem csak elvont fogalmat jelölhet, svars-nak nevezik azt a súlyt is, amivel a sportolók edzenek, ennek szinonimája a svaru stienis ‘súlyzó’ (tkp. ‘rúd súlyokkal’). Viszont a piacokon használt mérősúlyt atsvars-nak hívják.
ūdens
’víz’
ūdeni
’ár(adás)’
Az ūdeni ’ár(adás)’ helyett sokkal gyakoribb a plūdi ’áradás, árvíz’.
vēlēšana
’választás’
vēlēšanas
’választások’
A vēlēšana a vēlēt ’választani’ ige -šana ’-ás/-és’ képzővel ellátott elvont főneve. A vēlēšanas konkrétan megrendezésre kerülő önkormányzati vagy parlamenti választásokat jelent.
zāle
’fű’
zāles
’orvosság’
A zāle jelentése ’fű’, etimológiailag azonban szembehelyezhető a nezāle ’gaz’ kifejezéssel, ebben az értelemben a zāle ’hasznos növények’ jelentésben értelmezhető, a zāles ’orvosság’ jelentése a gyógynövényekből eredeztetehető, a magyarban is használjuk a füvek kifejezést a gyógynövényekre.
zaļums
’zöldség’
zaļumi
’zöldségek’
A zaļums a zaļš/a ’zöld’ elvont fogalma. A zaļumi konkrétan az étkezésben felhasznált lágyszárú növényeket jelenti.

Egyes és többes számban eltérően viselkedő szavak[szerkesztés]

A lettben létezik néhány olyan szó, amelynek használata eltérést mutat a szerint, hogy egyes vagy többes számban áll-e. Ezek a szavak többes számban főnevek, egyes számban viszont csak jelzőként fordulhatnak elő meghatározott szavak előtt.

asins ’vér-’ – asinis ’vér’[szerkesztés]

Az asinis többes számban főnév, és a VI. deklináció szerint ragozódik. Egyes számú alakja, az asins csak jelőzént forul elő bizonyos kifejezésekben. Megkötés nélkül használható az asinis-ből -ains ’-as/-es’ képző segítségével képzett az asiņains ’vér-, véres’. A leggyakrabban előforduló asins-szal álló kifejezések:

  • asins krājums ’vérvétel’
  • asins paraugs ’vérminta’
  • asins pārliešana ’vérátömlesztés’
  • asins pieplūdums ’véráramlás’
  • asins receklis ’vérrög’
  • asins saindēšanās ’vérmérgezés’
  • asins sarecēšanas ’véralvadás’

debess ’égi’ – debesis ’ég(bolt), menny(ország)’[szerkesztés]

A debesis többes számban az ’eg’-et, illetve a ’mennyország’-ot jelenti, a VI. deklináció szerint kell ragozni. Egyes számban az égi jelenségekhez kapcsolódó kifejezések előtt állhat jelzőként. A debess jelentésével megegyezik a képzett debešķīgs ’mennyei’ és a többes szám birtokos esetben álló debesu ’égi’. A leggyakoribb egyes számmal álló kifejezések:

  • debess jums ’égbolt’
  • debess ķermenis ’égitest’
  • debess zilgme ’égszínkék, azúr’
  • debess zils ’égszínkék’
  • debesskrāpis ’felhőkarcoló’

māls ’agyag’ – māli ’agyag’[szerkesztés]

A māli többes számban magát az agyagot mint anyagot jelöli, a māls jelzőként viszont az agyagból készült tárgyak és dolgok jelzője. Mindkét szót az I. deklináció szerint kell ragozni. A māls helyettesíthető melléknévvé képzett alakjával: mālains ’agyag(ból lévő)’. A következő kifejezésekben a māls egyes szám birtokos esetű alakjában áll:

  • māla krūze ’agyag korsó’
  • māla pods ’agyag cserép’
  • māla trauks ’agyag edény’
  • māla kleķis ’vályog’
  • māla kleķa būda ’vályogház (tkp. agyag-föld ház/kunyhó)’

smilts ’homok-’ – smiltis ’homok’[szerkesztés]

A smilitis magát a homokot jelöli, egyes számú alakja jelzőként használható. Mindkét szó a VI. deklináció szerint ragozható. A smilts-t kiválthatja a többes szám tárgyesetben álló főnév: smilšu ’homok(ból lévő)’, pl.: smilšu pulkstenis ’homokóra’, smilšu kaste ’homokozó’. A smilts általában közetek és növények neveinek alkotóeleme:

  • smilts augsne ’homokos talaj’
  • smilts daļiņa ’homokszemcse’
  • smilts merģelis ’homokos márga (kőzet)’
  • smilts retējs ’homoki pimpó (növény)’
  • smilts vīķi ’szöszös bükköny (növény)’