Lett nyelvtan/A mondat

Lett nyelvtan A mondat (teikums)

A mondat egyszerre a beszéd és a szöveg legkisebb elemi összetevője, valamint a legnagyobb, grammatikai szabályok által létrehozott szerkezeti egység. A mondat létrehozásánál tekintettel kell lennünk egyrészt a beszédhelyzetre, amely meghatározza a mondat modalitását és az elliptikus szerkezetek esetleges használatát. Másrészt tekintettel kell lennünk a nyelvtani szabályokra, amelyek megadják a mondat szerkezeti felépítését a vonzatrendszeren és az egyeztetéseken keresztül. E kettő között jelent átmenetet a mondat szórendje, amely bizonyos szabályok mentén kötött, de amelyet a mondat információtartalma felülírhat.

A mondat szórendje (teikuma vārdu kārtība)

A lett mondatok esetében megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos mondatrészeket. Az elsődleges mondatrészek közé tartozik az állítmány és annak két fő vonzata: az alany és a tárgy. E három mondatrész egymáshoz viszonyított sorrendje jellemzően állandó, és ezek a mondatrészek a mondatban sem változtathatják a helyüket. A másodlagos mondatrészek közé a különböző határozók tartoznak. Ezek jelentése és alakja sokféle lehet, de közös jellemzőjük, hogy a mondatban a helyük csak részben kötött, és kiemelés céljából a mondat legelejére kerülhetnek. A jelző mindig a jelzett szó előtt áll, kötött helyzete elsősorban a névszói szerkezetben értelmezhető.

A lett mondat alapszórendje: alany + állítmány + tárgy. Tárgyatlan igék esetében a tárgy helyén az ige egyéb kötelező vonzatai állnak.

• „Visi bērni ir mākslinieki. Problēma ir, kā palikt māksliniekam, kad jūs izaugat.” /Pablo Pikaso/
  „Minden gyerek egy művész. A probléma az, hogyan maradjon meg művésznek, ha már felnőtt.” /Pablo Picasso/
  
• „Darbs bez mīlestības ir verdzība.” /Māte Terēze/ „A munka szeretet nélkül rabszolgaság” /Teréz anya/

A lettben gyakran előfordul, hogy a logikai alany a mondatban nem alanyesetben, hanem valamilyen egyéb esetben, jellemzően részesesetben áll. Az ilyen módon kifejezett logikai alany szintén a mondat elejére kerül alakjától függetlenül. (vö. RÉSZESESET)

• Cilvēkiem jāliek saprast savu ietekmi uz apkārtējo vidi. ’Az embereknek meg kell érteniük a környezetükre gyakorolt hatásukat.’
  
• Man arī ir domas. ’Nekem is van véleményem.’
  
• Vai mums tas patīk vai ne, problēma jau pastāv. ’Tetszik nekünk vagy sem, a probléma már létezik.’
  

A lett nyelv a mondatrészeket egy mondaton belül jelentésbeli és alaktani kategóriákba is rendezi. A mondat elején található alany köré rendeződnek az egyéb élőt és cselekvőt kifejező szavak. Így közvetlenül az alany mögé kerül a TÁRSHATÁROZÓ – ha az az igével kifejezett cselekvés résztvevője – a mögé pedig a RÉSZESHATÁROZÓ. De a részeshatározó állhat az alany és az ige után is.

• Es tevi ļoti mīlu. ’Nagyon szeretlek téged.’
  
• Ik dienas man jautā, kāda ir situācija attiecībā uz manu darbavietu. ’Minden nap megkérdeznek (engem), hogy mi a helyzet a munkahelyemmel (kapcsolatban).’
  
• Čehi kopā ar slovākus sen dzīvoja vienā valstī. ’A csehek régen a szlovákokkal éltek egy államban.’

Az IDŐHATÁROZÓ és a HELYHATÁROZÓ általában az állítmány körül foglal helyet. Az időhatározó jellemzően az állítmány előtt, a helyhatározó pedig az állítmány után áll, de a kettő helyet is cserélhet.

• Veselas tabletes jālieto vakarā vai pirms gulētiešanas. ’Az egész tablettát este vagy lefekvés előtt kell bevenni.’
  
• Es nekad nedomāju, ka suns prot mīlēt kaķi. ’Sosem hittem volna, hogy egy kutya képes szeretni egy macskát.’
  
• „Tikai viena lieta pasaulē ir sliktāka par to, ka par tevi baumo, – kad par tevi vairs nerunā.” /Oskars Vailds/
  „Csak egy dolog rosszabb annál a világon, ha pletykálnak rólad, – amikor már nem beszélnek rólad.” /Oscar Wilde/
  
• Vakar es atlidoju no Rīgas. ’Tegnap érkeztem haza Rigából’

A lettben a legtöbb melléknévből létrehozhatók képzett HATÁROZÓSZÓK, amelyek alapfokban -i képzőt kapnak, közép- és felsőfokban pedig képző nélkül állnak. Ezek a szavak a lettben egy egységes módot és állapotot kifejező csoportot alkotnak, amelyek magyar fordításuktól függetlenül egymás mellé kerülnek a mondatban vesszővel vagy kötőszóval elválasztva. Jellemzően az állítmány előtt jelennek meg. Mivel az állítmány jelentéstartalmához jobban hozzátartozik a cselekvés módja és a cselekvő állapota, ezért az állítmányhoz legközelebb eső mondatrész az ezeket kifejező határozó lesz, amely az időhatározót is kijjebb szorítja. (vö. MÓDHATÁROZÓ, ÁLLAPOTHATÁROZÓ)

• Šādiem datiem jābūt viegli un ātri pieejamiem lietotājiem. ’Az ilyen adatoknak könnyen és gyorsan hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók számára.’
  
• Mēs darām gudri un saskaņoti uzdevumu. ’Ésszerűen és következetesen hajtjuk végre a feladatot.’
  
• Nākotnē visi dzīvos ilgi un laimīgi. ’A jövőben mindenki hosszan és boldogan fog élni.’
  

A TÁRSHATÁROZÓ és az ESZKÖZHATÁROZÓ alakilag megegyezik, azonban helyük a mondatban eltérő. A társhatározó a cselekvőt kifejező alany mögött és a részes határozó előtt áll. Az eszközhatározó az ige után és a tárgy előtt található.

• Viņa griež gaļu ar nazi. ’Késsel vágja a húst.’
  
• Vīrietis kopā ar sievieti dejo. ’A férfiak együtt táncolnak a nőkkel.’
  
• Viņš (kopā) ar draugu ceļo ar autobusu. ’A barátjával (együtt) utazott az autóbuszon.’

A különböző PARTIKULÁK (pl.: jau ’már’, kaut ’csak bárcsak’, arī ’is’, tik, tikai ’csak’, vienīgi ’csupán’ stb.) mondaton belüli helyét nagymértékben meghatározza az, hogy melyik mondatrészre vonatkoznak, és rendszerint az elé kerülnek. Ha azonban nem egy konkrét mondatrészre vonakoznak, akkor általában az ige körül helyezkednek el. A jau ’már’ inkább az ige előtt, az arī ’is, szintén’ inkább az ige után. Az arī beékelődhet az összetett igealalkok egyes tagjai, valamint a névszói állatmány igei és névszói része közé is.

• Pirmās pazīmes jau parādās dažos eirozonas reģionos. ’Az első jelek máris megjelentek az eurózóna egyes régióiban.’
  
• Jau šorīt man ir jādodas. ’Már ma el kell indulnom.’
  
• Ir arī svarīgi uzsvērt, ka … ’Azt is fontos hangsúlyozni, hogy … ’
  
• Tas ir arī pozitīvs ierosinājums. ’Ez egy pozitív javaslat is (egyben).’
  
• Kur ir bezcerība, tur būs arī vardarbība. ’Ahol reménytelenség van, ott erőszak is lesz.’
  

Mivel a lettben a szavak mondatbeli szerepe felismerhető a rajtuk lévő ragokról, ezért lehetőség van arra, hogy ha mondatrészeket ki akarunk hangsúlyozni, akkor a mondat elejére helyezzük őket. Evvel a módszerrel elsősorban a határozók esetében élhetünk. Az elsődleges mondatrészeknek a mondat elejére való helyezése nem kelt természetes hatást, ezeknél sokkal természetesebb, ha megfelelő szóhangsúlyozással emeljük ki őket.

• „Dabā nav nekā nederīga vai bezjēdzīga.” /Džons Loks/ „A természetben semmi sem felesleges vagy értelmetlen.” /John Loke/
  
• „Mazumā pastāv vislielākā laime.” /Fridrihs Nīče/ „Az apróságokban van a legnagyobb öröm” /Fridrich Nietzsche/
  
• Šodien un rīt es neeju uz darbu. ’Ma és holnap nem megyek dolgozni.’
  
• Man Jānis ienesa ābolu. ’János nekem hozott tegnap almát.’
  

Jellemzően az állapotot vagy módot kifejező határozók sem kerülnek a mondat elejére. Ritka kivétel ez alól, ha egy felszólításban nyomatékosítani akarjuk az állapotot vagy a módot.

• Ātri ienesa to iekšā! ’Hozd azt ide gyorsan!’

A mondat szórendjét nem változtatja meg, ha bármelyik mondatrészt egy tartalmas szó helyett egy NÉVMÁS fejez ki.

• Jānis Annai vakar deva dārzā puķi. ’János adott Annának tegnap egy virágot a kertben.’
  
• Viņš viņai tad deva tur to. ’Ő akkor és ott adta neki azt.’

Amennyiben a mondat grammatikai alanya egy élettelen természeti jelenség, akkor az állítmány megelőzheti az alanyt.

• Snieg sniegs. / Sniegs snieg. ’Esik a hó./Havazik.’
  
• Pūš vējš. / Vējš pūš. ’Fúj a szél.’

A névszói állítmányban a névszói rész mindig a segédigét követi, de közéjük más szavak is beékelődhetnek, jellemzően PARTIKULÁK vagy fokozatiságot, mértéket kifejező szavak.

• „Dzīve pati ir tikai acumirklis.” /Oskars Vailds/ „Az élet maga csak egy szempillantás.” /Oscar Wilde/
  
• Zināšana(s) ir spēks. ’A tudás hatalom.’
  
• Viņa ir ļoti jauka. ’Ő nagyon szép.’

A lettben összetett igealakok szerepelnek az összetett igeidőkben és a szenvedő szerkezetben. Az összetett igealak segédigéje és melléknévi igeneve közé beékelődhetnek PARTIKULÁK és FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓK.

• Es esmu paēdis. ’Ettem.’
  
• Es esmu ļoti labi paēdis. ’Nagyon jót ettem./Teleettem magam.’
  
• Es esmu paēdis ļoti labi. ’Nagyon jót ettem./Teleettem magam.’
  
• Es esmu noguris. ’Fáradt vagyok./El vagyok fáradva.’
  
• Es esmu ļoti noguris. ’Nagyon fáradt vagyok/Nagyon el vagyok fáradva.’
  

A kérdő mondat szórendje megegyezik az állító mondatéval, avval a különbséggel, hogy kiegészítendő kérdésnél kérdő névmással, eldöntendő kérdésnél pedig vai kérdőszóval kezdődik a mondat. (vö. KÉRDÉS)

• Kāpēc tu esi noskumis? ’Miért vagy szomorú?’
  
• Kur tiek pieņemti lēmumi? ’Hol hozzák a döntéseket?’
  
• Vai ir jēga raizēties? ’Van értelme aggódni?’
  

A mellérendelő összetett mondatok tagmondataiban nem változik meg a szórend. Az alárendelő tagmondatoknál, ha a tagmondat mondatrészkifejtő, akkor a tagmondat elejére kerül a kifejtett mondatrészre utaló VONATKOZÓ NÉVMÁS, de a tagmondat szórendje ezen felül nem tér el az egyszerű mondatok szórendjétől. A vonatkozó névmást természetesen megelőzi az esetlegesen hozzá kapcsolódó elöljárószó.

• „Skaistākais cilvēks dusmās savaldās, bet sāpēs pasmaida.” /Mišels de Montēņs/ „A szép ember visszatartja a düdöt, de a fájdalom mosolyog.” /Michel de Montaigne/
  
• „Tas, kurš prot klusēt, dzird daudz atzīšanos.” /Frānsiss Bēkons/ „Az, aki képes hallgatni, sok vallomást hall.” /Francis Bacon/
  
• Vienkāršs auto, ar kuru bauda braukt. ’Egy egyszerű autó, amivel élmény utazni.’

A tagadás (noliegums)

A lettben minden igének van tagadó alakja, amely úgy hozható létre, hogy az igealak egy ne- prefixumot kap. Az ige tagadása jellemzően az egész mondat tagadását jelenti. A ne- prefixum az igekötős igék esetében az igekötő elé kerül. Az így létrehozott igalak ragozása teljesen megegyezik az állító igéjével.

	runāt ’beszélni’		pārrunāt ’megvitatni’		runāt ’beszélni’
	egyszerű jelen kijelentő mód		egyszerű jelen kijelentő mód		egyszerű jelen felszólító mód
	állító	tagadó	állító	tagadó	állító	tagadó
E/1	runāju	nerunāju	pārrunāju	nepārrunāju	—	—
E/2	runā	nerunā	pārrunā	nepārrunā	runā	nerunā
E/3	runā	nerunā	pārrunā	nepārrunā	lai runā	lai nerunā
T/1	runājam	nerunājam	pārrunājam	nepārrunājam	runāsim	nerunāsim
T/2	runājat	nerunājat	pārrunājat	nepārrunājat	runājiet	nerunājiet
T/3	runā	nerunā	pārrunā	nepārrunā	lai runā	lai nerunā

Ez alól csak a létige a kivétel, amelynek kijelentő módú, egyszerű jelen idejű alakjaiban módosulások jönnek létre az írásképben és a hangalakban is. A prefixum magánhangzója és az ige szókezdő hangja összeolvad, és hosszú nyílt [ǣ] hangot eredményez az E/1, T/1 és T/2 alakokban. Az E/2 alakban hosszú zárt [ē] jön létre. A harmadik személy nav alakjában [au] diftopngus található: [nau]. Azokban az alakokban, amelyeket nem a jelen idő tövéből képzünk, nem történik módosulás a prefixum hatására.

	būt ’lenni’
	jelen		múlt		jövő
	állító	tagadó	állító	tagadó	állító	tagadó
E/1	esmu	neesmu [nǣsmu]	biju	nebiju	būšu	nebūšu
E/2	esi	neesi [nēsi]	biji	nebiji	būsi	nebūsi
E/3	ir	nav [nau]	bija	nebija	būs	nebūs
T/1	esam	neesam [nǣsam]	bijām	nebijām	būsim	nebūsim
T/2	esat	neesat [nǣsat]	bijāt	nebijāt	būsit	nebūsit
T/3	ir	nav [nau]	bija	nebija	būs	nebūs

Az összetett igeidőkben, a kötelező módú alakokban és a szenvedő szerkezetekben a segédigét tagadjuk. Kötelező módban, jelen időben az ir elhagyható az állító mondatban, de tagadáskor a nav minden esetben megjelenik.

	nogurt ’(el)fáradni’		izvēlēt ’kiválasztani’		lāsīt ’olvasni’
	összetett jelen, kijelentő mód, cselekvő igenem		egyszerű jelen, kijelentő mód, szenvedő igenem		összetett jelen, kötelező mód, cselekvő igenem
	állító	tagadó	állító	tagadó	állító	tagadó
E/1	esmu noguris	neesmu noguris	tieku izvēlēts	netieku izvēlēts	—	—
E/2	esi noguris	neesi noguris	tiec izvēlēts	netiec izvēlēts	—	—
E/3	ir noguris	nav noguris	tiek izvēlēts	netiek izvēlēts	(ir) izlāsa	nav izlāsa
T/1	esam noguris	neesam noguris	tiekam izvēlēts	netiekam izvēlēts	—	—
T/2	esat noguris	neesat noguris	tiekat izvēlēts	netiekat izvēlēts	—	—
T/3	ir noguris	nav noguris	tiek izvēlēts	netiek izvēlēts	(ir) izlāsa	nav izlāsa

A magyarban a minősítő mondat tagadásakor nem jelenik meg a tagadott létige, a lettben azonban kötelezően szerepel. A magyarban a minősítő állítmányt (amely lehet melléknév, melléknévi névmás, az alanynál nagyobb hatókörű főnév vagy főnévi névmás) a nem tagadószóval tagadjuk, és a tagadott mondatokban sem szerepel a segédigeként szereplő létige, akárcsak az állításban. A lettben mindkét esetben kötelezően jelen van a létige, illetve a létige tagadott alakja.

• Ābols ir sarkans. ’Az alma piros.’ > Ābols nav sarkans. ’Az alma nem piros.’ tkp. ’nem van’
  
• Ābols ir auglis. ’Az alma gyümölcs.’ > Ābols nav auglis. ’Az alma nem gyümölcs.’

A birtoklást kifejező HABEO-SZERKEZET tagadásakor a létigét annak tagadott formája váltja, a birtok pedig alanyeset helyett birtokos esetbe kerül.

• Man ir zila kleita. ’Van egy kék ruhám.’ > Man nav zilas kleitas. ’Nekem nincs kék ruhám.’
  
• Man ir brāli. ’Vannak bátyáim.’ > Man nav brālu. ’Nincsenek bátyáim.’

Szintén a ne- prefixumot találjuk a tagadó névmások előtagjaiban. A felsorolt névmásokon túl a cik ’mennyi’ névmásnak is van tagadó prefixumot tartalamazó formája, a necik jelentése azonban nem ’semennyi’, hanem ’kevés, nem sok’. A tagadó névmást tartalamzó mondat állítmánya is tagadó alakban jelenik meg.

általános névmások	tagadó névmások
kas ’valaki, valami’	nekas ’senki, semmi’
kāds/a’valaki, valamelyik’	nekāds/a ’senki, semelyik’
kādi ’valahogy’	nekādi ’sehogy’
katrs/a ’mindegyik’	nekatrs/a ’egyik sem’
viens/a ’egyik’	neviens/a ’semelyik’
kur ’valahol’	nekur ’sehol’
kad ’valamikor’	nekad ’semmikor, soha’
kā ’úgy’	nekā ’sehogy, semhogy’

• Katastrofā neviens nezaudēja dzīvību. ’A szerencsétlenségben senki sem vesztette életét.’
  
• Es nekad nedomāju, ka tas notiek. ’Sosem hittem volna, hogy ez történik.’
  
• Tagad vai nekad. ’Most vagy soha.’
  
• Nekur nav tik labi kā mājās. ’Sehol sem olyan jó, mint otthon.’
  

Ha a mondat valamilyen elemét akarjuk tagadni, akkor az adott mondatrész vagy mondatrészt betöltő szerkezet elé a ne tagadószót kell tennünk. Ez a megoldást alkalmazhatjuk azoknál a névmásoknál, amelyeknek nincs tagadó névmási megfelelőjük, valamint utalószóknál és partikuláknál.

• Kas ir ne mazāks par vienu gadu. ’Ami nem rövidebb egy évnél.’
  
• Blakusparādības ne visiem izpaužas. ’A mellékhatások nem mindenkinél jelentkeznek.’
  
• Es teicu ne tādēļ, ka esmu ļauns. ’Nem azért mondom ezt, mert gonosz vagyok.’
  
• Ne tikai dalībvalstu, bet arī Eiropas līmenī. ’Nem csak tagállami, hanem európai szinten is.’
  

A magyar nyelv sajátosságainak figyelembe vételével a ne fordítható nem-nek és sem-nek is, illetve páros kötőszóként nem, … sem, illvetve sem, … sem formában.

• Ierosinājums nav ne dzīvotspējīga, ne atbilstoša. ’A javaslat se nem életképes, se nem megfelelő.’
  
• Es neeju ne arī šodien, ne arī rīt. ’Nem megyek sem ma, sem holnap.’
  
• Tas neveicina ne mieru, ne arī risinājuma. ’Ez nem kedvez sem a békének, sem a tárgyalásoknak.’

A ne- prefixum részt vesz a főnevek és melléknevek képzésében is, és teljesen új szót hozhat létre.

• tīrs/a ’tiszta’ > netīrs/a ’koszos’
  
• tīrība ’tisztaság’ > netīrība ’tisztátalanság, koszosság’
  
• laime ’szerncse, boldogság’ > nelaime ’balszerencse, szerencsétlenség’
  
• ass/a ’éles’ > neass/a ’tompa’

Kérdésre adott válasz esetében a nē tagadószóval adhatunk nemleges választ. Előfordulhat olyankor is, ha a válasznak szánt szó valamilyen egyéb szövegkörnyezetbe kerül.

• Nē, esmu jau gatava. ’Nem, már kész vagyok.’
  
• Nē, mēs negribam desertu. ’Nem, nem kérünk desszertet.’
  
• Vai viņš to zināja vai nē? ’Tudta ezt vagy nem?’

A kérdés (jautājums)

A kérdő mondatnak két típusát különböztetjük meg a jelentés és a forma alapján. Az eldöntendő kérdésben egy komplex megállapítás található, amellyel kapcsolatban a kérdező döntést vár a kérdezettől. Az eldöntendő kérdésre adható konkrét válasz, amely lehet igenlő vagy nemleges, illetve adható bizonytalan válasz is. A lettben az eldöntendő kérdés a vai kérdőszóval kezdődik, amelyet a magyarban fordíthatunk az -e kérdő klitikummal ellátott szóval, a vajon kérdőszóval vagy kérdést jelölő lexikai elem nélkül kérdő intonációval. A lett kérdő mondat szórendje nem változik az állító mondathoz képest.

• Vai tu esi gatava kļūt par māmiņu? ’Vajon kész vagy arra, hogy anya légy?’
  
• Vai Dievs eksistē? ’Létezik-e Isten?’
  
• Vai tev ir jautājums? ’Van kérdésed?’
  

Az eldöntendő kérdésre válaszolhatunk igen-nel vagy nem-mel, vagy adhatunk valamilyen kitérő választ. A lettre jellemző, hogy a válaszban megismétlik a kérdő mondat állítmányát.

• Vai tev ir jautājums? ’Van kérdésed?’
  
• Jā, man ir. ’Igen, van.’
  
• Jā, man būtu vēl viens jautājums. ’Igen, lenne még egy kérdésem.’
  
• Nē, man nav. ’Nem, nincs.’
  
• Nē, man nav jautājuma. ’Nem, nincs kérdésem.’
  

A kiegészítendő kérdésben az ismeretlen mondatrész helyét egy KÉRDŐ NÉVMÁS veszi át, a kérdő névmás alakja tehát megadja a hiányzó szó vagy szerkezet nyelvtani, és gyakran a szemantikai jellemzőit is. A kiegészítendő kérdésben mindig szükségszerűen van egy kérdő névmás, amely a mondat elejére helyeződik. A kérdő névmást megelőzheti annak elöljárószava.

• Kur ir tirgus? ’Hol van a piac?’
  
• Kāda ir tava favorīta krāsa? ’Melyik a kedvenc színed?’
  
• Ar ko tu gribētu braukt? ’Mivel akarsz utazni?’

Kihagyás

Elhagyhatjuk a mondatból a BIRTOKOS NÉVMÁSI JELZŐKET, ha azok olyan rokonságnevekhez kapcsolódnának, amelyek vagy amúgy is tartalmazzák az összetartozás jelentését (pl.: dēls ’fia’, meita ’lánya’), vagy amelyek összetartozása a szövegkörnyezetben egyértelmű (tēvs ’apa’, māte ’anya’, vecāki ’szülök’, bērns ’gyerek’).

• Tēvs un meita iet uz veikalu. ’Az apa és a lánya elmennek a boltba.’
  
• Vecāki un bērni parasti dzīvo vienā majā. ’A szülők és a gyerekek/gyerekeik általában egy házban élnek.’

A harmadik személy kivételével elhagyható a SZEMÉLYES NÉVMÁS, ha a cselekvő személye egyértelműen meg van nevezve a mondatban.

• Esmu pilnīgi pārliecināta, ka viņam ir taisnība. ’Teljesen meg vagyok győződve (arról), hogy igaza van.’
  
• Esmu runājusi ar cilvēkiem, kuri dzīvoja tur. ’Beszéltem emberekkel, akik ott éltek.’

Elhagyható a jelen idejű harmadik személyű létige a KÖTELEZŐ MÓDÚ igéket tartalmazó, valamint a címszerűen megfogalmazott mondatokból.

• Iemītniekiem jādod iespēja pašiem regulēt savu siltuma un karstā ūdens patēriņu.
  ’A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy maguk szabályozzák a saját fűtés- és melegvízfogyasztásukat.’
  
• Itālijā un Francijā – plūdi, Serbiju paralizē sniegputenis ’Olaszországban és Franciaországban – árvízek, Szerbiát megbénítja a hóvihar’

Két azonos mondatrész esetén, amelyek ELÖLJÁRÓSZAVA azonos, elhagyható a második elől az elöljárószó.

• ceļošana ar autobusu un vilcienu ’utazás autóbusszal és vonattal’
  
• cilvēki no pilsētām un ciemiem ’emberek a városokból és a falvakból’

Az igék mellől elhagyhatók a nem kitöltött vonzathelyek, viszont a kötelező vonzatok nem hagyhatók el, ha azok a tagmondatban utalószóként szolgálnak.

• Notikumi atspēko to, ka ienaidnieki grib mieru. ’Az események cáfolják azt, hogy az ellenség békét akar.’
  
• Viņš man jautāju par to, ka kas ir mans favorīts ēdiens. ’Arról kérdezett engem, hogy mi a kedvenc ételem.’
  
• Iespēja ir, neatkarīgi no tā, kurā valstī es esmu. ’A lehetőség megvan, attól függetlenül, hogy melyik országban vagyok.’