Növények/A drogok nevezéktana
A drogok nevezéktana
[szerkesztés]A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik. A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók.
Latin nyelvhasználat
[szerkesztés]Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.
Ezek a következők:
- Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.
- A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.
A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez. (Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)
Példa:
- Juniperi fructus (boróka bogyó (termés)),
- Chamomillae anthodium (kamilla virágzat)
- Tiliae flos (hársfa virág)
Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:
Példa:
- Aetheroleum juniperi (boróka illóolaj),
- Amylum maydis (kukorica keményítő),
- Oleum ricini (ricinusolaj),
- Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.
A drogformák nevei
[szerkesztés]Magyar elnevezésüknél a hivatalos növényelnevezések az irányadók. A Brüsszelben 1929-ben tartott II. nemzetközi gyógyszerészi értekezlet határozata szerint latin megnevezésnél először a drog anyanövényének a neve egyes szám birtokos esetben, majd a használt rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg a szükséges jelző következik, amely így meghatározza a drog származását, alakját stb. Pl.: Calami rhizoma mundatum = kálmos gyökértörzs, hámozott. Malvae folium scissum = papsajtlevél, vágott. Szakkereskedelemben a drog latin és magyar neve egyértel mű, azonos jelentésű. A magyar nyelvhasználatra — népgyó gyászati vonatkozásban — nincsenek kötelező szabályok, hiszen a legtöbb drog neve tájegységenként is változik.
A kereskedelmi forgalomban levő drogformák szakszerű magyar—latin elnevezései:
- aetheroleum = illóolaj
- amentum = barka
- amylum = keményítő
- anthodium = fészekvirágzat , ennek “morzsaléka” a Cribratum
- bacca = bogyó
- baccae = bogyók
- balsamum = balzsam
- bractea = murvalevél
- bulbotuber = hagymagumó (pl.: sáfrány, nőszirom) A hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti hajtás.
- bulbus = hagyma
- caput = tok
- carbo = szén
- cortex = kéreg
- Cribratum = fészekvirágzat “morzsaléka”,
- dispersione desiccatum = porlasztva szárított
- dissepimentum (dissepimenta) = dióközfal
- dulcis, -e = édes
- farina, farinosa = liszt, lisztes
- flos = virág
- folium = levél
- frons = ágvég
- frondes = lomb ágvégek
- fructus = termés, gyümölcs
- galbulus = tobozbogyó
- galla = gubacs
- gemma = rügy
- glandula, glande = mirigy
- grossus, -a, -um = durva por
- herba = lágy szárú növény virágos hajtása . (Magyarul fű)
- immaturus, -a, -um = éretlen
- lignum = fa, faanyag
- maturus, -a, -um = érett
- nux = dió
- nux (nuces) = diótermés
- oleum = zsíros olaj
- Oleum empyreumaticum = kátrányolaj
- olibanum = tömjén
- pericarpium = termésfal
- petala = szirmok
- pix = kátrány
- pollen = virágpor
- pseudofructus = áltermés
- pulpa = pép
- pulpa (pulpae) = bél
- pulvis conscissus = középfinom por,
- pulvis grossus = durva por,
- pulvis scissus = durván vágott por,
- pulvis subtilis = finom por.
- radix = gyökér
- rezina = gyanta
- rhizoma = gyökértörzs (gyöktörzs)
- scissus, -a, -um = aprított
- semen = mag
- spóra (sporae) = bibepor
- stigma, stigmata = bibe
- stipes = szár, nyél, kocsány
- stramentum = szalma
- strobulus = toboz
- stylus = bibeszál
- succus = nedv
- summitas = hajtáscsúcs, virágos hajtásvég
- summitas (summitates) = Ágvég
- surculus = bimbó, csemete, fiatal vessző
- totus, -a, -um = egész (nem aprított)
- tuber = gumó
Virágzatok
[szerkesztés]- amentum = Barka: Általában egyivarú (hím), rövid kocsányú virágokból álló, lecsüngő, gyakran lehulló virágzat.
- anthela = Ecset (pl.: legyezőfű)
- bostrix = Kunkor (pl.: orbáncfű)
- calathidium = Fészek (pl.: napraforgó)
- capitulum = Gomb vagy fejecske: (pl.: gubóvirág, platán)Ernyőhöz hasonló, általában kisebb, gömbszerűen rendeződő virágzat, a virágzati tengely gyakran megvastagodik.
- cicinnus = Forgó (pl.: kardvirág)
- corymbus = Sátor : A főtengely különböző szintjében induló, csúcs felé egyre rövidülő kocsányok eredményeképpen a virágok egy síkba rendeződnek (keresztesvirágúak).
- cyathium = Forgós többesbog (pl.: kutyatejfélék virágzatának része).
- cyma = Bogernyő (pl.: kutyatej)
- dichasium = Állernyő (pl.: szegfűfélék)
- drepanium = Sarló (pl.: szittyó)
- glomerulus = w:Virágzat#Gomoly (pl.: csalánfélék)
- julus = Tobozka (pl.: komló, éger)
- legumen = Hüvely (pl.: földimogyoró)
- palea exterior = külső toklász (pl.: szentperje)
- palea superior = belső toklász (pl.: búza, rozs)
- racemus vagy botrys = Fürt :
- rhiphidium = Legyező (pl.: nőszirom)
- spadix = Torzsa : Vastag, elhúsosodó virágzati tengellyel rendelkező füzér, melyet gyakran felleveleknek tekinthető buroklevelek (spatha) borítanak (kukorica női virágzat, kontyvirágfélék).
- spica = Füzér : Ülő vagy nagyon rövid kocsányú virágokból álló fürt (útifű).
- umbella = Ernyő : A virágzati tengelyen az oldalágak (kocsányok) nagyon sűrűn, szinte egy pontból indulnak ki, és a virágokat nagyjából egy szintbe emelik. Fiatal állapotban a virágzat közepe mélyen besüllyed, majd a virágzat ellaposodik vagy enyhén domborúvá válik (ernyősvirágzatúak)
- utriculus = Tömlő (pl.: békalencse)
Termések
[szerkesztés]- nucula = Aszmagtermés
- syconus = Füge (A fügetermés különleges serlegvirágzatból keletkezik, amelynek serlegszerű virágtengelyén a virágok befelé tekintenek, és az elhúsosodó virágtengely zárja magába az egyes apró aszmagterméseket.)
- achaenium = Kaszat
- bacca = Bogyó (pl.: paradicsom, paprika)
- balausta = w:Gránátalma (alsó állású- áltermés, kemény termésfal emeletesen elrendeződött termőlevelek, húsos maghéj )
- capsula = Tok (pl.: gólyaorr - ricinus)
- carcerulus = Makkocska (4 részre széteső makk –ajakosok)
- caryopsis = |Szemtermés (1, felső termésfal és maghéj összenő)
- diachaenium = Ikerkaszat (2, alsó, 2 résztermést összekapcsoló carpophorum ernyősvirágzatúak termése.)
- drupa = Csonthéjas (1,2 felső, v. középső, húsos mezocarp. Szklereidákból álló endoc.(csonthéj) (pl. málna, szeder, szamóca, eper).
- folliculus = Tüsző (pl.: szarkaláb)
- hesperidium = Narancstermés (polimer, felső, mezocarpium szivacsos, endoc. Szőrös, lédús)
- nucula = Aszmag (mint a szemtermés de nincs összenövés Mirabilis jalapa, máshol apocarp termőtáj) (angol achene)
- nux, glans = Makk
- peponium = Kabaktermés (3, alsó, fejlett mezocarp. És elhúsosodó endocarp. Válaszfalak magokkal)
- pomum = Almatermés (pl.: naspolya)
- pterodium = Lependék ]] (pl.: makk, szil)
- samara = Ikerlependék (pl.: juhar)
- sorocarpium = Ananásztermés (elhúsosodó fellevelekkel borított bogyós terméságazat)