Kertészet/Rovarok/Verőköltő bodobács

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3894 bájt

Verőköltő bodobács


A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, amely nevével ellentétben nem a bodobácsok (Lygaeidae) rokona, hanem a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjának tagja.

Előfordulása[szerkesztés]

Verőköltő bodobács

A verőköltő bodobács Közép- és Dél-Európában él.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

E közismert kis rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előhátéhoz. A faj feje és alsó oldala fekete. Szárnyainak fejlettsége egyedtől függ. A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centiméteres. A verőköltő poloskák jellegzetessége a pontszemek hiánya. Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp.

Életmódja[szerkesztés]

Verkolto bodobacs Pyrrhocoris apterus MakrofotoTakkk Hungary.jpg

Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszi a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is.[1]

Repülni nem tud.[1]

Életciklusa[szerkesztés]

A tavasz folyamán gyakran láthatóak párzás közben összetapadt bodobácsok, illetve nem ritkán a közvetlen közelükben számos fiatal egyed. A talajba és avarba rakott, fekete petékből kikelő, júniustól októberig fejlődő, szárnyatlan lárvák szintén vörösek, ám mintázatuk jóval egyszerűbb az imágókénál.

A kifejlett verőköltő bodobács a talajba ásva telel át, majd a következő évben az 50-60 pete lerakását követően elpusztul. Addig mályva- és hárstermések nedvtartalmát szívogatja hosszú szipókájával.

Élettartama 1-1,5 év.[1]

Párzó bodobácsok
Kifejlett és lárvaállapotú példányok

Népi elnevezések[szerkesztés]

Népnevei között a teljesen helytelen suszterbogár és fülbemászó is szerepel. Továbbá nevezik még katonabogárnak, napsütő bogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, botbonának, bodának, tűzi poloskának, katóféregnek, napféregnek, büdöspannának, papbogárnak, bödöcskének, halálfőnek, istenbogárkájának, kőkiverőnek, misemondó bogárnak, vörösbogárnak, boda bácsinak.[1]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A bodobácsnak köszönhető az alternatív rovarirtók feltalálása. [1]
  • Az 1930-as évek óta laboratóriumi kísérletekre gyakran használt rovar.[1]
  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Tericum, Budapest (2005), ISBN 9638453605

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Verőköltő bodobács, 2011. március 1., 06:31 (CET)