Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Rovarok/Sárgaszegélyű csíkbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2116 bájt

Sárgaszegélyű csíkbogár

A sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a csíkbogárfélék (Dytiscidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

A sárgaszegélyű csíkbogár mindenütt gyakori.

Sárgaszegélyű csíkbogár

Megjelenése

[szerkesztés]

A sárgaszegélyű csíkbogár 27-35 milliméter hosszú teste áramvonalas. Hátulsó lábain hosszú úszóserték találhatók, a hím elülső lábain nagy, kerek tapadókorongok vannak. Felsőteste sima és fényes, a nőstény mindegyik szárnyfedőjén mintegy 10 mély barázda látható. Színe feketésbarna, zöldes csillogással. Az előtor hátát széles sárga szegély veszi körül, a szárnyfedők oldalt sárga szegélyűek.

A sárgaszegélyű csíkbogár lárvájának hossza körülbelül 6 centiméter. Feje elöl kiszélesedik. A tőr alakú rágókban finom csatorna húzódik, amely a rágó csúcsa közelében nyílik a szabadba. Lábain úszóserték találhatók. Hátsó testének vége elkeskenyedik, az utolsó szelvény csőszerűen megnyúlt csúcsán 2 légzőnyílás (stigma) van.

Életmódja

[szerkesztés]
A lárva és a kifejlett egyed vadászatkor

A sárgaszegélyű csíkbogár nagyobb állóvizek és halastavak lakója. Tápláléka vízirovarok és kétéltűek lárvái. A fiatal halivadékot is megtámadja.

A sárgaszegélyű csíkbogár lárvájának tápláléka kizárólag élő rovarlárvák, ebihalak és kishalak. Rágóit a zsákmányba vájva a csatornán át tripszintartalmú folyadékot fecskendez áldozatába, megbénítja, és az emésztést is megkezdi. A feloldott testtartalmat a lárva rágóival felszívja.







Forrás:

Magyar Wikipédia:, Sárgaszegélyű csíkbogár, 2011. március 1., 06:34 (CET)