Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Rovarok/Ribiszkeszitkár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3151 bájt

Kertészet

Ribiszkeszitkár


Ribiszkeszitkár
Ribiszkeszitkár
Lárva
Ribiszkeszitkár
(Synanthedon tipuliformis, Syn: -)
Más neve(i): üvegszárnyú ribiszkelepke


Az ribiszkeszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.
Fő tápnövényei: vörös ribiszke, fekete ribiszke, arany ribiszke, köszméte.
A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken: mogyoró, boróka, kecskerágó.
Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is: szőlőben, málnában, szederben.
A ribiszke legjelentősebb kártevője. Jelenleg az ország valamennyi ribiszkeültetvényében megtalálható.
A vesszők belsejében élő hernyó kártételének hatására a termés mennyisége csökken, a gyümölcs kényszeréretté válik, a kártevő sokszor a bokor pusztulását is eredményezheti. Évente egy nemzedéke van.
A különböző fejlődésfokozatú hernyók a megfásodott hajtások belsejében, a vesszőkben, a károsítás helyén telelnek át. Az első kifejlett hernyók április végén, május elején megkezdik a bábozódást, az első lepkék általában május végén már megjelennek.
Elhúzódó fejlődésmenetű, így július végéig, augusztus közepéig rajzik.
A kelő hernyók a kéreg alá rágnak be, esetleg a rügyet kiodvasítják; ezek majd az első vedlés után rágnak be a vessző belsejébe. Táplálkozásuk és járatkészítésük során kirágják a vesszők belsejét. Levegőre azonban szükségük van, így szellőzőnyílást készítenek, amely a vesszők felületén megjelenő lyuk formájában jelzi károsítási helyüket. Járataikat felfelé és lefelé is készíthetik


Lásd még: Almafaszitkár Égerfaszitkár Homályos ködröpszitkár Homályos ködröpszitkár

Magyar Wikipédia:Ribiszkeszitkár

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribiszkeszitkár témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Ribiszkeszitkár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,