Kertészet/Rovarok/Májusi cserebogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A lap mérete: 6781 bájt

Májusi cserebogár

Májusi cserebogár
Pajor és bábja
Májusi cserebogár
(Melolontha melolontha, Syn: -)
Más neve(i): Sárga cserebogár


A cserebogárformák a rovarok osztályában a ganajtúrófélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.

A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja. Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az imágó 23–30 milliméter hosszú. A fej, az előtor és a potroh szürkésfekete, a szárnyfedők barnák. A potrohszelvények oldalán háromszög alakú világos foltok láthatóak, a szárnyfedőket ritkás fehér szőrzet fedi. A farfedő hosszú nyúlványban végződik.

A cserebogár lárvája, a 4–5 centiméteresre is megnövő pajor piszkosfehér színű, hátsó része felé sötétedik és vastagszik. Lábai a test elején, a barna fej közelében vannak. Rágói erősek.

Életciklusa[szerkesztés]

A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki — a Kárpát-medencében 3, hidegebb vidékeken 4 év alatt. Ennek megfelelően hazánkban háromévenként, április–májusban tömegesen rajzik.

A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre petézik 2-3 alkalommal; egy-egy csomóba 20–30 petét rak. A peték a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. A lárvák 30–50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. Először a peterakás évében, a nyár végén vedlenek, másodjára a következő nyár elején.

A lárvák talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak:

  • a fiatal lárvák humuszevők;
  • az idősebbek polifág gyökérkártevők.

A legkárosabb az idős lárva. A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet tölt lárva alakban; gyakran 1 m mélyen. A lárva kora a fejtok méretéből állapítható meg (első év: 2–3 mm; második év: 3,5–5 mm; harmadik év: 6-7,5 mm). A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabad bábból őszre fejlődik ki az imágó — ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át.

Az imágók lombos fák leveit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10–20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60–80 petéjét.

A három éves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is.

Fajok, nemek[szerkesztés]

(Melolontha hippocastai, Syn: -)
- Megjelenése és életmódja is nagyon hasonlít a májusi cserebogáréhoz.
- Főleg a tölgyerdőkkel határos területeken károsít.
(Polyphylla fullo, Syn: -)
- A Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő.
- Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át.
- Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja.
(Anoxia orientalis, Syn: -)
- Megjelenése homoktalajokon jellemző.
- Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
(Anoxia pilosa, Syn: -)
- Ez is homoktalajokon él.
- Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át.
- Tápnövénye az erdei fenyő.
(Rhizotrogus aequinoctialis, Syn: -)
- Főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él;
- A lárva főleg a szántóföldi növények gyökerein.
- Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át.
- Az imágó nem táplálkozik.
(Amphimallon solstitialis, Syn: -)
- Középkötött és laza talajokon fordul elő.
- Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át.
- Az imágó kártétele minimális
(Anomala vitis, Syn: -)
- Főleg homoktalajokon él.
- Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át.
- A lárva polifág gyökérkártevő, az imágó a szőlő, az alma és a napraforgó leveleit rágja.
(Epicometis hirta, Syn: -)
- Lárvája gyökerekkel táplálkozik, kártétele nem jelentős.
- Az imágó polifág, alapjában virágporevő, de a gyümölcsfélék, a szőlő és a szántóföldi növények virágrészeit is rágja, amivel terméketlenséget okoz.


Az alcsalád nemzetségbe nem sorolt nemei:

A cserebogár és az ember[szerkesztés]

Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. 1911-ben egy alkalommal több mint 20 millió példányt gyűjtöttek össze egy 18 km²-es erdőben. A faj irtásáról a középkor óta vannak feljegyzések, sőt, cserebogárra írt receptek is fennmaradtak.

A szezonjuk alatt érdemes este vagy kora reggel lerázni őket a fákról, ilyenkor ugyanis dermedtek, kevésbé kapaszkodnak, és még röpülni sem tudnak.

Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok kiváló tápláléka. A madarak a pajorokat is szívesen eszik. A 20. században a rovarirtó-szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik (ehhez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is).

Sablon:Rovarok-trt

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Májusi cserebogár, 2011. március 1., 06:34 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Májusi cserebogár témájú médiaállományokat.