Kertészet/Rovarok/Levéltetvek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 8596 bájt

Levéltetvek


Myzus persicae.jpg
Levéltetvek

Latin neve - ()

A levéltetvek (Aphidoidea) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó öregcsalád.


Az öregcsalád két családja:

- valódi levéltetűfélék (Aphididae)
- gubacstetvek (Eriosomatidae)
A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton. A levéltetvek hossza általában 2-3 milliméter. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró.


Néhány ismertebb faj[szerkesztés]

Levéltetűvel a növényt megbetegítő vírusok közel 64%-a vihető át. A levéltetvekkel átvihető vírusokat afidofil vírusoknak nevezzük.

Jelentősebb vektor levéltetvek: Az Almalevéltetű

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában fordul elő. Amikor nem használja szúró szájszervét, akkor a teste alá húzza.

Csíkos burgonya-levéltetű

(Macrosiphum euphorbiae, Syn:)

Fekete bükkönylevéltetű

(Aphis craccivora, Syn:)

Fekete cseresznye-levéltetű

(Myzus cerasi, Syn:)
A világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll.

Fekete foltos pince-levéltetű

(Rhopalosiphoninus latysiphon, Syn:)
A pincékben, ill. szabad-földön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő.

Fekete répalevéltetű

(Aphis fabae, Syn:),

Foltos burgonya-levéltetű

(Aulacorthum solani, Syn:)

Hamvas őszibarack-levéltetű

(', Syn:)

Kis málnalevéltetű

(Aphis idaei, Syn:)
Annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtás kártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak.

Lisztes káposzta-levéltetű

(Brevicoryne brassicae, Syn:)
Az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is).

Lisztes szilva-levéltetű

(Hyalopterus pruni, Syn:)

Oleander-levéltetű

(', Syn:)

Sárga burgonya-levéltetű

(Aphis nasturtii, Syn:)
A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. téli gazdanövénye a varjútövis).

Sárga szilva levéltetű

(Brachycaudus helichrysi, Syn:)

Uborka levéltetű

(Aphis gossypii, Syn:)

Zöldborsó levéltetű

(Acyrthosiphon pisum, Syn:)

Zöld őszibarack-levéltetű

(Myzus persicae, Syn:)
Testhosszuk általában 2–3 milliméter. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis).


((Macrosiphum rosae, Syn:)
A rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött.

Zöld sárgarépa levéltetű

(Cavariella aegopodii, Syn:)

Zöldfoltos burgonya levéltetű

(Aphis solani, Syn:)

Zöld levéltetű

(Macrosiphum rosae, Syn:)
A rózsákat támadja meg, ezért rózsa-levéltetűnek, vagy Zöld rózsalevéltetűnek is nevezik.
Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött
Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. :Szájszervük szúró-szívó.
Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.
Sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok).

Szaporodásuk[szerkesztés]

A párzási időszak ősszel van. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron.
A nyári családalapító anyák (nem megtermékenyített nőstények) egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni.
A levéltetvek legfőbb ellenségei a katicabogár lárvája, a fürkészdarazsak, fátyolkák, a ragadozó gubacsszúnyog, és a zengőlégy lárva.


Tünetek[szerkesztés]

A levéltetvek többféleképpen károsíthatják a növényeket. Az értékes, tápanyagokban gazdag nedvek kiszívása miatt sárgulás, mélyedések, rendellenes fejlődés és bepöndörödő levelek, valamint növekedési zavarok jelentkezhetnek.
Táplálkozás közben a tetvek mészharmatot választanak ki, melyen korompenész telepedhet meg.


Megelőzés[szerkesztés]

A levéltetvek elszaporodását megfelelő talajápolással és megfelelő trágyázással meg lehet akadályozni. (A levéltetvek kedvelik a túltrágyázott növényeket!) Sokat segít az elegendő fényellátás, a jó levegőkeringtetés, a kőliszttel történő beszórás és a különböző algakészítmények. Javasolt az erősen károsított rügyek és virágok eltávolítása. Az élősködők e fajtáját amúgy vízzel is jól le lehet mosni a levelekről.


Kezelés[szerkesztés]

E kártevők természetes ellenségei például a fátyolatkák (Chrysopa carnea), melyet súlyosságtól függően 1–20 db növényenként, négyhetente alkalmazhatunk, valamint a gubacsszúnyogok (Aphidolethes aphidimyza) és a levéltetűfürkészek (Aphidius colemani).

Permetezés[szerkesztés]

Az első kolóniák észlelésekor perme­tezés speciális rovarölő szerekkel. A kezelések többszöri ismétlése szükséges. A tolerancia vagy a re­zisztencia kialakulásának megelőzésére a ha­tóanyagokat változtatni kell. Biológiai védekezésként Neem-olaj, Neudosan, Spruzit-folyadék és Naturen ajánlott.


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Levéltetvek, 2011. március 1., 06:28 (CET)

Forrás: Magyar Wikipédia Levéltetvek

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)