Kertészet/Rovarok/Hagymalégy
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
Latin neve - (Delia antiqua)
Általában csapadékosabb Dunántúlon és esősebb évjáratokban jelentkezik. A pikkelylevelek között élő nyüvek a hagyma belsejét teljesen elpusztíthatják. A sérülések nyomán másodlagos kórokozók jelenhetnek meg.
két, esetleg három nemzedékes, bábként telel a talaj felső rétegében. Április végétől (a cseresznye virágzásától) június közepéig rajzik az áttelelő nemzedék. A petéket a levélhónaljába, a levelek közé rakják és a kikelő nyű befurakszik a hagymafejbe. Ha elpusztított egy növényt, akkor képes átmászni egy másikba is (sorba megy a növényeken). 2-3 heti táplálkozás és a talajban történő 2 hetes bábállapot után rajzik a 2. nemzedék. Nedvesebb, csapadékosabb időjárás esetén súlyosabb kárt tud okozni.
Ökológia: Kártételüknek kedvez a nedves időjárás.
Előrejelzés: hálózással az első nemzedék rajzása nyomon követhető
Kártétele[szerkesztés]
- A növény levelei lankadnak, sárgulnak, a növény elpusztul. A nyári nemzedék nem mindig okozza a hagymafej pusztulását, de a tárolás alatt elrothadnak. A nyári magvetést teljesen elpusztítják.
Védekezés[szerkesztés]
- Talajfertőtlenítés a korai kártétel ellen. A védekezésnél fontos, hogy a kellő fedettség eléréséhez a lémennyiség legalább 300 l/ha legyen. A vegyszeres védekezéseket a kifejlett egyedek rajzásakor és a frissen kikelt lárvák ellen.
A hagymalégy elleni készítmények[szerkesztés]
Talajfertőtlenítés:
- Basudin 5 G (III) 35 kg/ha
Állománykezelés:
- Actellic 50 EC (III.) 1,0 l/ha
- Sumithion 50 EC(III.) 2,0 l/ha,
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Hagymalégy, 2012. január 29., 03:48 (CET)