Kertészet/Rovarok/Hársfadíszbogár

A lap mérete: 2127 bájt

Hársfadíszbogár

---

Hársfadíszbogár Latin neve - (Ovalisia rutilans) A hársfadíszbogár a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a díszbogarak (Buprestidae) családjához tartozó faj. Elterjedése A hársfadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar. Megjelenése A hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak. Életmódja A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok, petéző nőstényei­t ki­vágott, vagy még él­ő, d­e beteges hársfák törzsén l­áthatju­k júni­u­s–júl­i­u­sban. Forrás: Nagy európai természetkalauz., Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. , Budapest: Officina Nova. 1993.