Kertészet/Rovarok/Barázdás csíkbogár
Barázdás csíkbogár
- (Acilius sulcatus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A barázdás csíkbogár a rovarok osztályának a bogarak rendjéhez, ezen belül a csíkbogárfélék családjához tartozó faj.
- A barázdás csíkbogár Dél-Spanyolország és Dél-Olaszország kivételével egész Európában az északi sarkkörig előfordul. Főleg halastavakban és dús növényzetű, vizekben gyakori.
- A barázdás csíkbogár 1,5-1,8 centiméter hosszú. Erősen lapított teste széles-ovális. A w:hím és a w:nőstény egymástól nagyon eltérő (w:ivari kétalakúság). : A nőstények szárnyfedőin 3-4 borda húzódik, a közöttük levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek. Előhátukat két fekete harántsáv díszíti, homlokán "V"-alakú mintázat van. Elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák. Elülső lábaikon a w:sárgaszegélyű csíkbogárhoz (Dytiscus marginalis) hasonlóan egy-egy kerekded tapadókorong van, amelynek segítségével párosodáskor a nőstény előhátán megfogódzkodnak.
- A barázdás csíkbogár jellegzetes sárga-fekete rajzolatú. Ideálisan áramvonalas, lapított testével mind a hím, mind a nőstény kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. Úszáskor ezeket együtt mozgatják.
- Élőhelye az iszapos talajú álló- és lassú folyású vizek, de mocsarakban, sőt pocsolyákban is előfordul.
- Jól repül és jól úszik. Élő és elhullott víziállatokkal táplálkozik.
- Párzás közben a hím elülső lábainak tapadókorongjával tartja magát szorosan a nőstény hátán. Petéit tavasszal a szárazföldön(!) rakja le, több, egyenként 30-40 petét tartalmazó petecsomóját nedves kéreg vagy mohaszőnyeg alá rejti.
- A hosszúkás testű w:lárvák 2-3 hét alatt kelnek ki, és főként vízibolhákra vadásznak. A szárazföldön bábozódnak be, az imágó a vízben telel át.
Forrás: Magyar Wikipédia: Barázdás csíkbogár
