Kertészet/Rovarok/Amerikai szőlőkabóca

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4900 bájt

Kertészet

Amerikai szőlőkabóca


Amerikai szőlőkabóca
Amerikai szőlőkabóca


Amerikai szőlőkabóca

Kórokozó:

(Scaphoideus titanus, Syn: -)
Más neve(i): -


Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikában őshonos kabóca. Európában először 1958-ban, Franciaországban találták meg. A feltételezések szerint a filoxéra miatt importált amerikai gyökérdugványokkal hurcolták be először. Mára a kontinens déli részén terjedt el, de az előrejelzések szerint az északi területeket is képes lesz meghódítani. Főképp a fertőzött növényanyaggal terjed. Magyarországon 2006-ban találták meg először.
A tojások körülbelül 1,3 mm-esek, hosszúkásak, néha laposak; általában barna színűek. A lárvák sárgásak és áttetszőek. Az utolsó potrohszelvényen két fekete, szemhez hasonló pötty található. Az utolsó lárvastádiumra az állat eléri körülbelül az 5 mm nagyságot. A kifejlett egyedek teste színesebb, mint a lárváké: sárgásbarnás, narancsos beütésű fehér foltokkal. A szárnyak szintén barnásak, de a foltok sötétebbek rajta.
Gazdanövényei: főleg Vitis fajokon táplálkozik, de megtalálták már az amerikai szilfa ulmus americana növényen is ugyanakkor a nimfák mortalitása magasabb, ha a kabóca nem Vitis fajokon táplálkozik. A szőlőféléken kívüli tápnövényeken való előfordulás a Candidatus Phytoplasma vitis terjedése miatt fontos, hiszen ezek a növények lehetnek rezervoár fajok.
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes faj. A tojásokat augusztustól októberig rakják az imágók egyesével, vagy csoportosan a szőlőtőke foszló kérge alá. A tojások telelnek; 6-8 hónapig vannak diapauzában, de a diapauza megtöréséhez nem szükséges a hideg. A lárvák kelése erősen függ a földrajzi szélességtől, tengerszint feletti magasságtól és időjárástól. A lárvák kifejlődése 7-8 hét, Magyarországon május közepétől július közepéig tart. A lárvák általában azon a növényen maradtak, ahol kikeltek a tojásból, és az alsóbb, árnyékos levelek fonákján szívogatnak. A kifejlett egyedek július elejétől szeptember végéig rajzanak. Egy imágó élettartama körülbelül 1 hónap; a nőstények a 10. naptól kezdve raknak tojást.
Gazdasági kárt nem maga a kabóca okoz szívogatásával, hanem az általa terjesztett Grapevine flavescence dorée (Candidatus Phytoplasma vitis), azaz a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. A fitoplazma 20-50%-os terméskiesést okoz. A fertőzött növények száma évente a tízszeresére nőhet, a fogékonyabb fajták néhány év alatt elpusztulnak. A fitoplazma ellen nem áll rendelkezésre növényvédőszeres eljárás, az ellene való egyetlen védekezési mód a vektor, azaz az amerikai kabóca elleni kezelések. A fiatal lárvák a táplálkozás során már képesek felvenni a fitoplazmát a fertőzött növényekből, majd 4-5 hét elteltével már fertőzőképessé válnak, és egészen életük végéig fertőzőképesek maradnak. Az L3-L4-es lárvastádium elleni védekezés a legalkalmasabb a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjedésének megállítására.
Mivel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma karantén kórokozó, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés kötelező a szaporítóanyag termő területeken, és erősen ajánlott minden szőlőültetvényben.
A védekezés inszekticidek – főképp piretroidok – felhasználásával történik: a legfontosabb permetezés az L3-as lárvák ellen irányul a terméskötődés időpontjában, június közepén. A második kezelést az utolsó stádiumú lárvák és az imágók ellen kell elvégezni július második dekádjában az imágók rajzásának kezdetekor. Szükség esetén két kiegészítő kezelésre lehet szükség: a kelő lárvák ellen május közepe után, virágzás előtt, illetve közvetlenül érés előtt az esetlegesen bemigráló imágók ellen.
A kártevő monitorozása sárga ragacslappal lehetséges.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Szőlő aranyszínű sárgaság Magyar Wikipédia:Amerikai szőlőkabóca


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Amerikai szőlőkabóca

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai szőlőkabóca témájú médiaállományokat.