Az acsalapu-ormányos a rovarok osztályának a bogarak rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjéhez és az ormányosbogarak családjához tartozó faj.
Elterjedése
Az acsalapu-ormányos szigetszerű foltokban fordul elő, zömmel Közép-Európa déli területein.
Helyenként, például Magyarországon nem ritka, száma azonban észak felé csökken.
Megjelenése
Az acsalapu-ormányos 15-22 milliméter hosszú. A közép-európai ormányosbogarak között a 7 Liparus-faj a legnagyobb. Az acsalapu-ormányos szárnyfedőin sárga szőrfoltok láthatók, az előtornak csak az oldalán vannak foltok. Csápja térdes, azaz a tőíz hosszan megnyúlt, és rajta szögben megtörve helyezkedik el az 5-7 ízes csápostor.
Életmódja
Az acsalapu-ormányos rétek, füves vagy törmelékes lejtők lakója. A közép- és a magashegységek középső és magasabb fekvésű részein él. Szívesen tartózkodik nedves helyeken.
Így a bogarat gyakran megtaláljuk például a martilapun(Tussilago farfara) és az acsalapun(Petasites), melyeknek nagy leveleit rágja. A lárvák az acsalapu gyökerével, az imágók a levelével (a martilapuéval is) táplálkoznak.
Szaporodása
A nőstények az acsalapufajok: Vörös acsalapu(Petasites hybridus, Fehér acsalapuPetasites albus) gyöktörzsébe lyukakat szúrnak, s azokba 1-1 petét helyeznek.
A lárva a gyöktörzsben aknázik, majd bábozódás céljából a talajba ássa be magát.
