Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Nünükék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Kertészet/Nünükék szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5746 bájt

Állatok

Nünükék


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

Nünükék
(Meloe, Syn: -)
Más neve(i): -
A nünükék rovarok osztályában a bogarak rendjébe, a mindenevő bogarak alrendjébe, hólyaghúzófélékhez tartozó nünükék alcsaládja.
A nünükék és a Sitaris fajok lárvája nem táplálkozni akar a virágon, hanem a nektárt gyűjtő vadméhekre várakozik. Ráakaszkodva egyre beviteti magát a méhek fészkébe. Itt leugrik, beveti magát egy lépsejtbe. Amikor a sejt bezárul, a lárva (triungulinus, campodeid) megeszi a méh petéjét. A pete felfalása után levedli bőrét, és újabb vaskos lárvaformát öltve él a sejtben (caraboid), és mézzel táplálkozik. Ebben az állapotban lehet még egy vedlése, majd egy másik lárvaalakban folytatja a méz fogyasztását (scaraboid). Bizonyos idő után kezdetlegesen bebábozódik télire a fészeküreg alján (pszeudonimfa). Erős, élénk lárvaként ébred (harmadlagos lárva), és elfogyasztja a maradék mézet, majd négy-öt hét múlva otthagyja a méheket. Beássa magát a talajba, és most már valódi bábbá alakulva telel át. A májusi napfényben kifejlődött, ivarérett nünüke kel ki. Ha a kicsi triungulinus lárva a virágkehelyben nem egy vadméhbe, hanem más rovarba kapaszkodik, menthetetlenül elpusztul. Ebben a szakaszban akár több hetet is kibír táplálék nélkül.
Vannak más módszereik is, hogy a magányos méhek fészkébe jussanak, például a mimikri. Összekapaszkodva egy nőstény méhet formáznak, így csalogatják magukhoz a hím méheket. Ha leszáll egy, akkor rámásznak. Amikor az egy nősténnyel párzik, átmásznak a nőstényre, és a fészekbe vitetik magukat. Egyes fajok nem méheken, hanem egyenesszárnyúakon élősködnek.
A Lytta fajok triungulinusai aktívan keresik a földiméhek fészkeit, a Mylabris és az Epicauta fajok az egyenesszárnyúak fészkét.
Mivel a méheken élősködő fajok megélnek csak a mézen és a virágporon, ezért csak fakultatív élősködőnek tartják őket.
A háromkarmosok néha háziméhbe kapaszkodnak, de a kaptárban elpusztulnak. A pompás nünüke háromkarmosai a méh vérét szívják. A közönséges nünüke lárvái mézet esznek a kaptárban. Jelenleg méhészeti szempontból nincs jelentőségük. Az elhullott méhek összesöprése a kaptár előtt segít elejét venni annak, hogy más méhre kapaszkodjanak rá. A kaptárban naftalinnal vagy télizöld-olajjal lehet a nünükelárvákat elkábítani.

Mérgük

Egyik ragadozójuk a tüskésszárnyú lúd, ami a nünükék mérgét, a cantharidint védekezésre használja.[1] Szervezete a szövetekben feldúsítja a mérget, ezzel a kevés mérgező madár egyikévé válik. Ez az elfogyasztott nünükék mennyiségétől függően az emberre is veszélyes lehet. A légykapó, a túzok, a kis őrgébics, a tyúk, a pulyka, a békák és a sün érzéketlenek a méregre.
A cantharidin hólyagokat hoz létre a bőrön. Innen ered a hólyaghúzó név. A Mylabris és a Lytta fajokból nyerik, különösen a kőrisbogárból (Lytta vesicatoria), ugyanis ez a faj adja a legirritálóbb mérget. Szárított bogarakat őröltek porrá a népi gyógyászathoz. A mérget afrodiziákumként (szerelmi bájital) is használják.
Első alkalmazója Hippokratész volt, és vizelethajtónak, valamint gennyes daganatokra használta. Az ókori görögök bélbetegségeket gyógyítottak vele, bár már nagyon kicsi adagja is mérgező. Szemölcsök eltávolítására is szolgált.[3] Galénosz és Aetius már mindenre alkalmazható szernek tekintette.
A homeopátia cantharis vesicatoria néven használja, ugyanazokra a betegségekre, mint a háziméhet. Egyes országokban, mint az Amerikai Egyesült Államokban betiltották ezt a használatot. Ma hólyaghúzó kenőcsökben, külsőleg használt szerekben jelenik meg.
  1. Déli nünüke (Meloe mediterraneus) 10 000
  2. Díszes nünüke (Meloe decorus) 50 000
  3. Érdes nünüke (Meloe scabriusculus) 5 000
  4. Gödörkés nünüke (Meloe tuccius) 50 000
  5. Kék nünüke (Meloe violaceus)
  6. Közönséges nünüke (Meloe proscarabaeus)
  7. Magyar nünüke (Meloe hungarus) 50 000
  8. Óriásnünüke (Meloe cicatricosus) 10 000
  9. Őszi nünüke (Meloe autumnalis) 50 000
  10. Pompás nünüke (Meloe variegatus) 50 000
  11. Ráncos nünüke (Meloe rugosus) 5 000
  12. Tar nünüke (Meloe brevicollis) 10 000
  13. Uráli nünüke (Meloe uralensis) 50 000
  14. Vöröshasú nünüke (Meloe rufiventris) 50 000
  15. Meloe coriarius
  16. Meloe franciscanus


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Nünükék

A Wikimédia Commons tartalmaz Nünükék témájú médiaállományokat.