Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Növényvédelem/Gesztenye

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Gesztenye

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]


Nem fertőző betegségek

[szerkesztés]

Fertőző betegségek

[szerkesztés]

A fás részek kártevői

[szerkesztés]

Zöld részek kártevői

[szerkesztés]

A gesztenye terméskártevői

[szerkesztés]
  • Almamoly
  • A termés legveszedelmesebb károsítója az almamoly (Cydia pomonella) második nemzedéke. Ennek előrejelzésére többféle szexferomoncsapda van forgalomban.


Mint minden más fás növénynél, a diónál is fiatalon a gyökérből, gyökérnyakból indul ki jó néhány fertőzés és a rövid időn belül bekövetkező pusztulás.

  • Az egyik ilyen betegség a fitoftórás gyökérnyaki rothadás, amely ugyan nálunk még dión nem jelent meg, de Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban igen.
  • A rozellíniás gyökérpenész (Rosellinia necatrix) állókultúrák – erdő, gyümölcsös vagy szőlő – után történő diótelepítésben okoz évről évre terjedő, foltszerű pusztulást.
  • Jelentős kártevő a dió magházának penésze, melyet elsősorban az Alternaria nucis okoz. Ez a parazita a vegetációs időben támad, mégpedig a sebzéseken vagy a bibén keresztül. A már kifejlődött termés az elhúzódó betakarítás vagy később a szakszerűtlen tárolás alatt fertőződhet.
  • Fiatal és idősebb fáknál is veszélyes kártevő lehet a cserebogárpajor, ha a rajzási években hagyjuk elgyomosodni az ültetvényt.
  • A fadarazsak egyik faja (Xyphydria longicollis) az idősebb fák károsítója. A beteg, legyengült és a kivágott fák törzsébe rakja petéit. Előfordulására a szabályos kerek röplyukak hívják fel a figyelmet.
  • A vékonyabb ágak, vesszők száradását a mogyorócincér (Obera linearis) okozhatja. A száradó ág hosszanti felhasítása után megtalálhatjuk a kétéves fejlődésű lárvát. A kártételt a vesszőn látható kerek lyukakon kipotyogó ürülék és rágcsálék teszi feltűnővé.